Onkológia: fontos a betegutak optimalizálása
Hazánkban a progresszivitási szinteket többnyire követő elvek alapján az országos intézetben és a nagyobb regionális vagy megyei centrumokban szinte minden modern diagnosztikai és terápiás lehetőség rendelkezésre áll. A kisebb ellátóegységekből a centrumok felé történő betegáramlást a betegutak optimalizálása teszi lehetővé, melyet a Covid miatt kialakult online konzultációs felületek tovább javítanak – nyilatkozta lapunknak dr. Maráz Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának adjunktusa.
– Az onkológia az utóbbi évtizedben nagy fejlődésen ment keresztül. Milyen terápiás áttöréseknek örülhetünk már, és merre tartanak a gyógyszerfejlesztések? Mit várhatunk a közeli és távolabbi jövőben?
– Az onkológiai ellátásban a terápiás lehetőségeink bővülése és egyre hatékonyabb kezelési módok megjelenése a jellemző, mely számos területen lehetővé teszi, hogy a daganatos betegségből egy hosszú évekre elnyújtható, megszelídített, krónikus állapot váljon. Az elmúlt évek talán legnagyobb áttörése a gyógyszeres kezelésekben az immunterápia megjelenése volt, mely a páciensek daganatellenes immunsejtjeinek az aktiválásával éri el tumorpusztító hatását. Egy másik úttörő terület a technikai fejlődésekkel a sugárterápiában és a daganatellenes műtétekben hazánkban is megjelenő robottechnika, mely ugyancsak egyre több beteg számára teszi elérhetővé a kevesebb mellékhatással járó, pontosabban célozható helyi, daganatelimináló kezeléseket. Mit hoz a jövő? Az új irányokban az egyes készítmények kombinálása szerepel – az egyik terápiás partner szinte mindig az immunkészítmény –, valamint a daganatos szövetek molekuláris diagnosztikája, mely alapján az egyedileg elemzett eredmények szerint lehetséges a betegek részére személyre szabottan, a legkedvezőbbnek tűnő hatékonyságú, célzott terápiát megválasztani.
– Mennyire vonzó az onkológia a fiatal szakemberek számára? Biztosított-e a szakmai utánpótlás?
– Az egyetemi hallgatók oktatásában az onkológia a klinikai tantárgyak között szerepel, többnyire IV. évtől. A végzős hallgatók közül azonban csak kevesen választják ezt a szakterületet, mivel nem igazán ismerik meg az oktatás során. Az egyetemeken emiatt kiemelten fontossá váltak a gyakorlati oktatások, hogy a diákok megismerhessék az onkológia és a sugárterápia szépségeit, hosszú távú eredményeit, és ezáltal bátrabban választhassák ezt az igazán dinamikusan fejlődő, modern terápiás területet.
– Milyen a diagnosztika és a terápia hozzáférhetősége Magyarországon? Léteznek-e még területi különbségek? Mennyire egységes az ellátás elveiben és gyakorlatában?
– A modern diagnosztikus módszerek elérhetősége mellett a szakemberek képzése is nagy kihívás. Hazánkban a progresszivitási szinteket többnyire követő elvek alapján az országos intézetben és a nagyobb regionális vagy megyei centrumokban szinte minden modern diagnosztikai és terápiás lehetőség rendelkezésre áll. A kisebb ellátóegységekből a centrumok felé történő betegáramlást a betegutak optimalizálása teszi lehetővé, melyet a Covid miatt kialakult online konzultációs felületek tovább javítanak. Az egységes ellátás a hazai irányelvek folyamatos, dinamikus fejlesztésével és emellett főként az európai szakmai irányelvek követésével biztosítható.
– A rosszindulatú daganatoknak nagyon rossz a „sajtója”, a nagyközönség keveset tud a már valóban létező gyógyulási lehetőségekről. Folytatnak-e és milyen felvilágosító tevékenységet?
– Szerencsére több betegtámogató szervezettel van nagyon jó kapcsolatunk. Sőt, egyre több daganattípus kapcsán országos méretű rendezvénysorozatok szerveződnek, ezeken az orvosok és a betegek, valamint az ellátó személyzet tagjai is részt vesznek. Idei országos onkológiai kongresszusunkon is egy egész napon a betegek voltak fókuszban, ahol számukra érthető módon zajlottak előadások a kezelésekről, megelőzésről. Természetesen elsődleges cél a daganatok kialakulásának megelőzése lenne. Kiemelten fontos szempont napjainkban az aktív mozgásra való buzdítás, hiszen a dohányzásmentességen, az egészséges étkezésen és életmódon túl a mozgással jelentősen csökkenthető a daganatos betegségek megjelenése, vagy javítható a már kialakult betegség kórlefolyása.
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ |
1971. május 10-én születtem Szegeden, ahol gimnáziumi és egyetemi tanulmányaimat is végeztem, s születésem óta élek. Két nagylányom 18 és 20 évesek, szegedi egyetemisták, a kisebb orvostanhallgató. Általános orvosi diplomám megszerzése óta a Szegedi Tudományegyetemen dolgozom, 1996 óta az Onkoterápiás Klinikán. Háziorvosi licencvizsgával, sugárterápiás, klinikai onkológia és klinikai farmakológia szakvizsgákkal rendelkezem. PhD-értekezésemet a nem kissejtes tüdőrákok új terápiás lehetőségeiből védtem meg 2013-ban. Habilitációm Szegeden, a multidiszciplináris orvostudományok tudományágában született 2019-ben, a prosztatadaganatok onkológiai kezelésének korszerű stratégiái témában. 2000 óta tagja voltam a pulmonológiai, valamint a gasztrointesztinális onkoteamnek is. 2017 óta vagyok az uroonkológiai munkacsoport vezetője. Rendszeresen veszek részt graduális és posztgraduális oktatásban előadóként magyar és angol nyelven, valamint hazai és külföldi kongresszusokon, melyeket 100 feletti, absztrakttal rendelkező előadásom és poszterem, valamint 51 tudományos folyóiratcikkem bizonyít. 2004 óta szakdolgozati témavezetője voltam 14, 2012-től TDK-témavezetője 7 orvostanhallgatónak, 2019-ben és 2020-ban két PhD-hallgatómnak lett sikeres fokozatszerzése. Opponensi feladatokat láttam el egy MTA-doktori disszertáció, 4 habilitációs eljárás, 3 PhD-dolgozat bírálatában és számos PhD-szigorlati és -védési bizottságban. 2020-tól az Onkológia és Sugárterápia Szakmai Kollégium tagja, az Onkológia és Sugárterápia regionális szakfőorvosa vagyok. 2020 óta veszek részt sugárterápiás és klinikai onkológus szakorvosjelöltek szakvizsgáztatásában. 2021-ben neveztek ki az ETT KFEB tagjának és egyetemi docensnek. 2014-ben „Az év orvosa” szakmai kategória második helyezettje voltam, valamint kedves betegeim jelölése alapján 2017-ben „Aranyanyu” díjban részesültem. |