A hevített dohánytechnológiához köthető rizikócsökkenés az evidenciák fényében
A jelenleg rendelkezésre álló evidenciák összessége erőteljesen arra utal, hogy a hevített dohánytechnológiák használata ugyan nem rizikómentes, de a cigarettázásnál potenciálisan kevésbé káros alternatívát kínál azon felnőtt dohányosok számára, akik egyébként folytatnák a cigarettázást.
Arról, hogy milyen részekből tevődik össze és miben ölt testet a hevített dohánytechnológiához társítható rizikócsökkenés, dr. Andrea Costantini klinikai farmakológus tartott előadást (1).
A hevített dohánytechnológiához kapcsolható alacsonyabb rizikót 4 szempontból támogathatják tudományos érvek:
1. az égés hiánya;
2. csökkent mértékű toxikus anyag emisszió;
3. csökkent mértékű toxikus anyag expozíció és a
4. megbetegedések kialakulásának potenciálisan alacsonyabb kockázata.
1. A hevített dohánytechnológiáknál nincs égés
Az égésnek három alapvető feltétele van: égésre alkalmas anyag, hő és oxigén szükséges hozzá. Amennyiben valamelyik összetevő nincs jelen, nem történik égés. Ha nincs égés, akkor pedig nincs égéstermék.
A hagyományos cigaretta „anyaga” 400 °C fölött lobban lángra, és a hőmérséklete a pöfékelés során – amikor az égésre alkalmas anyag oxigénhez jut - 800 °C fölé is felkúszik. Ezzel szemben a hevített dohányterméknél a dohány hőmérséklete bőven az égéshez szükséges hőmérséklet alatt marad és a hőmérséklet minden egyes pöfékelésnél – a hideg levegő beáramlásával párhuzamosan - tovább csökken. Amennyiben a hevítő rendszer kikapcsolt állapotba kerül, a dohány hőmérséklete azonnal csökkenni kezd, hiszen nincs jelen a hő forrása.
A hevített dohánytechnológiánál az égés hiánya bizonyítható olyan módon is, hogy górcső alá vesszük az oxigén jelenlétében, illetve az oxigén hiányában történő hevítés során keletkezett aeroszol kémiai összetételét: a kísérletek alapján a két összetétel, vagyis az oxigént tartalmazó, illetve az oxigénmentes közegben végbemenő folyamatok során keletkező vegyi anyagok összetétele nagyon hasonló (1).
2. Hevített dohánytechnológiánál 90-95 %-kal kisebb mértékű a káros, illetve potenciálisan káros anyagok emissziója
Amint a dohány hőmérséklete emelkedik, az egészségre károsnak, illetve potenciálisan károsnak (HPHC) minősülő összetevők keletkezése fokozódik; és a számuk jelentősen megnő égés esetén. Az égési folyamat eliminálása ahhoz vezet, hogy hevített dohánytermékeknél a HPHC-k emissziója 90-95 %-kal kisebb mértékű, mint a cigarettánál (THS2.2 versus 3R4F referencia cigaretta összehasonlítása), és a hevített dohányterméknél szilárd karbon-nanopartikulumok nem emittálódnak (1).
3. A HPHC-emisszió csökkenésével párhuzamosan a HPHC-expozíció is csökken
Nem elegendő azt bizonyítani, hogy a hevített dohánytechnológia toxikus anyag emissziója elmarad a hagyományos cigarettáétól. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a redukált emisszió csökkent mértékű expozícióval korrelál-e azoknál a felnőtteknél, akik a hagyományos cigarettáról a hevített dohánytechnológia használatára térnek át.
Elsőre logikusnak tűnhet, hogy a kisebb mértékű emisszió kisebb mértékű expozícióval társul. Azonban tudva azt, hogy a használati szokások eltérőek (hányszor használják naponta a terméket, milyen mélyen, mennyi időre inhalálják magukba a füstöt/aeroszolt stb.), adódhatnak eltérések (1).
Egy 90 napon át tartó vizsgálatban azt számszerűsítették, hogy a dohányzásról leszokni nem szándékozóknál miként befolyásolja 15 kiválasztott HPHC (köztük akrolein, szén-monoxid, nitrózaminok) vérben mért szintjét a) a dohányzás továbbfolytatása, b) a dohányzás abbahagyása, illetve c) a hevített dohánytermék használatára való átállás (1,2). A vizsgálatban a mentolos THS2.2 hevített dohánytermék és mentolos hagyományos cigaretta használata került összehasonlításra. Kiderült, hogy mind a 15 vizsgált HPHC esetén az expozíció szintje szignifikánsan alacsonyabb volt azoknál, akik a hagyományos dohányzásról áttértek a hevített dohánytechnológiára, mint azoknál, akik továbbra is dohányoztak. Ilyen módon a hevített dohánytechnológiát használóknál 90 napot követően a vizsgált HPHC-k vonatkozásában a vérszintek az absztinensek csoportjánál mért vérszintekhez közelítettek. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a dohányzásról a hevített dohánytechnológia használatára való átállás révén a HPHC-expozíció-csökkenés mértéke majdnem 95 %-a a dohányzást abbahagyóknál tapasztalt HPHC-expozíció-csökkenés mértékének (1,2).
4. A cigarettáról a hevített dohánytechnológiára áttérőknél előnyös irányú változásokra utalnak a biomarker-szintek
Jelenleg a hagyományos dohányzásról a hevített technológia használatára való teljes áttérés következtében változó dohányzáshoz köthető betegségek előfordulási gyakoriságának rövid távú vizsgálata, illetve in vitro, in vivo és humán vizsgálatokból származó toxikológiai eredmények állnak rendelkezésre (1,3-5).
In vitro adatok bizonysága szerint a hevített dohánytermék aeroszoljának való expozíció szignifikánsan csökkent citotoxicitással, szignifikánsan csökkent genototixicitással és a mutagenitás hiányával társul,- összehasonlítva a cigarettafüst-expozícióval (1,3).
Apoe-/- knock out egerekkel végzett kísérletek szerint az ateroszklerotikus plakk-képződés és a tüdőemphysema kialakulásának a kockázata alacsonyabb a hevített dohánytechnológia (THS2.2) aeroszoljának való kitettségnél, összehasonlítva a hagyományos cigaretta füstjének való kitettséggel. A 8 hónapos kísérlet arra is rávilágított, hogy az említett kórképek progressziója is lassúbbnak bizonyul az egereknél a hevített dohánytechnológia aeroszolja esetén, mint cigarettafüstnél (1,4).
Egy humán vizsgálat (n=984) pedig arra mutat rá, hogy a cigarettáról a hevített dohánytermék használatára való áttérés kedvező változásokat okoz azoknak a biomarkereknek a szintjében, amik a kardiovaszkuláris megbetegedések, a daganatok vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Az eredmények alapján a cigarettázásról a hevített dohánytermékre való áttérés pozitív irányba befolyásolja a gyulladásos folyamatokat (fehérvérsejtszám), az oxidatív stressz mértékét (8-epi-prosztaglandin F2α), a lipid metabolizmust (HDL-koleszterin), a véralvadást (11-dehidrotromboxán B2), az endothelfunkciót (szolubilis ICAM-1), az oxigénszállítást (karboxi-hemoglobin), a tüdőfunkciót (FEV-1 érték), illetve a karcinogenitást (4-metilnitrozamin-1-(3-piridil)-1-butanol) (1,5).
Összegzés
Annak érdekében, hogy a hagyományos dohányzáshoz köthető gazdasági és társadalmi terhek csökkenjenek, csökkenteni kell a dohányzók számát, melynek leghatékonyabb módja az, ha minél több dohányzó végleg abbahagyja a nikotin- és dohány tartalmú termékek fogyasztását. Azonban azon felnőtt dohányosok számára, akik nem szoknak le, biztosítani kell az ártalomcsökkentésről való tájékozódás lehetőségét, hiszen a cigarettáról valamelyik füstmentes technológiára történő átváltással nem csak a népegészségügyi ártalmak, de a közegészségügyi teher is nagymértékben visszaszorítható.
Forrás:
(2) https://academic.oup.com/ntr/article/22/4/539/5306962
(3) https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27720919/
(4) https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27225756/
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
