Dr. Budai Marianna cikkei

Az egészséges étkezésről szólva mindig említésre kerül az élelmi rostok és a „jó” bélbaktériumok szerepe, melyek önmagukban is kedvezően befolyásolják a bélrendszer egészségét. Kevésbé ismert ugyanakkor az a tény, a bélbaktériumok is „szeretik” a rostban gazdag ételeket, így a bél mikrobiomja szempontjából sem mindegy, mennyi rostot fogyasztunk.

Azoknál a fiataloknál, akik keveset mozognak, gyakrabban alakul ki depresszió, derül ki egy prospektív megfigyeléses vizsgálatból.

Egy optimálisan beállított gyógyszeres antihipertenzív kezelés akár 12 százalékkal is csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.

Az agyi stimulátoroknál technológiai ugrást jelent az a modell, ami a jelek kibocsájtásán túl az agyból származó jeleket is képes értelmezni, és azokra reagálni tud. A modellt elsőként egy kényszerbetegbe ültették be.

Az ex-dohányosoknak négyszer több genetikailag egészséges tüdősejtjük van, mint a dohányzóknak. Az egészséges sejtek jelentősen magasabb száma a tüdődaganatokkal szemben is védelmet nyújt.

A cisztás fibrózisra hajlamosító gén heterozigóta formában való hordozása több, mint 50 betegség fokozott kockázatával jár együtt.

Egy friss metaanalízis nem igazolt szignifikáns kapcsolatot a genitális területen való talkum-használat és az ováriumkarcinóma között.

Az emberi testhőmérséklet folyamatosan csökken: az napjainkban átlagosan 36,6 °C-os, nem pedig 37,0 °C-os.

Egy adott személy intesztinális mikrobiom-összetételének a vizsgálatával körülbelül 4 év pontossággal meghatározható a gazdaszervezet életkora.

Akár egyharmadára csökkenthetne a sugárterápiával járó súlyos mellékhatások gyakorisága, ha gamma-sugárzás helyett protonsugárzást alkalmaznának.

A császármetszéssel született gyermekek aránya világszerte folyamatosan nő, ám nincs egyetértés abban, hogy gyakoribb-e az elhízás a császármetszéssel születettek körében.

Azok a nők, akik a változókort követően a fogyás mellett döntenek, és ezt következetesen végre is hajtják, akár harmadával is csökkenthetik a melldaganat-rizikójukat.

A nappali (mesterséges) megvilágítás optimalizálása a Parkinson-kóros betegeknél az alvászavarok, illetve a depresszív és agitált állapotok javulásához járul hozzá.

A legfrissebb adatok szerint a daganatos megbetegedések közül minden nyolcadiknak az oka valamilyen bakteriális-, virális- vagy parazita-okozta fertőzés volt 2018-ban.

Naponta adott egy 10 órás időintervallum, amin belül engedélyezett az étkezés. Mindez 12 hét alatt a metabolikus szindrómások több anyagcsere-paraméterére is kedvezően hathat.

Az E. coli Nissle 1917 baktérium olyan genetikailag módosított változatát állították elő, ami a gyulladásos bélbetegségek esetén protektív biofilmet képez a bélnyálkahártyán.

Az asszisztált reprodukciós technikák részeként alkalmazott kriokonzerválás fokozhatja a gyermekkori daganatok kockázatát.

Azoknál a betegeknél, akik pajzsmirigydaganatban, leukémiában vagy non-Hodgkin limfómában betegedtek meg, a megelőző években nagyobb gyakorisággal hajtottak végre komputertomográfiás (CT) vizsgálatot, mint az említett daganatokban meg nem betegedetteknél, derül ki egy a JNCI Cancer Spectrum folyóiratban megjelent közleményből.

A triptofán-mentes diétán tartott egerek védve vannak a kísérletesen kiváltott szklerózis multiplexes tünetekkel szemben, valószínűleg a bélrendszeri mikrobiom közreműködése révén.

Azok a nők, akik a menopauzát követően is aktívak maradnak fizikailag, ritkábban szenvednek el csípő- és gerinctáji töréseket, mint a nem mozgó kortársaik.

Ismét sikerült az egészséges táplálkozás antidepresszív hatását igazolni. A célzott táplálkozási tanácsok betartása hozzásegíthet a depressziós tünetek enyhítéséhez.

Bejuthatnak a hasnyálmirigybe a bélben élő baktériumok, ahol a hasnyálmirigy-daganatban felhalmozódva annak a növekedését serkenthetik.

Litvániai kutatók randomizált elrendezésű, kontroll-csoportos vizsgálatukban azt számszerűsítették, miként hatnak az iszapos kezelések és a sós (nátrium-kloridos) fürdők az osteoarthritises betegek állapotára.

A Klebsiella pneumoniae baktérium képes a táplálékkal elfogyasztott szénhidrátból alkoholt előállítani, ilyen módon fokozva a nem-alkohol okozta zsírmáj kialakulásának kockázatát.

A kamaszkorúaknál gyakori szociális jetlag az elhízással is összefügg. Logikus döntés lenne 8 óra helyett 9 órakor kezdeni a tanítást.

Az antibiotikumok növelik a proximális colon szakaszt érintő daganatok kockázatát, miközben csökkenthetik a rektum-karcinóma rizikóját.

A várandósság alatti, gadolínium-alapú kontrasztanyagos vizsgálatok magzatkárosító hatásúak lehetnek – az FDA vizsgálatokat kezdeményezett.

A hashajtókkal és antibiotikumokkal történő preoperatív előkészítés nem csökkenti szignifikánsan a posztoperatív fertőzések rizikóját colectomia esetén.

Az optimálistól eltérő hemoglobin-szint, akár alacsony, akár magas értékekről van szó, egyaránt fokozza a demencia-rizikót.

A paleolit diéta a trimetil-amin-oxid magasabb szintjével hozható kapcsolatba. Mindez állatkísérletek alapján fokozott ateroszkerózis-rizikót sejtet.

Több megfigyeléses vizsgálat eredményei alapján a vegetáriánus vagy vegán táplálkozás akár harmadával is redukálhatja a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.

Előre jelzi a kisgyermekkori allergia- és asztmarizikót egy bakteriális lipid jelenléte az újszülött székletében.

Akár egy enyhe bélfertőzés is triggerként funkcionálhat bizonyos körülmények között a Parkinson-kór kiváltásában.

Az anorexia nervosa metabolikus és pszichiátriai kórképekkel hozható kapcsolatba egy genom-asszociációs vizsgálat alapján.

Az alacsony LDL-koleszterin-szint több mint duplájára emelheti az agyvérzés kockázatát – már kínai eredmények is erősítik a korábbi amerikai tapasztalatokat.

A legújabb eredmények alapján a radiojód-terápia hosszú távon emeli a mellrák és egyéb szolid tumorok előfordulási gyakoriságát.

A szív- és érrendszeri megbetegedések miatti elhalálozás visszaszorulóban van a diabéteszesek körében. A daganatos kórképek jelentik a vezető halálokot.

2012 óta körülbelül 5 százalékkal nőtt a szexuális úton átvitt fertőzések előfordulási gyakorisága, derül ki a WHO adataiból.

Szubklinikus hipotireózis esetén – a felnőttek jelentős részénél – a hormonpótló terápia nem kínál szignifikáns előnyt.

A stresszre passzívan, illetve aktívan reagáló állatok bélflórája eltérő. Székletmikrobiom-transzplantációval nem csak a bélflóra, de immunrendszeri változások és viselkedésbeli sajátosságok is átvihetők a másik egyedre.

A szaglás romlása az elhalálozás kockázatának a növekedésével jár együtt – főként akkor, ha ez egyébként jó egészségi állapotban lévőknél tapasztalható.

Világszerte csökkenőben van azoknak a terhességmegszakításoknak a száma, amelyek azért történnek, mert a megfogant gyermek nem fiú.

Csecsemő- és gyermekkorban a hasi panaszok nem ritkák. A néhány hetes és hónapos csecsemőknél a három hónapos kólika, a nagyobbaknál a különféle ételintoleranciák okozhatnak panaszokat.

Ionizáló sugárzás, súlytalanság, zaj, a cirkadián ritmus hiánya és szűkösség. Milyen következményekkel járhatna egy utazás a Marsra? USA-beli kutatók egy egypetéjű ikerpár bevonásával vizsgálták azt, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre, ha egy évet eltölt a világűrben.

A nyelőcső laphámsejtes rákja akár kétszer gyakrabban alakul ki azoknál, akik rendszeresen forrón isszák teájukat.

A periodontális betegség számos súlyos kórkép, köztük az Alzheimer-kór kialakulásában is kóroki szerepet kaphat.

Napi 25-29 gramm rostbevitellel számos krónikus kórkép incidenciája csökkenthető lenne. A fejlett országok lakosságának a rostfogyasztása ennél kevesebb.

A kontaktlencsével alvás kerülendő, mivel az súlyos, akár szaruhártya-transzplantációt szükségessé tevő cornea-infekciókhoz és -sérülésekhez vezethet.

Szülést követően éveken keresztül fokozott ösztrogén-receptor-pozitív emlőrák-rizikó áll fenn. A szülés alatti hormonális változások mellráktól védő hatása csak több mint 20 év elteltével jelentkezik.

A fiatalabb korban való beiskolázás akár 34 százalékkal is emelheti az esélyét annak, hogy a gyermeknél később ADHD-t diagnosztizáljanak.

A különféle infekciók, köztük az influenza, a tüdőgyulladás, illetve a húgyúti fertőzések jelentős mértékben fokozhatják a nem kívánatos kardiovaszkuláris események gyakoriságát.