J. J. cikkei

A University of Georgia kutatói az Advanced Materials Interface folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be új fejlesztésükről, egy olyan kvantitatív, rapid Covid-19 diagnosztikai tesztről, amely mindössze 15 perc alatt képes eredményt adni.

A Pekingben működő Xuanwu Kórház kutatói a New England Journal of Medicine hasábjain megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy az Alzheimer-kóros betegek és az egészséges személyek agy-gerincvelői folyadékából már 6-18 évvel a diagnózis előtt kimutatható a betegség.

A New England Journal of Medicine hasábjain jelent meg az az esetleírás, amely Philadelphia egyik veteránkórházában késztette új vizsgálatok elvégzésére a kutatókat.

A Communications Biology folyóiratban jelent meg a UC Davis kutatóinak cikke, amelyben a ketogén étrend hatását vizsgálták Alzheimer-kóros egér modellszervezeteken.

Az Egyesült Arab Emírségekben működő University of Sharjah kutatói a Scientific Reports hasábjain közölték felfedezésüket, miszerint a sárga akác vagy szirisz (Albizia lebbeck) leveleinek kivonata képes lehet megakadályozni az emlőrák metasztázisát.

A Nature közölte a Stanford University School of Medicine kutatóinak cikkét, amelyben a kutatók az Alzheimer-kór kialakulásának egy új tényezőjére hívták fel a figyelmet.

A Nature közölte a Stanford University Medical Center kutatóinak cikkét, amelyben a metformin testtömeg-csökkenést okozó mechanizmusát sikerült részletesen leírni.

A JAMA Psychiatry folyóiratban jelent meg a Weill Cornell Medical College kutatóinak cikke, amelyben az öngyilkosságot elkövető személyek öt nagy típusát határozták meg több mint 306 ezer dokumentált eset alapján.

A Nature Medicine folyóiratban jelent meg a Johns Hopkins University School of Medicine kutatóinak cikke, amelyben két neurodegeneratív betegség, a Lou Gehrig betegségként is ismert ALS és a frontotemporális demencia (FTD) közös biomarkerének kifejlesztéséről számolnak be.

Az AI in Precision Oncology folyóiratban jelent meg a  Capital Health and Bayta Systems kutatóinak cikke, amelyben a szerzők különböző nagy nyelvi modell alapú mesterséges intelligencia rendszerek (LLM-ek) teljesítményét értékelték az onkológiai radiológia területén.

Az eLife folyóiratban jelent meg a University of Oregon kutatói által végzett vizsgálat összefoglalója, amelyben a passzív tanulás hasznosságát értékelték egér modellszervezetek agyműködésének megfigyelésével.

A JAMA Network Open folyóiratban jelent meg a dél-koreai Goyang National Cancer Center kutatóinak cikke, amelyben egy retrospektív kohorsz vizsgálat során hasonlították össze a dohányzás abbahagyása óta eltelt idő és a rákkockázat közötti asszociáció mértékét.

A NEJM AI folyóiratban jelent meg a Ludwig Maximilian University of Munich kutatóinak cikke, amelyben egy olyan eszközt ismertetnek, amely vezetés közben képes megjósolni a hipoglikémiás epizódok kialakulását, és erre figyelmezteti a sofőrt.

A Science Advances folyóirat közölte az Australian National University kutatóinak cikkét,  amelyben egy új biomarkerről számoltak be, amely az orvosok segítségére lehet a vastagbélrák agresszivitásának predikciójában.

Az éneklés szintén összefüggött az agy jobb egészségi állapotával, bár ez a kórusban vagy csoportban való részvétellel kapcsolatos egyéb szociális tényezőinek is betudható.

A Psychological Medicine folyóiratban jelent meg a Copenhagen Research Center for Mental Health kutatóinak cikke, amelyben a több, mint 20 éves utánkövetési idejű, szkizofrénia spektrum zavarban szenvedő betegek bevonásával végzett OPUS I klinikai vizsgálat eredményeit ismertették.

A New England Journal of Medicine közölte a University of Lille kutatóinak közleményét, amelyben olyan egy fázis II. klinikai vizsgálat eredményeit részletezik, amelyben a második generációs anti-CD40L monoklonális antitest alkalmazását értékelték relapszáló szklerózis multiplex kezelésében.

Az Oncoscience folyóiratban jelent meg az IIAIGC Study Center kutatóinak cikke, amelyben egy új megközelítést vázoltak fel a hasnyálmirigy duktális adenokarcinóma (PDAC) terápiájában.

Az Oncoscience folyóiratban jelent meg az IIAIGC Study Center kutatóinak cikke, amelyben egy új megközelítést vázoltak fel a hasnyálmirigy duktális adenokarcinóma (PDAC) terápiájában.

A Nature Neuroscience folyóiratban jelent meg a Trinity College Dublin kutatóinak cikke, amelyben a hosszú Covid szindróma során gyakran tapasztalt “agyköd” okát tárták fel.

A Nature közölte a Müncheni Műszaki Egyetem kutatóinak cikkét, amelyben az immunrendszer működésének egy olyan, korábban ismeretlen mechanizmusát írták le, amely új megvilágításba helyezheti az autoimmun betegségek kialakulásának folyamatát.

A Journal of Biophotonics folyóiratban jelent meg a City University London kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása, hogy a mitokondriumok 670 nanométeres hullámhosszúságú vörös fénnyel történő aktiválása 27,7%-kal csökkenti a vércukorszintet.

A Journal of Clinical Investigation Insight folyóiratban jelent meg a University of Barcelona kutatóinak közleménye, amelyben egy új terápiás célpontot azonosítottak a Parkinson-kór kezelésében.

A Nature Biotechnology folyóiratban jelent meg egy kínai kutatócsoport cikke, amelyben az ONCOTECH nevű onkológiai módszer működését írták le.

A Nature Communications folyóiratban jelent meg az Albert Ludwigs University of Freiburg kutatóinak cikke, akik egy új, prosztatarák kezelésére alkalmas hatóanyag felfedezéséről számoltak be.

A The Lancet Neurology folyóiratban jelent meg a Northwestern University kutatóinak közleménye, amelyben egy új antikoaguláns hatóanyag, a XI-es véralvadási faktort gátló milvexian hatásosságát vizsgálták kiújuló stroke megelőzésében.

A Sleep folyóiratban jelent meg az E.P. Bradley Hospital Alváskutató Laboratóriumában dolgozó kutatók cikke, amelyben a lefekvést megelőzően fogyasztott kis mennyiségű alkohol alvásra gyakorolt hatását vizsgálták.

A Galveston székhelyű University of Texas Medical Branch kutatói a JAMA Network Open folyóiratban megjelent cikkükben új bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a posztmenopauzális hormonterápia közben alkalmazott sztatinok csökkentik a vénás thromboembólia kialakulásának kockázatát.

A Scientific Reports folyóiratban jelent meg a kínai Shaoxing People’s Hospital kardiológusai által végzett vizsgálat eredménye, amelynek legfontosabb következtetése, hogy az étcsokoládé mértékletes fogyasztása csökkenti a hipertónia kialakulásának kockázatát.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóirat közölte a Floridában működő Scripps Research Institute kutatóinak cikkét, amelyben a Parkinson-kór egyik fő patológiás elváltozásának számító alfa-szinuklein fehérje szintjét csökkentették egy mRNS alapú eljárással.

A Journal of Diabetes folyóirat közölte a Ruhr-Universität-Bochum kutatóinak cikkét, akik a cukorbetegség korai diagnózisának egy új, matematikai modellen alapuló módszerét ismertetik.

Az npj Regenerative Medicine hasábjain jelent meg az UC Davis Health kutatóinak közleménye, amelyben a Crohn-betegség őssejt alapú új terápiájának biztató eredményeiről számoltak be.

A PLOS ONE folyóirat közölte a spanyol Universidad de Alcalá kutatói által egy 194 országban lefolytatott hosszú távú vizsgálat eredményeit, amelyben nemzeti és regionális szinten vizsgálták a várható élettartam alakulását.

Az npj Biofilms and Microbiomes folyóirat közölte a svéd Karolinska Institutet kutatóinak cikkét, amelyben az mRNS alapú Covid-vakcinák és a bélmikrobiom kölcsönhatását vizsgálták.

A Baker Heart and Diabetes Institute kutatói a Signal Transduction and Targeted Therapy folyóirat hasábjain arról számoltak be, hogy közel állnak ahhoz, hogy hasnyálmirigy őssejtek révén cukorbetegeknél is képesek legyenek beindítani az inzulin termelődését; vagyis megszűnne a napi injekciózási kényszer.

A Journal of the American Medical Association (JAMA) folyóiratban jelent meg a Duke Health kutatóorvosainak cikke, amelyben a világ első sikeres részleges szívátültetéséről számoltak be. Az eljárást 2022 tavaszán hajtották végre egy olyan csecsemőn, akinél szívbillentyűműtétet kellett elvégezni.

Az arXiv preprint szerveren jelent meg a Google fejlesztőinek cikke, amelyben egy betegeket diagnosztizáló mesterséges intelligencia alapú algoritmus eddigi eredményeiről adtak hírt.

Kínai kutatók az Environment International folyóiratban közölt cikkükben a mikro- és nanoműanyagok káros hatásait demonstrálták egér modellszervezeteken.

A Columbia University Mailman School of Public Health kutatói a Journal of Clinical Microbiology hasábjain arról számoltak be, hogy VirCapSeq-VERT néven egy olyan újgenerációs szekvenálási módszert dolgoztak ki, amely képes bármilyen, potenciálisan embereket megbetegítő ismert vagy még ismeretlen vírus felismerésére, kimutatására.

Az Ausztrál Nemzeti Kutatóintézet, a CSIRO kutatói mesterséges intelligencia bevonásával igyekeztek feltárni az Alzheimer-kór genetikai jellemzőinek titkait.

A francia INRAE kutatói a Nature Communications folyóiratban közölték új vizsgálatuk eredményeit, amelyek szerint a korai időpontban elfogyasztott reggeli és vacsora fontos szempont lehet a vaszkuláris egészség megőrzésében.

A Washington University kutatói a Biological Psychiatry: Global Open Science folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a dohányzás hatására csökken az agytömeg, és az agy idő előtti öregedése észlelhető.

A Brigham and Women's Hospital kutatói a Nature Communications folyóirat hasábjain számoltak be új felfedezésükről, miszerint egy olyan biomarkerre bukkantak, amely segíthet az Alzheimer-kór preszimptomatikus diagnózisában.

A Cell Reports folyóiratban megjelent cikkükben a University of Barcelona kutatói egy olyan fehérjét írtak le, amely a hosszú, egészséges öregedés egyik fontos biomarkere lehet.

A JAMA Otolaryngology–Head & Neck Surgery folyóiratban jelent meg a Trieszti Egyetem kutatóinak cikke, amelyben a Covid-19 fertőzést követő 3 éves időszakban vizsgálták a szag- és ízérzékelés elvesztését követő helyreállás esélyeit.

Az Osaka University kutatói a Kidney360 folyóiratban megjelent cikkükben a D-aminosavakkal kapcsolatos kutatási eredményeiket összegezték.

A Journal of Clinical Investigation folyóiratban jelent meg egy svéd és japán kutatócsoport cikke, amelyben a kemoterápiát túlélő, daganatok kialakítására képes emlőrák-őssejtek elleni küzdelem egy új fegyverét írják le.

A University of Alabama at Birmingham (UAB) kutatói az NPJ Parkinson Disease folyóirat hasábjain arról számoltak be, hogy a Parkinson-kór kialakulása a hajlamosító környezeti tényezők elkerülésével jelentősen mérsékelhető, főleg mivel genetikai jellemzők csak 5%-ban, környezeti tényezők viszont 95%-ban játszanak szerepet a betegségben.

A Washington University in St. Louis kutatói a The Lancet Infectious Diseases folyóiratban megjelent cikkükben a szezonális influenza hosszan tartó hatásait írták le – csakúgy, mint a “hosszú Covid” vagy “poszt-Covid szindróma” esetében.

A Providence Saint John's’ Health Center kutatói a Journal of Alzheimer’s Disease folyóiratban megjelent cikkükben az agy funkcionális egészsége és a testmozgás közötti kapcsolatot vizsgálták több, mint 10 ezer személy agyáról készült MRI felvétel elemzésével.

A Duke University kutatói a JCI Insight folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy sikerült közelebb jutniuk annak a mechanizmusnak a leírásához, amelynek során a bélből kiinduló Parkinson-kór eléri az agyat.

A Massachusetts államban működő Schepens Eye Kutatóintézet kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) hasábjain a glaukóma kezelésének egy új megközelítését vázolták fel.

A Duke University kutatói a Science Advances folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a műanyagokból elszabaduló nanorészecskék a Parkinson-kór és más típusú demenciák kialakulásához vezethetnek.

A Molecular Nutrition and Food Research folyóirat hasábjain megjelent cikkükben a University of Barcelona kutatói arról számoltak be, hogy a mediterrán étrend követése idős embereknél a demencia kockázatának csökkenésével asszociálható.

A svéd Karolinska Institutet kutatói a JAMA Psychiatry folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy összefüggés mutatható ki a hosszú távú gyógyszeres ADHD- kezelés és a szív-érrendszeri betegségek megemelkedett kockázata között.

A Brain folyóiratban közölt cikkükben a University of Melbourne kutatói egy olyan új gént és egy új biokémiai útvonalat írtak le, amely szoros asszociációt mutat a felnőttkorban is megmaradó dadogással.

A Monash University kutatói a The Lancet Regional Health—Western Pacific folyóirat hasábjain közölték az ASPREE klinikai vizsgálat eredményeit, és összefüggést találtak a HDL “jó koleszterin” nagyon magas szintje és a demencia kockázata között.

Az influenza szezonra való tekintettel amerikai kutatók a JAMA Network Open folyóiratban megjelent cikkükben a Covid-19 profilaxisára adott BNT162b2 BA.4/5 bivalens mRNS-alapú vakcina és a szezonális influenza elleni vakcina (SIV) hatásosságát tekintették át olyan betegeknél, akik mindkét oltást felvették, illetve olyanoknál, akik csak az egyiket kapták meg.

Egy indiai kutatócsoport az International Journal of Nanotechnology folyóiratban közölt cikkében a bőrrák-gyanús bőrfelületekről készített fényképek mesterséges intelligencia segítségével végzett elemzésében használt algoritmusok (döntési fa, Naive Bayes, KNN módszer stb.) hatásosságát hasonlította össze.

A kínai Fujian Medical University kutatói a Biological Psychiatry folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy olyan génre bukkantak, amely igen fontos szerepet játszik a terápiarezisztens depressziót kiváltó biokémiai útvonalak modulálásában.

A North Carolina State University kutatói a Journal of Investigative Dermatology folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy sikerült megtalálniuk az atópiás dermatitiszt kiváltó fehérjét.

Az amerikai Fred Hutchinson Rákkutató Központ kutatói a PLOS Biology folyóiratban megjelent cikkükben Drosophila melanogaster modellen bizonyították, hogy kauzális összefüggés áll fenn a magas cukortartalmú étrend és a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór kialakulása között.

A University of Virginia kutatói a Microcirculation folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy új eljárással, hidrogélen nevelt egér tüdőszövetből növesztett erek segítségével tanulmányozzák az angiogenezis folyamatát, amely a cisztás fibrózis esetében nem megfelelően zajlik le.

A Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry folyóiratban jelent meg a svéd Uppsala University Hospital kutatóinak tanulmánya, amely reményt adhat a sclerosis multiplexben szenvedő betegek számára.

A University College London kutatói a Translational Psychiatry folyóiratban megjelent cikkükben egy régi tyúk-tojás problémát oldottak meg, és bizonyították, hogy a tartósan 5 óránál kevesebb napi alvásidő erős rizikófaktora a depressziós tünetek kialakulásának.

Egy amerikai-spanyol kutatócsoport a Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent cikkében a cukorbetegeken végzett SURPASS-6 fázis IIIa klinikai vizsgálat pozitív eredményeiről számolt be.

A University College London kutatói a PLOS One folyóiratban publikálták nagy elemszámú vizsgálatuk eredményeit, amelyekből kiderül, hogy az Egyesült Államokban a korábban Covid-19 fertőzöttek 15%-ánál megjelentek a poszt-Covid  vagy hosszú-Covid szindróma tünetei.

Az Amsterdam University Medical Centers kutatói a Neurology folyóiratban közölt cikkükben egy olyan agyhullámokat érzékelő sapkaszerű eszközről számoltak be, amely képes a stroke gyors felismerésére.

A University of Queensland kutatói a Cell Reports Medicine folyóiratban megjelent cikkükben az endometriózis, valamint az irritábilis bél szindróma (IBS), a peptikus fekélybetegség (PUD) és a gasztrooesophagealis refluxbetegség (GERD) közös genetikai kockázatára világítottak rá.

Az ausztrál Monash University kutatói a Nature Mental Health folyóiratban megjelent cikkükben a fény mentális egészségre gyakorolt hatásairól végzett, minden korábbinál nagyobb, 87 ezer résztvevővel lefolytatott vizsgálat eredményeit közölték.

A Northwestern University kutatói a Journal of Cell Biology folyóiratban megjelent cikkükben egy új intercelluláris szignalizációs mechanizmust írtak le, amely fontos szerepet játszik a melanóma progressziójában.

Az Oxford University kutatói a The Lancet Respiratory Disease folyóiratban közölték legújabb vizsgálatuk eredményeit, amelyek szerint a Covid-19-cel hospitalizált betegek egyharmadánál többszervi elváltozás mutatható ki hónapokkal a felépülést követően is.

Egy nemzetközi kutatócsoport a The Journal of Sexual Medicine folyóiratban közölt cikkében 11 randomizált, kontrollos klinikai vizsgálat metaanalízisét végezte el, amelyben az aerob mozgás és a potencianövelő gyógyszerek hatásait hasonlította össze erektilis diszfunkciót tapasztaló férfiaknál.

A University of California, Irvine kutatói a Journal of Neurochemistry folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a Covid-19 fertőzésen átesett betegek neurológiai tünetei alapján valószínűsíthető, hogy olyan neurodegeneratív betegségek kialakulása nagyobb kockázatának lesznek kitéve a jövőben, mint amilyen például az Alzheimer-kór.

A Lipcsei Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben tízezer emlőrákos beteg génexpressziós mintázatainak elemzését értékelték újra retrospektív módon, mesterséges intelligenciát használó számítógépes modellek segítségével.

A Genome Medicine folyóiratban megjelent cikkükben a Lübecki Egyetem kutatói az Alzheimer-kór genetikai hátterének vizsgálatára ezer beteg hat különböző biomarkerének adatait kombinálva több új megállapítást tettek a betegség kialakulásával kapcsolatban.

A University College London kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent közleményükben egy olyan, mesterséges intelligencián alapuló nyelvi modell fejlesztéséről számoltak be, amely apró jelek, elváltozások alapján lehet képes a szkizofrénia kimutatására.

Az Amszterdam székhelyű Vrije Egyetem kutatói az Affective Disorders folyóiratban megjelent tanulmányukban egy olyan vizsgálatról számolnak be, amelyben az antidepresszánsok és a mozgásterápia (futás) hatásosságát hasonlították össze depressziós vagy szorongó betegek körében.

A Nature Medicine folyóiratban megjelent cikkében egy nemzetközi kutatócsoport olyan tesztet ismertetett, amely két biomarker alapján képes prediktálni a Covid-19 diagnózisát követően beálló “agyködöt”, azaz kognitív deficitet.

A University of Utah kutatói az American Journal of Psychiatry hasábjain számoltak be arról a genetikai vizsgálatról, amelyben 12 olyan génvariánst sikerült azonosítaniuk a humán genomban, amelyek összefüggésbe hozhatók az öngyilkossági kísérletek elkövetésével.

A japán Tohoku University kutatói a Frontiers in Aging Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmányukban arra keresték a választ, hogy csökkenti-e a demencia kialakulásának kockázatát a felnőttkori oktatásban való részvétel.

A Saint Louis University kutatói a Preventive Medicine hasábjain egy olyan vizsgálatról számoltak be, amelyben az erektilis diszfunkció (ED) és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a prediabétesz közötti kapcsolatot mérték fel.

Svájci kutatók a The British Medical Journal hasábjain megjelent cikkükben közölték egy randomizált kontrollos klinikai vizsgálat eredményeit, amelyben egy telefonos applikáció alkoholfogyasztásra gyakorolt hatását értékelték 1770 egyetemista körében.

A lipcsei Max Planck Intézet kutatói a Neuron folyóirat hasábjain az emberi memória anatómiai hátterének leírására egy új módszert alkalmaztak.

A University of Illinois Chicago kutatói az Engineering folyóirat hasábjain számoltak be arról, hogy vizsgálataik szerint a Wnt/β-katenin szignalizációs útvonal negatív regulátora, az Axin1 fontos szerepet játszik a gyulladásos bélbetegségek (IBD-k) kialakulásában.

A Columbia University kutatói a Neuron folyóiratban megjelent cikkükben a döntéshozás folyamatának neurológiai hátterét írták le az eddig ismert legpontosabb módon.

A Northwestern University kutatói a Neuron folyóirat hasábjain a Parkinson-kór kialakulásának egy új lehetséges magyarázatát írják le, egyúttal olyan felfedezést is tettek, amely megnyithatja az utat új gyógyszerek fejlesztése felé.

Az amerikai Ohio székhelyű Kent State University kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban evolúciós okokra vezetik vissza azt a jelenséget, hogy az embereknél a főemlősökhöz képest nagyobb eséllyel alakul ki addikció, ami például elhízáshoz is vezethet.

A University of Montreal kutatói a Clinical Psychology and Psychotherapy folyóiratban a bűnös, kellemetlen gondolatok kezelésének módjait hasonlították össze egészséges mentalitású, illetve kényszeres, szorongó vagy depressziós betegek körében egy irodalmi áttekintés keretében.

Az Oxford University kutatói a Nature Genetics hasábjain számoltak be legújabb felfedezésükről, miszerint a krónikus gyulladás egy korábban ismeretlen hatást fejt ki a TP53-mutáns vérképző őssejtekre.

A londoni Moorfield Eye Hospital kutatói a JAMA Ophthalmology folyóiratban közölt cikkükben a szisztémás kalciumcsatorna-blokkolók (CCB-k) és a glaukóma kialakulása közötti asszociációra hívták fel a figyelmet.

A University of Texas MD Anderson Rákkutató Központjának munkatársai a Journal of Clinical Oncology hasábjain, majd a szingapúri World Conference on Lung Cancer konferencián számoltak be az orális, szelektív KRAS G12C gátló adagraszib tüdőrákban elért tartós hatásosságáról.

A PLOS Pathogens folyóiratban jelent meg a University of Ljubljana kutatóinak tanulmánya, amely magyarázatot adhat a Lyme-kór egyedileg eltérő tüneteire.

A Northwestern University kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban egy új terápiás célpontról számoltak be idős betegek akut légzési distressz szindrómájának kezelésében.

A University of Michigan és a Rogel Cancer Center kutatói a The Lancet Oncology hasábjain megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy korai fejlesztési fázisában ígéretes kombinált kezelési módszerre bukkantak agresszív glióma terápiájában.

A University of Sydney kutatói az Educational and Developmental Psychologist folyóiratban arról számoltak be, hogy vizsgálatuk eredménye szerint már öt perces pihenő is jelentősen javíthatja, helyreállíthatja a koncentrálóképességet.

Egy cseh kutatócsoport a Biology Methods & Protocols folyóirat hasábjain egy olyan számítógépes modellezési eljárást ismertetett, amellyel a jelenlegi, empirikus megfigyeléseken alapuló vakcináknál hatékonyabb oltóanyagok fejleszthetők ki olyan kórokozók ellen, mint amilyen például a SARS-CoV-2 vírus.

A Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg (MLU) kutatói a Clinical Proteomics folyóiratban közölt cikkükben egy olyan új eljárásról számoltak be, amely új fejezetet nyithat a SARS-CoV-2 gyors és megbízható kimutatásában.

Az Osaka University kutatói a The Lancet Healthy Longevity folyóiratban egy olyan új, mesterséges intelligencián alapuló képelemző eljárásról számoltak be, amely mellkasröntgen felvételek alapján képes megbecsülni a beteg “szív-érrendszeri életkorát”.

A University of Montreal kutatói a Nature Communications hasábjain megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy meglepő felfedezést tettek a Parkinson-kór progressziója területén.

Az Atlanta székhelyű Amerikai Járványügyi és -prevenciós Központ (CDC) kutatói a JAMA Network Open folyóiratban közölték egy 18 millió személyre kiterjedő vizsgálat eredményeit, melynek legfontosabb megállapítása, hogy egy éven belül 10-ből mindössze egy túlsúlyos személy volt képes klinikailag releváns, legalább 5%-os tartós fogyásra.

A Baylor College of Medicine kutatói a JAMA Psychiatry folyóirat hasábjain egy olyan országos szintű kutatás eredményeit ismertették, amely a mentális egészség és a hőhullámok kapcsolatát tárja fel.

A Vanderbilt Egyetem kutatói a JAMA Neurology folyóiratban közölték több mint 32 ezer 60 év feletti személyen végzett kutatásuk eredményét, amelyben az Alzheimer-kórra hajlamosító genetikai tényezők nem és rassz szerinti eloszlását vizsgálták.

A King’s College London kutatói az eClinicalMedicine folyóiratban megjelent cikkükben publikálták annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyben hosszú vagy poszt-Covid szindrómában szenvedő emberek szellemi teljesítményét értékelték.

A dallasi székhelyű University of Texas kutatói a JAMA folyóiratban megjelent cikkükben közölték az ONWARDS 3 randomizált klinikai vizsgálat eredményeit, amelyben heti adagolású inzulin injekció hatását vizsgálták 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél.

A Tufts University és a Northeastern University közös kutatócsoportja a Journal of Biomedical Optics folyóiratban egy olyan új eljárásról számolt be, amellyel képesek lehetnek az áttéteket kialakító keringő ráksejtek kimutatására.

A Sheffield Egyetem mérnökei a MediTel projekt során mindössze 9 hónap alatt sikeresen fejlesztettek ki egy olyan távirányítású robotot, amely katasztrófák helyszínein képes lehet felkutatni és triázsolni vagy gyors ellátásban részesíteni az akár a romok alá temetett sérülteket, túlélőket.

A Lund Egyetem kutatói a Nature Medicine folyóiratban arról számoltak be, hogy egy gerincvelői folyadékon végzett teszttel képesek a Lewy-testes betegség diagnosztizálására még a tünetek megjelenése előtt.

A North Carolina State University kutatói a Journal of Toxicology and Environmental Health folyóiratban megjelent cikkükben arra a következtetésre jutottak, hogy egy széles körben használt szukralóz mesterséges édesítőszer genotoxikus hatású lehet, azaz az emésztése közben keletkező vegyület képes a DNS bontására.

A Cardiff University kutatói az IEEE Transactions on Multimedia folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy megtanították a mesterséges intelligencia (AI) számára, hogy egy adott képalkotó felvételen az azt elemző radiológus szeme milyen területekre fókuszál.

A Barcelona Institute for Global Health kutatói egy 100 ezer résztvevőt tömörítő kohorsz adatainak elemzésével arra a megállapításra jutottak, hogy a reggel 9 utáni reggeli 59%-kal növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát a reggel 8 előtt elfogyasztott reggelihez képest.

A Northwestern University kutatói a Nature Neuroscience folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy új eljárással a korábbiaknál sokkal pontosabban képesek előrejelezni a szkizofrénia kezelésében használt gyógyszerek mellékhatásait.

A Harvard Medical School kutatói a Nature folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a B-sejtek egyik alcsoportjának egy specifikus génexpressziója limitálja a tumorellenes T-sejtek aktiválását.

A Medical University of South Carolina kutatói a Frontiers in Immunology folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy új biomarkert azonosítottak a szepszis súlyosságának monitorozására, amely az extracelluláris vezikulumok (EV-k) elemzésén alapul.

A Children’s Hospital Boston kutatói a Nature Genetics folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy új eljárással képesek voltak beavatkozni a telomeráz enzim működésébe, ami például a dyskeratosis congenita ritka betegség kezelésében is áttörést jelenthet.

A Columbia University Irving Medical Center kutatói a Nature Genetics folyóiratban megjelent cikkükben tudósítottak egy 10 éven át zajló vizsgálat eredményeiről, amelyben arra keresték a választ, mi okozhatja a nehezen diagnosztizálható immunoglobulin-A nefropátiát.

A University of California San Diego kutatói az American Journal of Clinical Dermatology hasábjain közölték az atópiás dermatitisz kezelésében a krizaborol hosszú távú alkalmazásának elemzésére végzett klinikai vizsgálatuk eredményeit.

Kutatók egy korábbi tanulmány nyomán most azt is bebizonyították, hogy a többlethalálozás oka nem a kronotípussal, hanem az alkohol- és cigarettafogyasztással mutat asszociációt.

A University of Connecticut kutatói az Aging Cell folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy középkorú személyeknél a rövidebb telomérek az Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázatára utalnak.

A Lawson Health Research Institute kutatói a Nature Medicine folyóiratban számoltak be új vizsgálatukról, amelyben fekális transzplantátummal javították melanómás betegek immunterápiára adott válaszát.

A Hamilton Health Sciences és a McMaster University kutatói a European Heart Journal folyóiratban megjelent cikkükben közölték közös tanulmányuk eredményeit, amelyek szerint hat alapvető élelmiszertípus fogyasztásával jelentősen csökkenthető a kardiovaszkuláris betegségek kockázata.

A Cedars-Sinai Hospital (Los Angeles) kutatói a Science Immunology folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egér állati modellszervezeteken végzett kutatásaik során sikerült újabb mélységében feltárni az IL-1 béta termelődéséhez vezető szignalizációs folyamatot.

A kaliforniai Stanford Medicine kutatói a Nature Medicine folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan eljárásról számoltak be, amellyel számottevően csökkenthető a feleslegesen elvégzett biopsziás mintavételek száma prosztatarákgyanús esetekben.

Az amerikai Society for the Study of Addiction kutatói az Addiction folyóiratban jelentették meg meta-analízisület, amelyben a szerencsejáték-függőség kezelésében alkalmazott pszichológiai terápiák hatásosságát elemezték.

A Cold Spring Harbor Laboratory kutatói egy lépéssel közelebb jutottak annak megértéséhez, hogy miért működik hatásosan az immunterápia egyes betegeknél, másoknál pedig miért nem.

A Kalifornia államban működő City of Hope központ kutatói az Advanced Science folyóiratban arról tudósítanak, hogy olyan univerzális donor őssejteket sikerült kifejleszteniük, amelyek a jövőben életmentőnek bizonyulhatnak olyan gyermekeknél, akiknél halálos agyi elváltozásokat, például Canavan-betegséget diagnosztizálnak.

A Baylor College of Medicine kutatói a Science Advances folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy sikerült kifejleszteniük egy olyan hatóanyagot, amely lelassítja a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulását.

A Baker Heart & Diabetes Institute kutatói a Clinical Epigenetics folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy gyógyszeresen képesek voltak regenerálni cukorbetegekből származó, sebészeti úton eltávolított, működésképtelen inzulintermelő béta-sejteket.

A Brigham and Women’s Hospital kutatói a Frontiers in Medicine folyóiratban olyan összefoglaló tanulmányt publikáltak, amely 559 tudományos cikk eredményeit tekinti át a myalgiás encephalomyelitis, azaz a krónikus fáradtság szindróma és a poszt-Covid vagy hosszú Covid szindróma tünetei és a mögöttük álló biokémiai, élettani változások témakörében.

A Gladstone Institutes, az MIT és a Harvard közös kutatócsoportja a Nature folyóiratban megjelent cikkében mutatta be azt a mesterséges intelligenciát alkalmazó módszert (Geneformer), amellyel megjósolhatók az egyes génmódosulások rendszerszintű következményei.

A St. Louis (Missouri, USA) székhelyű Washington University School of Medicine kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban közölt cikkükben arra a következtetésre jutottak, hogy az alváshiány is az Alzheimer-kór egyik közvetlen rizikótényezője.

A Pennsylvania State University kutatói a Neuropharmacology folyóiratban megjelent tanulmányukban állati modellszervezeteken végzett vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy különösen a serdülők és fiatal felnőttek körében a nagy mértékű alkoholfogyasztás a neuronok permanens diszregulációját válthatja ki.

A University of Wisconsin-Madison kutatói a Cell Host & Microbe folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy sikerült azonosítaniuk azokat az emberi bélbaktériumokat, amelyek a húgysav lebontásán keresztül képesek kontrollálni az artériákban lerakódó plakkok mennyiségét, így segítséget nyújthatnak az atheroszklerózis elleni küzdelemben.

A University of Helsinki kutatói a Frontiers in Cellular and Infection Microbiology folyóiratban megjelent cikkükben a Parkinson-kór kialakulásának egy lehetséges okát tárták fel.

A University of Montreal kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy új potenciális gyógymódot találtak a degeneratív retinabetegségben szenvedők számára.

A University of Arizona kutatói a Communications Biology folyóiratban megjelent közleményükben arról számoltak be, hogy egy mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes modellel elemeztek egy országos adatbázisból származó, több mint 2000 Alzheimer-kóros betegekből származó agyi szövetminta-készletet.

A Massachusetts General Hospital kutatói a JAMA Network Open hasábjain közölték új kutatásuk eredményeit, amelyek szerint a tuberkulózis ellen használt és a nem- izominvazív húgyhólyagrák kezelésére is javallattal rendelkező Bacillus Calmette-Guérin (BCG) oltás csökkenti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

A University of Edinburgh kutatói a JAMA Neurology folyóiratban közölték vizsgálatuk eredményeit, amelyek szerint a demenciával asszociált stroke kezelésében hatásosnak bizonyult két régi hatóanyag kombinált alkalmazása.

A Göteborgi Egyetem kutatói a Rennes székhelyű INSERM intézet kutatóival közösen az iScience folyóiratban publikálták új felfedezésüket, amely szerint a rengeteg számítógépes elemzés alapján kifejlesztett új IRE1-gátló molekulájuk kiváló eredményeket mutatott glioblasztóma kezelésében.

Az Autonomous University of Barcelona kutatói a Nutrients folyóiratban közölték 500 spanyol, 13-18 év közötti fiatalon végzett vizsgálatuk eredményeit, amelyek szerint a több ultrafeldolgozott élelmiszert és italt fogyasztó fiataloknál kimutathatóan megnőtt a mentális problémák előfordulása.

A University of California San Diego kutatói a Cerebral Cortex folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy az általuk kifejlesztett noninvazív magnetoenkefalográfiás (MEG) képalkotó eljárás segítségével pusztán a beteg agyi aktivitásából rekonstruálhatók a vizsgált személy kézmozdulatai.

A Cedars-Sinai Medical Center kutatói az Alzheimer’s and Dementia folyóiratban arról számoltak be, hogy a szem, különösen a retina ereinek abnormalitásai komoly szerepet játszanak az Alzheimer-kór progressziójának követésében.

A Newcastle University kutatói a Brain Communications folyóiratban megjelent cikkükben a poszt-Covid szindróma (vagy más néven a “hosszú Covid”) egyik leggyakoribb tünetének, a krónikus fáradtságnak a neurológiai jellemzőit.

A Nagoya University kutatói a Parkinsonism and Related Disorders folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy mesterséges intelligencia alkalmazásával képesek különbséget tenni a Parkinson-kóros betegek és az egészséges populáció beszédmintái között.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Journal of American Geriatrics Society folyóiratban megjelent cikkében közölte 18,5 ezer 50-65 év közötti személyen végzett vizsgálatának eredményeit, amelyben a hosszú távú internethasználat mentális egészségre gyakorolt hatását értékelték.

A UMass Chan Medical School kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölt cikkükben egy olyan új technológiát ismertettek, amely intranazális adagolással képes multimér siRNS alapú génterápiás készítményeket közvetlenül a tüdőbe juttatni.

A London székhelyű Institute of Cancer Research kutatói a Clinical Cancer Research folyóiratban megjelent cikkükben közölték, hogy a kedvező eredményeket követően fázis II. klinikai vizsgálati szakaszba léphet a petefészekrák kezelésében értékelt idetrexed hatóanyag.

A Barcelona székhelyű Josep Carreras Leukemia Research Institute kutatói a Cell Reports Medicine folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a jelenleginél megbízhatóbb markert találtak annak előrejelzésére, hogy egy tüdőrákban szenvedő betegnél működni fognak-e az immun-ellenőrzőpont blokkoló (ICB) terápiák, vagy másfajta kezelés lenne hatásosabb.

Egy finn egyetemekből álló konzorcium, a Nordic ABCAP kutatói a Laboratory Investigation és a Patterns folyóiratokban számoltak be egy olyan szövetfestési módszerről, amely nem fizikailag létező festőanyagot használ, hanem a vizsgálandó mintákat virtuálisan festi meg mesterséges intelligencia alkalmazásával.

A UC San Diego School of Medicine kutatói az Open Forum Infectious Disease folyóiratban azt a kérdést járták körül, hogy miért gyorsult fel a koronavírus-járvány terjedése az újabb és újabb variánsok megjelenésekor.

A New York székhelyű Weill Cornell Medical College kutatói a Nature Neuroscience hasábjain arról számoltak be, hogy a ciklikus GMP-AMP szintáz (cGAS) gátlásával a neuronok ellenállóbbá válnak a tau fehérjék kötegeinek akkumulációja ellen, ami pedig az Alzheimer-kór és a frontotemporális demencia egyik legjellemzőbb patologikus elváltozása.

A Weill Cornell Medical College kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban arról számoltak be, hogy sikerült feltérképezniük azokat a géneket, amelyek működésében stroke-ot követően változás következik be.

Az ausztrál Curtin University kutatói a The Lancet folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be a fázis III. RESTORE klinikai vizsgálat eredményeiről. Ebben a vizsgálatban egy új kezelési módszer, a kognitív funkcionális terápia (CFT) hatásosságát értékelték olyan krónikus derékfájással küzdő 492 felnőtt személyeknél

A Johns Hopkins University kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan gélt ismertettek, amely állati modellszervezetekben 100%-os hatásossággal volt képes eliminálni az agydaganatokat.

A University of Nottingham kutatói a MedRxiv folyóiratban megjelent cikkükben mutatták be azt az új, csuklón viselhető eszközt, amely számottevő mértékben csökkenti a Tourette-szindróma tikkeléses tüneteit.

A Medical University of South Carolina kutatói a Journal of Cystic Fibrosis folyóiratban számoltak be arról, hogy a tezakaftor-ivakaftor gyógyszerkombináció négy éves alkalmazási időszakot követően is biztonságosnak és hatásosnak bizonyult cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél.

Az ETH Zürich mérnökei a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben adtak hírt legfrissebb fejlesztésükről, egy 3D-nyomtatásal készült, érzékelőkkel ellátott talpbetétről.

Az Osaka Metropolitan University kutatói a Scientific Reports hasábjain számoltak be új felmérésük eredményeiről, amely szerint a fertőzöttek több mint fele szenved hosszú- vagy poszt-Covid szindrómában.

A Baylor College of Medicine kutatói a Hepatology folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy olyan kezelési stratégiára bukkantak, amely Alagille-szindrómás egerekben meggátolta a májkárosodást.

A Medical University of South Carolina kutatói az eLife folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy olyan stressz-regulált gént sikerült azonosítaniuk, amely a hosszú távú stressz és a depresszív viselkedési minták közötti kapcsolatban játszik kulcsszerepet egér modellszervezetekben.

A Stanford University kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan onkogénről számoltak be, amely a humán rákos megbetegedések 70%-ában jelen van, szerepe pedig az, hogy az immunrendszer elől elrejtse a tumorokat.

Több nagy amerikai egyetem közös kutatócsoportja a Journal of Clinical Investigation folyóiratban olyan antitestről számolt be, amely úgy tűnik, képes meggátolni a Covid-19 járványt okozó vírus számos variánsának fertőzését, köztük például az omikronét is. Közben azonban már új variánsra figyel a világ.

A University of Sheffield kutatói a Science Advances folyóiratban számoltak be egy új ultrahangos módszerről, amely a szövetek feszültségének mérésével képes megállapítani azt, hogy egy adott lágy szövet egészséges-e vagy sem.

Az Universitetet i Oslo (UiO) kutatói a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan folyamat részleteit ismertették, amely alvás közben segít az agy tisztán tartásában.

A dél-koreai Daegu Gyeongbuk Tudományos és Technológiai Kutatóintézet munkatársai az Advanced Materials folyóiratban megjelent cikkükben tudósítottak legújabb fejlesztésükről: olyan mikrorobotokról, amely az agyban neurális hálózatok létrehozására képesek.

A University of Toronto vezetésével lengyel és kanadai kutatók az American Journal of Human Genetics folyóirat hasábjain egy új, mellrákra hajlamosító génvariánsról számoltak be.

Az IRB Barcelona kutatócsoportja a Nature Communications folyóiratban közölt cikkében arról számolt be, megfejtették, hogyan alakulhat ki terápiarezisztencia a kolorektális rák platinaalapú kemoterápiája során.

A University Medical Center Utrecht kutatói a Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy neurofiziológiai méréseik szerint az emberi agy sokkal később kezd öregedni, mint azt korábban gondoltuk.

Az Australian National University kutatói a European Journal of Nutrition folyóiratban közölték 6000 egészséges kognitív funkciókkal rendelkező, 40-73 éves személyeken végzett kutatásuk eredményeit, miszerint a magasabb napi magnéziumbevitel egyértelmű protektív hatást fejt ki a neurodegeneratív betegségekkel, például a demencia különböző formáival szemben.

A Virginia Egyetem neurológusai a PLOS Biology folyóiratban közölték cikküket, amelyben a szklerózis multiplex kezelésének egy új megközelítését vázolják fel. Az MS kiváltó oka a mai napig ismeretlen, de tudjuk, hogy autoimmun, gyulladásos folyamatokkal járó kórkép.

A New Yorkban működő Weill Cornell Medicine kutatói a Nature Communications hasábjain arról számoltak be, hogy egy olyan enzim időszakos blokkolásával, amely a spermiumok mozgását teszi lehetővé, elvileg egy rövid hatástartamú, férfi fogamzásgátló állítható elő.

Az Észak-Karolina állambeli Duke University Medical Center kutatói a Science Advances folyóiratban egy olyan eljárást ismertettek, amelynek segítségével elméletileg korai fázisban lenne megállapítható a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata.

A McGill University kutatói a Molecular Psychiatry folyóiratban megjelent cikkükben közölték a UK Biobank több mint 270 ezer betegadata alapján végzett kutatásuk eredményét, melynek fő megállapítása, hogy igen jelentős nemi különbségek fedezhetők fel a depresszió okában és megjelenési formáiban.

A Gulbenkian de Ciencia kutatói a PLOS Computational Biology hasábjain arra hívták fel a figyelmet, hogy egy leegyszerűsített módszerrel sokkal könnyebben, de gyakorlatilag ugyanolyan precízen követhető a fertőző betegségek terjedése, mint a meglehetősen bonyolult hálózatkutatási gráfokkal.

A University of Michigan kutatócsoportja a Nature Chemical Biology folyóiratban arról számolt be, hogy a rákkutatásban évtizedeken keresztül “gyógyszerezhetetlennek” hitt STAT5 fehérjét egy új megközelítéssel sikerült elérhető gyógyszercélponttá tenniük.

A Yale University kutatócsoportja a Nature Genetics folyóiratban közölt cikket, amelyben egy univerzális, a SARS-CoV-2 minden variánsa ellen védő orálisan szedhető készítményről számol be.

A Salzburg székhelyű Paracelsus Orvosi Egyetem kutatói az Aging folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be új megfigyelésükről, miszerint állati modellszervezetekben a vérlemezkék depléciója hozzájárult az Alzheimer-kór klinikai tüneteinek súlyosbodásához.

A University of New South Wales mérnökei az Advanced Science hasábjain számoltak be új fejlesztésükről, egy olyan lágy robotról, amely endoszkópos úton képes az élő szervezet belsejében 3D bionyomtatást végrehajtani.

A Translational Genomics Kutatóintézet munkatársai az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban számoltak be új vizsgálatuk eredményéről, miszerint a vér-agy gát elváltozását tapasztalták Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.

A Hokkaido University kutatócsoportja a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy szintetikus hidrogél és őssejtek egyidejű használatával képesek voltak agyszövetek újranövesztésére agysérülést követően.

A Harvard Egyetem John A. Paulson Intézetének kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikkükben mutatták be azt a robotruhát, amely segítséget jelenthet az amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedő betegek vállövének és felkarjának mozgatásában.

A Sanford Burnham Prebys Intézet kutatói a Science Advances folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy olyan enzimre bukkantak, melynek blokkolásával a prosztatarákos sejtek terápiarezisztenciája szignifikáns mértékben csökkenthető.

A Colorado University Cancer Center kutatói a Nature Communications folyóiratban arról számoltak be, hogy a leggyakrabban mutálódó tumorszuppresszor gén, a p53 tanulmányozása közben egy olyan mechanizmusra bukkantak, amely igen hatékony lehet a rákos sejtek elpusztításában.

A Providence (Rhode Island) székhelyű Brown University kutatócsoportja a Scientific Reports folyóiratban egy olyan új eljárást ismertettek, amellyel nagy pontossággal mutathatók ki antidepresszánsok már igen kis mennyiségű emberi vérből.

A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács a Frontiers in Cell and Developmental Biology folyóiratban egy olyan, hatásosnak bizonyuló kezelésről számolt be, amely a LICUS névre keresztelt, alacsony intenzitású, folyamatos ultrahangos kezeléssel képes megakadályozni pajzsmirigyrákos preklinikai modelleknél a rákos sejtek migrációját.

Az MIT és a Harvard közös kutatócsapata az Immunity folyóiratban arról számolt be, hogy a Crohn-betegség nagy felbontású sejttérképét készítették el 71 egészséges, illetve a betegség okozta gyulladás különböző stádiumait mutató beteg több mint 700 ezer sejtje alapján létrehozott génexpressziós profilja segítségével.

A svédországi Karolinska Institutet kutatói a Journal of Hepatology folyóiratban publikálták új vizsgálatuk eredményét, mely szerint egy olyan potenciális gyógyszerjelöltre bukkantak, ami segítséget jelenthet a nem-alkoholos zsírmáj kezelésében.

A The Scripps Research Institute kutatói a Neuropsychopharmacology folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be azokról a preklinikai eredményekről, amelyek szerint egy egyedi hatásmechanizmusú, depresszió kezelésében vizsgált hatóanyag alkoholizmus kezelésében is hatásos lehet.

A Szöuli Egyetem kutatói a JAMA Neurology folyóiratban egy webalapú rendszer sikerességéről számoltak be a belsőfül eredetű benignus pozicionális paroxizmális vertigo (BPPV) kezelésében.

A Michigan State University kutatói a Journal of Psychopathology and Clinical Science folyóiratban megjelent vizsgálatukban azt a kérdést vizsgálták meg, hogy szemben az eddigi sztereotípiákkal, miszerint az evészavarok döntően a tehetősebb családban élő lányokat érintik, fiúknál milyen szociális tényezők válthatják ki a betegséget.

A Philadelphia székhelyű Lankenau Kutatóintézet munkatársai a Frontiers of Dental Medicine hasábjain arról számoltak be, hogy egy kísérleti szerük állati modellszervezetekben képes volt visszafordítani a fogínybetegséget, és megelőzni a fogvesztést.

A floridai Herbert Wertheim Intézet kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan új fehérje felfedezéséről tudósítanak, amely kulcsszerepet játszik a HIV emberi sejteken belüli replikációjában, így a jövőben ígéretes gyógyszercélpontként szolgálhat az AIDS kezelésében.

Az ausztrál Monash University kutatói a Journal of Clinical Investigation folyóiratban egy olyan genetikai vizsgálatot ismertetnek, melynek eredményei egy olyan teszt fejlesztésében használhatók fel, ami a veseelégtelenség kockázatának kitett cukorbetegeket lesz képes azonosítani, még a tünetek megjelenése előtt.

A lisszaboni Instituto de Medicina Molecular kutatói a The Lancet Infectious Diseases folyóiratban közöltek egy tanulmányt, amelyben a Covid elleni különböző oltási stratégiák útján megszerzett immunitások tartósságát hasonlították össze.

A Helsinki székhelyű Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet kutatói a JAMA Network Open folyóiratban közölték tanulmányuk eredményeit, amelyben a pszichés stressz és a demencia kialakulása közötti összefüggést szándékoztak feltárni.

A Melbourne székhelyű La Trobe University kutatócsoportja az Alcohol folyóirat hasábjain számolt be arról, hogy újonnan kifejlesztett szoftverük egy 12 másodperces hangfelvétel alapján képes megállapítani, hogy egy adott illető ittas-e vagy sem.

A Bécsi Orvosi Egyetem kutatói az iScience folyóiratban közzétett tanulmányukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon mi válthatja ki poszt-Covid szindróma vagy hosszú Covid esetében a krónikus fáradékonyságot.

A Norwich székhelyű University of East Anglia kutatói az Alzheimer’s Research & Therapy folyóiratban közölt tanulmányukban arról számoltak be, hogy a menopauza környékén megkezdett ösztrogénhormon-pótló terápia kimutathatóan csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét nagy kockázatú (APOE4 génvariánssal rendelkező) nők körében.

A Johns Hopkins Egyetem kutatói a Matter folyóiratban közölték új fejlesztésük eredményét, amellyel várhatóan nemcsak a SARS-CoV-2, hanem más légzőszervi vírusok ellen is hatékony prevenció valósítható meg.

A San Antonio székhelyű University of Texas kutatócsoportja a Science Advances folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy egy vírusos fertőzésekhez hasonló “gyulladásos trigger” lehet az Alzheimer-kór megbízható biomarkere.

A Medical University of South Carolina multidiszciplináris kutatócsoportja a Journal of Neuroscience hasábjain arról számolt be, hogy az autizmus spektrum zavar preklinikai állatmodelljének vizsgálatakor a hallóideg enyhe károsodását és funkcióvesztését figyelték meg.

Egy Csehországban lefolytatott közösségimédia-alapú információgyűjtő kampány elemzése során a kutatók meglepő következtetésekre jutottak a Covid-19 fertőzés rizikófaktoraival kapcsolatosan.

Tajvani kutatók a Developmental Medicine & Child Neurology folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy kapcsolatot fedeztek fel a várandós anya terhesség alatti cukorbetegsége és a születendő gyermekben kialakuló idegrendszeri fejlődési rendellenességek gyakorisága között.

A New York székhelyű Icahn School of Medicine kutatói a The Lancet folyóiratban adtak hírt arról, hogy egy olyan számítógépes modellt alkottak, amely egy spektrumon helyezi el a szívkoszorúér-betegség egyes stádiumait, így a betegség súlyosságának kvantitatív meghatározására képes a gyakran félrevezető bináris megközelítés helyett.

Németország 50 kórházának beteglapjait használta fel az Asklepios kórházszövetség egy vizsgálatban, melynek fő célja a demencia és a Covid-19 miatti elhalálozások közötti összefüggés felmérése volt.

A Washington Egyetem kutatói a Proceedings of National Academy of Sciences folyóiratban egy olyan vértesztről számoltak be, amely alkalmas lehet az Alzheimer-kór igen korai kimutatására.

A Newcastle University kutatói a Cell Reports folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy az emberi sperma csaknem 6000 különböző fehérjéjének profilját készítették el.

A Cambridge Egyetem kutatói a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be arról, hogy bizonyos májbetegségek kezelésére elterjedten használt, szabadalmi védettséggel már nem rendelkező urzodeoxikólsav z-guggulszteronnal (ZGG) kombinálva hatásos lehet a Covid-19 prevenciójában.

A Trinity College Dublin kutatócsoportja a Science Immunology folyóirat hasábjain arról számolt be, hogy áttörést értek el a gyulladásos folyamatok regulációjának feltérképezésében.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói a Plos ONE folyóiratban közölték tanulmányukat, amelyben két korai fázisú klinikai vizsgálatot ismertettek, melyekben Alzheimer-kór kezelésében értékelték szenzoros stimuláció hatásosságát és biztonságosságát.

A University of Central Florida kutatói az American Journal of Physiology hasábjain arról számoltak be, hogy a koronavírus-fertőzést követően hosszú távon a cukorbetegek szervezetében megnő a gyulladásos jelenségek intenzitása és az ehhez kapcsolódó szívproblémák kockázata.

A Birmingham Egyetem és a Pekingi Normal Egyetem közös kutatócsapata a Science Advances folyóiratban egy olyan non-invazív lézeres eljárásról számolt be, amelynek alkalmazásával 25 százalékkal javítható a rövid távú memória.

A New York székhelyű Weill Cornell Medical College kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölt cikkükben egy elmélettel álltak elő arra vonatkozóan, hogy általában miért tart hosszú ideig, amíg a lélegeztetőgépre kötött Covid-betegek ismét visszanyerik öntudatukat.

A kínai Shenzen Mental Health Centre kutatói a JAMA Network Open folyóiratban megjelent publikációjukban egy olyan kockázat-előrejelző tesztet mutattak be, amely hatékonyan képes prognosztizálni a demencia kialakulásának 5, 9 és 13 éven belüli bekövetkezésének esélyét.

A Michigan Egyetem Rákkutató Központjának munkatársai a Gastroenterology folyóiratban olyan étrendet ismertettek, ami a daganatsejtek “kiéheztetésével” hozzájárulhat az onkológiai terápiák sikeréhez.

A Tel Aviv Egyetem kutatói a Journal of Clinical Periodontology folyóirat hasábjain arról számoltak be, hogy egy speciális hidrogél alkalmazásával képesek voltak nagyfokú csonthiány korrekciójára.

A Rutgers Egyetem kutatócsoportja a Biological Psychiatry folyóiratban közölt tanulmányában a kábítószer- és alkoholfüggőség hátterében álló olyan biológiai folyamatot ír le, amely reményt adhat arra, hogy a szerek iránti sóvárgás leküzdésében az álmatlanság kezelésére használt gyógyszerek hatásosak lehetnek.

A Saskatchewan Egyetem (USask) kutatói a Journal of Biomechanical Engineering folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan eljárást ismertettek, amely jó hatásfokkal eliminálja az agydaganatokat, illetve egyidejűleg az agytumorok kemoterápiás kezelését is lehetővé teszi.

Az Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) kutatói a Nature Structural & Molecular Biology hasábjain arról számoltak be, hogy új potenciális biomarkert találtak a Parkinson-kór korai kimutatására.

A Duke Egyetem kutatói a Science Advances folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy állati modellszervezetekben sikeresnek bizonyuló, húgyúti fertőzések ellen védő oltóanyagot fejlesztettek ki.

A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmányukban a Yale Egyetem kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen neurológiai elváltozások állhatnak annak a jelenségnek a hátterében, hogy az autizmusban szenvedők általában nem néznek partnerük szemébe egy beszélgetés során.

A Calgary Egyetem kutatói a Cellular and Molecular Gastroenterology and Hepatology folyóiratban egy olyan gyógyszercélpontot azonosítottak, amely fordulatot hozhat a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésében.

A Nottingham Egyetem kutatói a Frontiers of Endocrinology folyóiratban közölt cikkükben egy olyan biomarker felfedezéséről számoltak be, amely férfiaknál jó prediktora lehet a magasabb életkorban bekövetkező betegségeknek.

A University of Minnesota kutatói a Proceedings of National Academy of Science hasábjain arról számoltak be, hogy a Covid-19 omikron variánsának evolúciós fejlődését tanulmányozva igen valószínű, hogy ez a variáns először nem emberről-emberre, hanem állatról-emberre terjedt át.

A Walter and Eliza Hall Institute of Medical Research kutatói az Arthritis and Rheumatology folyóiratban arról számoltak be, hogy egy új terápiás módszert fedeztek fel Kawasaki-kórban szenvedő gyerekeknél az életveszélyes koszorúér-károsodás és a szívrohamok prevenciójára.

A Louisiana Egyetem kutatócsoportja az Oncogene folyóiratban közölte legújabb vizsgálatának eredményeit, amelyek szerint az NSC3353 kismolekulás vizsgálati hatóanyag jelentős mértékben képes elnyomni a tripla negatív emlőráksejtek növekedését, migrációját és inváziós képességét.

A Chicago Egyetem kutatói az Obesity folyóiratban ismertették legújabb vizsgálatuk eredményeit, amelyben pre- és posztmenopauzális nőknél vizsgálták nyolc héten keresztül az időszakos böjt (intermittent fasting) egyik szigorú változatának a nemi hormonokra gyakorolt hatását.

A Duke Egyetem kutatói a Nature Biomedical Engineering folyóiratban közölték új vizsgálati eredményeiket, amelyek szerint állati modellszervezetekben minden eddiginél jobb eredményeket értek el az igen nehezen gyógyítható hasnyálmirigyrák terápiájában.

A Wisconsin-Madison University kutatói a Journal of Biomedical Optics folyóiratban számoltak be kutatási programjuk új eredményeiről.

A University of Colorado Anschutz Medical Campusának kutatói az iScience folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be arról, hogy a Kinezin-5, más néven a KIF11 gén overexpressziója még az amiloid-béta plakkok jelenléte esetén is védelmet jelent a kognitív funkciók hanyatlásával szemben

A Virginia Commonwealth University Massey Rákkutató Központjának kutatói a PNAS Nexus folyóiratban egy új gyógyszercélpontról számoltak be, amelyet támadva igen hatékonyan sikerült tripla-negatív emlőrák tumorokat eliminálni.

A kínai Shenyang Orvosi Egyetem kutatócsoportja a Frontiers in Genetics folyóiratban számolt be vizsgálatuk eredményéről, mely szerint oksági kapcsolat mutatható ki a bipoláris személyiségzavar (BD) és a gyulladásos bélbetegség (IBD) között.

Az Illinois University kutatói az IEEE Journal of Biomedical and Health Informatics folyóiratban közölték folyamatban lévő vizsgálatuk eredményeit, amelyben digitális kamerákkal követve a résztvevők testtartását, nagy pontossággal voltak képesek diagnosztizálni egyes neurológiai betegségek progresszióját.

A Virginia Egyetem kutatói a Cell folyóiratban megjelent cikkükben arról számolnak be, hogy felfedezték az agy természetes tisztulási folyamataiért felelős rendszert, a mikrogliát irányító “bábjátékost”, vagyis a rendszer aktivitásának szabályozásáért felelős molekulát.

A torontói Keenan Research Center kutatói az ACS Nano folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy új folyadékbiopsziás eljárással invazív mintavétel nélkül képesek az agytumorok egyes alapvető információit meghatározni.

A frankfurti Georg-Speyer-Haus intézet kutatói az Immunity hasábjain közölték új felfedezésüket, miszerint a gránátalmából származó urolithin A alkalmazása új megközelítést jelenthet a kolorektális rák kezelésében.

Az Oxford Egyetem és a Max Planck Demográfiai Kutatóintézete a Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent tanulmányában egy 29 európai országra, valamint az Egyesült Államokra és Chilére kiterjedő felmérés eredményeit ismertette.

Az amerikai Georgia államban működő Kennesaw Állami Egyetem kutatói a JMIR Formative Research folyóiratban számoltak be új, kísérleti fázisban lévő eljárásukról, amellyel tűszúrás nélkül is legalább 90%-os pontossággal állapítható meg a vércukorszint.

A Journal of Allergy and Clinical Immunology az amerikai National Institute of Allergy and Infectious Diseases által támogatott vizsgálat eredményeit közölte, melyben a tezepelumabbal kiegészített hagyományos kezelés hatásosságát vizsgálták macskaszőr-allergia terápiájában.

A Cambridge Egyetem kutatói a Nature Genetics folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be felfedezésükről, ami jelentős hatással lehet a daganatok metasztázisainak szabályozására.

A University of Central Lancashire fogorvosi karának kutatói két tanulmányban is arra a következtetésre jutottak, hogy összefüggés állapítható meg a fogínybetegség és az Alzheimer-kór kialakulása között.

A Stanford University Medical Center kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban közölték új eredményeiket, miszerint a Covid-19 fertőzést okozó SARS-CoV- 2 vírus képes közvetlenül megfertőzni a zsírszövet sejtjeit, és gyulladásos állapotokat kialakítani a fertőzés helyén és a környező sejtekben.

A londoni székhelyű Institute of Cancer Research intézet az ESMO 2022 konferencián mutatta be génmódosított herpeszvírussal elért eredményeit. Az RP2 névre keresztelt módosított herpes simplex vírus igen előrehaladott stádiumú, és a meglévő kezelésekre nonreszponder ráktípusokban került alkalmazásra, és a betegek negyedénél mutatott hatásosságot.

A CalTech által kifejlesztett valós idejű 3D kontúr-szkennelő ultraibolya fotoakusztikus mikroszkópos eljárás (UV-PAM) lézerfényt használ olyan tartományú hullámhosszon, amely vibrálásra kényszeríti a DNS és RNS molekulákat.

A University of Colorado és a University of Arizona kutatói a Journal of Applied Physiology folyóiratban számoltak be arról, hogy egy légzőgyakorlatokra használt eszköz napi alkalmazásával csökkenthető a magas vérnyomás nehezen mozgó betegeknél.

A svédországi Karolinska Institutet kutatói a Nature Communications folyóiratban számoltak be arról, hogy sikerült feltárniuk, miért fordulnak elő gyakrabban cukorbetegek körében Escherichia coli baktérium okozta húgyúti fertőzések.

A Hunter Medical Research Institute és a Newcastle Egyetem kutatói a Cancer Research Communications hasábjain arról számoltak be, hogy egy már létező gyógyszerkombináció hatásosnak bizonyult kései stádiumú, terápiarezisztens melanóma kezelésében.

A University of Rhode Island kutatói a Frontiers in Urology hasábjain számoltak be 2004 óta folytatott kutatásuk örvendetes sikeréről.

A GammaTile bélyegnyi méretű kollagén felületre felhordott, aktívan sugárzó gyöngyöcskékből áll, amelyek később felszívódnak a beteg szervezetében.