Széklettranszplantációval átültethető depresszió
A stresszre passzívan, illetve aktívan reagáló állatok bélflórája eltérő. Székletmikrobiom-transzplantációval nem csak a bélflóra, de immunrendszeri változások és viselkedésbeli sajátosságok is átvihetők a másik egyedre.
- Fókuszban a mikrobiom-bél-agy tengely
- Székletátültetéssel az autizmus ellen
- Az intesztinális mikrobiom hatással van a szervezet pro- és anti-inflammatorikus folyamataira
- A hatóanyagok negyede befolyásolja a bélflórát
- Egyszeri széklettranszplantáció nem elég
- Bélbetegségként indul a Parkinson-kór
- Székletátültetés 2016-ban
Egyre inkább bizonyított, hogy a bél és az agy közötti kommunikáció kétoldalú. Ezt támasztja alá az is, hogy nem csak a stressz képes rányomni a bélyegét a bélműködésre, de a bélflóra összetétele is hatással van a stresszfeldolgozási folyamatra. Továbbá, kimutatták, hogy a különféle pszichiátriai kórképeknél a normálisnak tekintett bélflórához képest sajátos eltérések vannak jelen.
Patkányokkal végzett kísérletekben arra keresték a választ, hogy az intesztinális mikrobiom transzplantációja miként befolyásolja az akceptor állat viselkedését, stressztűrését.
Eltérő bélflórával rendelkeznek az aktív és a passzív stresszreakciót mutató egyedek
Két különféle állatkísérletes modell segítségével tanulmányozták azt, hogy a patkányok miként reagálnak az őket érő stresszre. Egyik esetben egy ketrecbe zárták az állatokat versenytárs állatokkal, a másik esetben fulladásveszélynek tették ki azokat. Az állatok különféleképpen reagáltak ezekre a helyzetekre. Néhány állat – harc nélkül – a ketrec sarkába húzódott, illetve nem kapálódzott a vízbe fulladás veszélye miatt, míg más egyedek harcosan léptek fel a velük egy ketrecbe zárt konkurens állatokkal szemben, illetve próbáltak védekezni a fenyegető fulladástól. A stresszre passzívan, illetve aktívan reagáló állatok bélflórájának az összetételét megvizsgálták a kutatók. Kiderült, hogy a passzívan reagáló állatok bélflórájában bizonyos baktériumok, például Clostridium-ok, nagyobb arányban voltak jelen, mint az aktív stresszreakciót mutató állatoknál.
Székletmikrobiommal átvihető depresszív hajlam
A kutatók a stresszre aktívan, illetve passzívan reagáló állatok bélflóráját átvitték egészséges, korábban stressznek ki nem tett patkányokba. A széklettranszplantációt követően azok az egyedek, amelyek a passzív stresszreakciót mutató állatok bélflóráját kapták, depresszívvé váltak. Ezzel szemben azok az állatok, amelyek az aktív stresszreakciót mutató fajtársak székletmikrobiomját kapták meg, nem mutattak viselkedésbeli változást.
Az immunrendszer közvetíthet a bél és az agy között
Érdekes módon a széklettranszplantációval „átültetett” depresszív viselkedés mellett morfológiai elváltozásokat is igazoltak az akceptor állatok agyában. Az immunrendszer részét képező mikrogliasejtek denzitása megnőtt, és az interleukin-1β expressziója fokozódott. Az előbbiek alapján valószínűsíthető, hogy a bél és az agy közötti bilaterális kapcsolatban az immunrendszer összekötő szerepet tölt be.
Forrás:
