Fölösleges a hashajtó és az antibiotikum colectomia előtt?
A hashajtókkal és antibiotikumokkal történő preoperatív előkészítés nem csökkenti szignifikánsan a posztoperatív fertőzések rizikóját colectomia esetén.
A laxatívumokkal és orálisan adagolt antibiotikumokkal történő preoperatív előkészítés-, ami számos klinikán a mindennapi gyakorlat részét képezi, és ami több szakmai irányelvben szerepel, nem csökkenti a posztoperatív infekciók rizikóját colectomia esetén – derül ki egy a Lancet folyóiratban megjelent közleményből.
Béltisztítás: pró és kontra
A bélcsatorna tisztasága fontos feltétele az elektív colectomiának, vallja a szakemberek jelentős része. A laxatívumok és antibiotikumok vastagbél-kimetszéses műtétet megelőző adagolása képes a bélcsatornát a kórokozóktól megtisztítani és a sebészeti beavatkozást követő infekciókat meggátolni. Mindez kiemelten fontos a vastagbél-kimetszéses műtéteknél, ahol a posztoperatív fertőzések rizikója magasabb, mint bármely másik sebészeti beavatkozás esetén.
A béltisztítás elleni is szólnak érvek: többek között az, hogy az az időskorú, és az alapbetegség miatt egyébként is legyengült szervezetű betegeket megviseli, ami negatívan hathat a műtétet követő felépülési folyamatra.
Ütköző álláspontok
Az USA-beli, vastagbél és végbél sebészetre specializálódott orvosok szakmai szervezete (American Society of Colon and Rectal Surgeons) a friss, 2019-es irányelvében a laxatívumos és antibiotikumos előkészítés mellett érvel. Az USA-beli szervezet az ajánlásait korábban publikált eredményekre alapozza, miközben nincs tekintettel egy nagyobb betegszámú, hollandiai vizsgálatra, ami szerint a preoperatív béltisztítás sem a szeptikus komplikációk, sem a mortalitás rizikóját nem befolyásolja.
A műtét előtti béltisztítás szükségességét megkérdőjelező finn eredmények
Nemrégiben publikálták a finnországi, duplán vak elrendezésű MOBILE-vizsgálat eredményeit, ami 396 beteg bevonásával arra kereste a választ, hogy a polietilénglikolos + neomicines előkészítés befolyásolja-e a colectomia utáni infekciók rizikóját és a mortalitást.
A MOBILE-vizsgálat eredményeként a korábbi, hollandiai eredményeket támogató következtetések születtek.
A laxatívummal és antibiotikummal előkezelt betegek csoportjában (n=196) 7 százalékos gyakorisággal fordult elő a műtétet követő 30 napon belül sebészeti fertőzés; ugyanaz a kontroll-csoportban (akik semmilyen előkészítést nem kaptak) 11 százalékos gyakorisággal lépett fel. A statisztikai elemzés alapján azonban mindez nem takar szignifikáns különbséget, azaz a béltisztítás + antibiotikumos profilaxis alkalmazását nem indokolják a vizsgálati eredmények.
Utólagos operációra a gyógyszeres előkészítésben részesült betegek 8 százalékánál, míg a kontroll-csoportba tartozók 7 százalékánál volt szükség. A műtétet követő 30 napon belül 2 haláleset történt, mindkét beteg a kontroll-csoportba tartozott.
Felül kellene vizsgálni az ajánlásokat?
A finn kutatók az eredményeik alapján úgy vélik, hogy az irányelvek és ajánlások újra gondolására van szükség, mert már nem állítható az, hogy a laxatívumos/antibiotikumos előkészítés szignifikánsan képes csökkenteni a colectomiával összefüggő fertőzések gyakoriságát.
Forrás:
