A diabetes és a dohányzás az erek fő ellenségei

Hogyan hat a dohányzás az erekre?

Angiológiai osztályt vezetek, ahol mindenféle érbetegséggel foglalkozunk a szíven kívül, vénákkal és artériákkal is. A dohányzás az artériákra hat inkább. Sohasem szűkíthető azonban le egyetlen okra az érbetegség, sokféle ok együttese magyarázza azt. A genetikai adottságok mellett fontosak az ismert rizikófaktorok, azaz a dohányzás, a kóros vérzsírszint, a hypertonia, a diabetes, a mozgásszegénység és az elhízás. A leginkább kockázatos a diabetes és a dohányzás, ezeknek az esélyhányadosa a legnagyobb. Az érbetegségek megelőzésében és kezelésében is elengedhetetlen ezért a szénhidrát-anyagcsere rendezése, megfelelő dieta tartása  és a dohányzásról történő leszokás.

A világ fejlettebb felén és ide tartozik hazánk is, az atherosclerosis az érszűkület oka. A rizikótényezők hatásai összeadódnak, és sajnos itthon relatíve hamar és sok esetben van szükség amputációra. A diabetes a nagyerek mellett a kicsikre is károsan hat. De míg a nagyereket lehet operálni, a kicsiket nem. A diabetes egyre inkább népbetegség, egyre nagyobb populációt érint, egyre több feladatot jelent a szövődmények kivédése. Ennek nagy a népegészségügyi jelentősége is, mert már a betegek aktív életkorában megjelenhet a rokkantságot okozó érelváltozás. A dohányzás súlyos addikció. Magyarországon sajnos sokan fiatal korban elkezdik és sokat dohányoznak, diabetesesek is. Régen sokan szívtak rossz minőségű dohányt, és a szegényebb néprétegek ma is sokszor ellenőrizetlen, illegális forrásból származó dohánytermékkel élnek. Egészen más az ezekből felszabaduló káros anyagok mennyisége, mint a jó minőségű termékek esetében.  

A Bürger-kór egy igen speciális és még ma sem teljesen  megértett mechanizmusú érbetegség, ahol a dohányzás szerepe kiemelt és inkább gyulladásos érelváltozások miatt alakul ki az érszűkület. Nálunk ez ritka betegség, inkább Távol- és Közel-Keleten gyakori az előfordulása.

A cigarettafüst sokféle összetevőből áll. Szét tudjuk válogatni a káros elemek hatásait?

Pontosan nem tudjuk, hogy melyik összetevő milyen arányban felelős az érkárosító hatásokért. Tudjuk, hogy nagyon sok toxikus ágens található a dohányfüstben. Ezek közül a microparticulumokat, a nicotint és a gázokat (CO, CO₂) szokták leggyakrabban említeni, mint legnagyobb mennyiségben előforduló anyagokat, de azért nem biztos, hogy ezek a leginkább veszélyeztetőek. Bizonyos, hogy a dohányzás számos ponton tehető felelőssé az érrendszer károsításában (pl. endothel dysfunctio, IMT és érfali rugalmasság romlása, haemostasis thrombosis irányában történő elmozdulása, kóros gyulladásos markerek felszaporodása, dyslipidaemia, fokozott sympathicus aktivitás). Annyi bizonyos, hogy több káros anyagot tartalmazó dohánytermékek súlyosabb szövődményeket okoznak, ami nem csupán érrendszer területére lokalizálódik. Károsítja a légutakat, a tüdőt, s malignus folyamatokat is elindít.

Amellett, hogy alapvető feladatunk a dohányzásról történő leszoktatás, ha ez nem sikerül, legalább próbáljuk meg csökkenteni a károsító tényezőket. Nem a kátrány okozza az addikciót, tehát valószínűleg ezt fogja a beteg a legkevésbé hiányolni. Emiatt próbálkoznak olyan megoldásokkal, amikor csak a nikotint próbálják adni a fogyasztónak. Azt remélik, hogy akkor talán kevésbé érik a szervezetet káros hatások. Tablettás, tapaszos készítményekkel lehet próbálkozni, de ez pszichésen sokszor nem elég, mert a rítus hiányzik betegnek. Annyi mindenképpen elmondható, hogy a dohányzás nagyon súlyos addikció, nehezen leküzdhető, nehéz leszoktatni a betegeket, lényegében úgy működik, mint egy kábítószer, a dopaminerg rendszeren keresztül az endorfinokat mobilizálja, mint ezt megtanultuk egy gyógyszerkészítmény hatásmechanizmusa alapján.

Hogyan próbálja leszoktatni a betegeket?

Sokféle stratégiát lehet követni, van akinél a dicséret, másnál a szidás lehet célravezető. Hivatkozhatunk financiális szempontokra. Feltehetjük azt a kérdést, miért jó nekik, ha a trafikos nyerészkedik az ő egészségük kárára. Sokszor segít – meglepi őket – ha kiszámoljuk együtt, hány hónapnyi (!) nyugdíjának felel meg a cigarettára költött pénze évente. Megdicsérjük a beteget, ha le tudja tenni a cigarettát, próbáljuk dorgálni, az értelmére, érzelmeire hatni. Folyamatos játék és kommunikációs harc folyik az orvos és a beteg között a cél érdekében. A guideline-ok ajánlása szerint minden viziten el kell mondani, hogy szokjon le. Ez a legerősebb,  1A típusú evidencia. Talán ez is mutatja, hogy nincs univerzális megoldás, az eszköztárunk sokféle, nincs mindenki számára megoldást nyújtó módszer. Vannak, akik képesek prompt letenni a cigarettát, mások viszont nem. Hosszú távon sajnos nagyon csekély arányban sikerül elérni a teljes leszokást.

Hogyan látja a dohányzás jövőjét?

Világszerte pozitív változások észlelhetők. Sok országban már nem lehet zárt térben dohányozni. A tendencia a dohányzás ellen hat. Egyre többen hangoztatják, hogy nem akarják a más füstjét szívni. A passzív dohányzás terén mindenképpen sokat fejlődtünk. Például munkahelyeken már nem lehet dohányozni. Emiatt aztán maguk a dohányosok is másképp gondolnak a dohányzásra, társadalmilag kevésbé elfogadott. A tizenéves sajnos a csordaszellem és a buli miatt meg fogja próbálni, bár keletről nyugat felé haladva talán egyre kevésbé divatos a dohányzás, de helyette sajnos a kábítószer fogyasztás növekszik. Az egészségtudatosság hazánkban a rendszerváltozás óta nő. A betegség ma már nem fizetődik ki. Amerikában pl. szempont lehet az a munkáltató számára, hogy a dohányos többet beteg, és ezért a nem-dohányos előnyösebb a helyzetű. Ezt talán már itthon is tapasztalhatjuk. Csak remélhetjük, hogy  háttérbe fog szorulni a dohányzás, amiben olyan kütyük is segítenek, amelyek jelezhetik, hogy mennyit dohányzott az illető, összehasonlíthatók és mérhetők lesznek a vitális paraméterek, nyilvánvalóvá téve a káros hatásokat.

Mit lehet tenni azokkal, akik nem tudnak leszokni a dohányzásról?

Létezik az a nem kisszámú, nehéz betegcsoport, akiket nem lehet leszoktatni. Régebben ilyen esetekben a filteres cigarettákkal, szipkákkal próbálták csökkenteni a bejutott káros anyagokat, ma az új trend az elektromos eszközök használata. Többféle fajtájuk ismert. Közülük sokat támadják/tiltják a folyadéktartalmú eszközöket, aminek a tartályának tartalmát lehet módosítani, és akár halált is okozhat a kívülről pluszban bevitt anyag a tüdőt károsítva. Más eszközök nem módosítható tartalommal, csak hevítetten ( de nem égetetten, ami miatt kevésbé magas hőmérsékletű a beszippantott füst, kevesebb toxikus termék szabadul fel), produkálja a nikotint és akár szabályozható módon juttatható be a segítségével a szervezetbe. Az eszköz akár összekapcsolható az okostelefonnal, követhető lehet a cigarettázás mértéke, biofeedback-et ad, jobban lehet figyelni a fogyasztást és orvosi kontrollra is lehetőséget adhatna. Az eszköz mutathatná a fellépő tachycardiát, az oxigénszaturáció csökkenését, segítve ezzel a fokozatos leszokást.

A legfontosabb persze az, hogy lehetőleg senki ne szokjon rá a dohányzásra! Ha nem tud leszokni, akkor fontos feladatunk az ártalomcsökkentés, azaz legyenek csak kevésbé ártalmas termékek elérhetőek!

Sajnos tapasztalatom szerint is sok beteg képtelen tartósan leszokni, de róluk sem szabad lemondani, értük is felelősséggel tartozunk. Persze ott motoszkál bennünk, hogy a "biztonságosabb" dohányzás mennyire csökkenti a leszokási akaratot. Ráadásul a jövő fogja majd megmutatni, hogy ezek az innovatív módszerek valóban alkalmasak-e arra, hogy ezeknek a betegeknek segítsünk. Mindenesetre a súlyos mellékhatások miatt tiltott folyadéktartalmú eszközök mellett, a kezdeti adatok alapján az FDA éppen ebben a hónapban kicsit nyitottabb lett és állást foglalt a HTP (heated tobacco product) elvű metódus alkalmazhatósága mellett, mondván kevésbé károsítónak tűnik. Továbbra is úgy tekinti azonban, hogy egyfajta cigarettával állunk szemben, azaz a szigorú hirdetési tilalom, illetve a megfelelő tiltó cimkézés szabálya érinti és külön figyelmeztet a fiatalok hozzászokási potenciáljának ellenőrzésére, azaz az idősebb, leszokási nehézséggel küzdő betegcsoportnak fogadná el (tűrné el)  a használatát.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.