Alkoholtermelő Klebsiella pneumoniae okozza a zsírmájat?
A Klebsiella pneumoniae baktérium képes a táplálékkal elfogyasztott szénhidrátból alkoholt előállítani, ilyen módon fokozva a nem-alkohol okozta zsírmáj kialakulásának kockázatát.
A nem-alkohol okozta zsírmáj (nonalcoholic fatty liver disease; NAFLD), illetve a nem-alkoholos steatohepatitis (nonalcoholic steatohepatitis; NASH) prevalenciája magas, az globálisan 25-40 százalék közé tehető.
A NAFLD súlyosabb formája, a NASH, a máj gyulladásával jár együtt, és hosszú távon májrák kialakulásához vezethet. A NASH a felnőttek 3-12 százalékát érintheti.
Nem élesztőgomba, hanem baktérium termeli az alkoholt a béltraktusban
A NAFLD és a NASH pontos oka nem ismert, de nagy valószínűséggel multifaktoriális eredetű kórképekről van szó. Egy a Cell Metabolism folyóiratban megjelentetett közlemény egy elsőre meglepő potenciális kiváltó okról számolt be.
A Klebsiella pneumoniae baktérium több törzse képes a táplálékkal elfogyasztott szénhidrátból alkoholt előállítani, ami megemeli a vér alkoholszintjét – alkoholfogyasztás hiányában is. A K. pneumoniae bélben való jelenléte tehát fokozza a NAFLD/NASH kialakulásának a kockázatát.
Míg korábban úgy vélték, hogy az alkoholfogyasztás nélküli vér-alkohol-szint emelkedés (ún. auto-brewery syndrome; magyarul: önsörfőző szindróma) oka a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba túlburjánzása, mára egyre inkább úgy tűnik, hogy egyéb mikroorganizmusok (ld. K. pneumoniae) állnak a háttérben; ugyanis az antimikotikumok nem javítanak az érintettek állapotán.
Bizonyítékok a K. pneumoniae ellen
Laboratóriumi körülmények között igazolták azt, hogy a K. pneumoniae két törzse is képes fermentációs úton jelentősebb mennyiségű alkohol előállítására.
Amennyiben steril bélflórájú egerek bélcsatornájába alkoholtermelő K. pneumoniae-t juttattak, az állatok 8 héten belül a májkárosodás jeleit mutatták.
Önkéntesek bélflóráját is analizálták, köztük 11 NAFLD-ban, 32 NASH-ban érintett betegét, és 48 egészséges kontroll személyét. A NAFLD-s páciensek 61 százalékánál kimutatható volt az alkoholt termelő K. pneumoniae, míg a kontroll személyeknél ez az arány csak 6,25 százalék volt.
Orális glükóz-tolerancia tesztet is végeztek az önkénteseknél. Ennek hatására a NAFLD-csoportba tartozóknál átlagosan 3,5-szer nagyobb mértékben emelkedett meg a vér alkoholszintje, mint a kontroll-csoportba tartozóknál. Ez az egyszerűen kivitelezhető teszt egyben egy új lehetőséget is kínál azoknak a NAFLD-ben szenvedőknek a szűrésére/diagnosztizálására, akiknél a K. pneumoniae által termelt alkohol felel a zsírmájért.
Kinek a bélcsatornáját kolonizálja a K. pneumoniae?
A zsírmáj megelőzésének az érdekében lényeges a jövőben annak a kiderítése, hogy milyen faktorok járulnak hozzá ahhoz, hogy valaki bélflórájának aktív tagja legyen a K. pneumoniae.
Forrás: