Az intervallumböjt kedvező hatású metabolikus szindróma esetén
Naponta adott egy 10 órás időintervallum, amin belül engedélyezett az étkezés. Mindez 12 hét alatt a metabolikus szindrómások több anyagcsere-paraméterére is kedvezően hathat.
A „divatdiétáktól” hemzsegő táplálkozási irányzatok között nem könnyű megtalálni azt, ami bizonyos állapotok és megbetegedések esetén kedvező hatású. Egy nemrégiben publikált eredményű pilot-vizsgálat alapján a naponként meghatározott étkezési időablakra (naponta 10 óra) korlátozott intervallumböjt hozzájárulhat ahhoz, hogy a metabolikus szindrómás betegek anyagcsere-paraméterei javuljanak.
Hogyan diétázzanak a metabolikus szindrómások?
A túlsúllyal vagy elhízással, abdominális obesitassal, emelkedett vérzsír- és vércukorszinttel, magas vérnyomással járó metabolikus szindróma a modern világban a lakosság körülbelül 20 százalékát érinti. Mivel az állapot fontos rizikófaktora a kardiovaszkuláris eseményeknek csakúgy, mint a 2-es típusú cukorbetegségnek, az érintetteknek azonnal életmódváltoztatásra van szüksége, több mozgással és egészségesebb táplálkozással. A szigorú táplálkozási megszorításokat az érintettek jelentős része nem tudja/akarja betartani. Eredményre vezető lehet tehát olyan diétás szabályok követése, amik kevesebb korlátozással is hatásosnak bizonyulnak. Ilyen lehet az intervallum böjt.
Az este nassolás és társai kerülendők!
A kronobiológusok úgy vélik, hogy a táplálékfelvétel meghatározott időtartamra (például egy napi 10 órás időszakra) korlátozása hozzájárul ahhoz, hogy a biológiai óra „pontosabban” működjön, mindez pedig az anyagcsere-paraméterek javulásával járhat együtt.
Egerekkel végzett kísérletekben már bizonyították azt, hogy az intervallumböjt súlycsökkenéshez és a metabolikus paraméterek javulásához vezethet.
Egy kisebb pilot-vizsgálatban az intervallumböjt humán vonatkozású hatásait is megvizsgálták 19 diagnosztizáltan metabolikus szindrómás személynél, akik közül 16-an sztatinokat vagy vérnyomáscsökkentőt szedtek.
A vizsgálatot megelőzően a bevont személyek napi több mint 14 órás időintervallumon belül étkeztek. A vizsgálat időtartama alatt vállalták azt, hogy csak egy napi 10 órás időablakon belül vesznek magukhoz élelmet. Az ételek minőségére, mennyiségére vonatkozóan nem voltak korlátozások, szigorítások. Lényeges, hogy az említett 10 órás intervallumot az érintettek maguk választhatták meg. A legtöbben úgy döntöttek, hogy később reggeliznek, és az esti snack-ről lemondanak.
Intervallumböjt – metabolikus szindrómásokra szabva
A 12 hetes intervallumböjtöt követően a kutatók elemezték a vizsgálati személyek anyagcsere-paramétereit. Az összkoleszterinszint 13,1 mg/dl-rel (=0,339 mmol/l), a nem-HDL-koleszterinszint pedig 11,9 mg/dl-rel (=0,308 mmol/l) lett alacsonyabb. A szisztolés vérnyomás 5,1 Hgmm-rel, a diasztolés 6,4 Hgmm-rel csökkent. A HbA1c-érték 0,22 százalékkal redukálódott. A leírt változások (részben az alacsony mintaszám miatt) nem minden esetben voltak szignifikánsak.
Megjegyzendő azonban, hogy a táplálkozási változtatások kedvezően hatottak az alvásminőségre és a testtömegre. A vizsgálatban résztvevők átlagosan 3,3 kg-ot fogytak a 12 hét alatt, anélkül, hogy a fizikai aktivitásukat a korábbiakhoz képest emelték volna.
Kérdéses, hogy az anyagcsere-paraméterek változása az intervallumböjt szerinti étkezésnek vagy a fogyásnak tudható-e be. Mindennek azonban nincs is kiemelt szerepe, ha azt tekintjük, hogy a vizsgálatban részt vevők számára nem okozott különös nehézséget az előírt időintervallumon belüli étkezés, amit egyébként okostelefonos applikáció is támogatott.
Forrás:
