A passzív megfigyelés jó alapot teremt az aktív tanuláshoz
Az eLife folyóiratban jelent meg a University of Oregon kutatói által végzett vizsgálat összefoglalója, amelyben a passzív tanulás hasznosságát értékelték egér modellszervezetek agyműködésének megfigyelésével.
Régóta ismert, hogy egy képesség, például valamilyen hangszeres vagy nyelvi ismeret elsajátítása során az aktív gyakorlást a passzív részvétel kiegészíti, például egy zenemű hallgatása vagy egy idegen nyelvű film nézése során. Az egereknek egy olyan labirintusban kellett megtalálniuk a táplálékot, ahol a helyes döntéseket egyre magasabb hanggal jelezték a kutatók. Az eredmények szerint azok az állatok, akik csak passzívan vettek részt a vizsgálatban, később könnyebben találtak el a táplálékhoz, függetlenül attól, hogy a megfigyelés a tanulási folyamatnak csak az elején, vagy intermittáló rendszerben történt meg.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az ingereknek való passzív kitettség az agyban az ingerek reprezentációját hozza létre, azaz rögzíti annak legmarkánsabb vonásait, mintha ceruzával vázlatot készítenénk, mielőtt egy részletes festményt alkotnánk. A passzív expozícióval az agy felkészül arra, hogy az aktív tanulás során gyorsabban létrehozza a vázlat és a festmény közötti kapcsolatokat, így a passzív részvétel hasznossága abban áll, hogy jó alapot teremt az aktív tanuláshoz.