Egy dohányost nem lehet két mondattal leszoktatni
„Egy dohányos embert nem lehet két mondattal leszoktatni a nikotinfüggőségéről. A legfontosabb a megelőzés lenne különböző egészségnevelő programokkal már gyermekkorban” – mondta dr. Szondy Klára pulmonológus főorvos.
Ön mint pulmonológus találkozik a legtöbbet a dohányzás káros hatásaival. Mennyivel lenne kevesebb pulmonológiai beteg, ha senki nem dohányozna?
Ezt nagyon nehéz még közelíteni is, mert nincsenek erre vonatkozó adatok. Egészen biztos, hogy a dohányfüstben lévő több ezer vegyi anyag árt a tüdőnek, erre vonatkozó adataink vannak. Tudjuk azt is, hogy a dohányfüst és a kátrány okozza a népbetegségnek is számító krónikus obstruktív tüdőbetegséget, azaz a COPD-t. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy a nemdohányzók között is diagnosztizáltak, diagnosztizálnak nemcsak tüdőrákot, de COPD-t is.
A beteg tüdeje fokozatosan károsodik a dohányzás hatására, és Ön pont ezért nem tudja őt meggyógyítani. Hogyan szokta támogatni a leszokni kívánó betegeket?
Igazából a légzésfunkciós értékekből és a mellkasi CT alapján lehet a tüneteken kívül tudni, hogy milyen a tüdő állapota. Ha a beteg dohányzik, a tüdőgyógyásznak mindenképp alapvető kötelessége felhívni a páciens figyelmét a dohányzás káros hatásaira, és elindítani a leszokás, leszoktatás útján. A szakszerű segítség figyelmet és képzést igényel, az időfaktorról nem is beszélve. Egy dohányos embert nem lehet két mondattal leszoktatni a nikotinfüggőségéről. A legfontosabb a megelőzés lenne különböző egészségnevelő programokkal már gyermekkorban. Komplex leszokástámogatásban tulajdonképpen minden felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozónak részt kell vennie, ez egy alapszintű tanácsadást, minimálintervenciót jelent. Ha ez nem vezet eredményre, akkor jöhet a programozott leszokástámogatás, amely egyéni és/vagy csoportos foglalkozást, telefonos call centereket jelent orvosok, szakdolgozók és pszichológusok bevonásával. Természetesen az alaptétel, hogy a páciens LE AKAR SZOKNI.
Milyen arányban és milyen módszerrel sikerül elérni a leszokást?
Nagyon alacsony százalékban sikerül elérni a tartós leszokást, mert a dohányosok jó része nem akar megválni a számára nikotin nyújtotta függőségtől, hiszen ezért szívja. A káros anyagtól szívesen megszabadulna többnyire, de a mozdulattól, a szokástól, a nikotin nyújtotta fizikai függéstől nehezen. Merthogy a dohányzás kettős függőséget okoz: a fizikai függőséget a nikotin okozza, a nikotinos acetilkolin-receptoron keresztül dopamint szabadít fel, amely “jutalomérzést“ eredményez. A másik a lelki függőség: a megszokás, a napi rutin, a pihenési idő eltöltése, amely persze valahol mégis a nikotinnak a dohányos számára kifejtett hatására vezethető vissza.
Mit tud tenni azokért, akiknek a függősége olyan erős, hogy nem sikerül leszokniuk? Mivel tudja őket biztatni?
Aki nagyon erősen függő, azt még egy tüdőrák diagnózisnál sem könnyű meggyőzni. Igaz, ilyen esetben lehet, hogy a pszichés terhelés, az „ Ön az oka a daganatnak“ felelősségtudat kialakítása sokkal veszélyesebb, mintha tovább dohányzik a páciens. Különösen igaz ez abban az esetben, ha már nem operálható tüdődaganatról van szó. Operálható esetben viszont ott a másik nehézség, hiszen a műtét utáni szövődmények sokkal súlyosabbak a dohányzó betegeknél. Emiatt alapszabály, hogy műtét előtt legalább háromhetes dohányzásmentes időszak szükséges. No ez nagyon nehéz egy erősen nikotinfüggő betegnél. Ebben az esetben mindenképp célszerű a gyors „siker“ érdekében azonnal valamilyen nikotinpótlással próbálkoznunk. Több, korábban leszokástámogatáson sikertelenül átment páciens érdeklődik az alternatív dohányzási lehetőségek után ( e-cigaretta, HTP, azaz heated tobacco product). Az átszoktatás semmiképp nem a választandó megoldás, de mivel a HTP alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb toxikus anyagot juttat a tüdőben, ezért úgy tűnik, ártalomcsökkentő hatása nem elhanyagolható.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
