Magasabb gyermekkori daganatkockázat az „ice baby”-knél
Az asszisztált reprodukciós technikák részeként alkalmazott kriokonzerválás fokozhatja a gyermekkori daganatok kockázatát.
A fejlett országokban a gyermekek jelentős és egyre növekvő hányada az anya hormonkezelését és asszisztált reprodukciós technikák (intrauterin inszemináció, in vitro fertilizáció (IVF) beleértve az intracitoplazmatikus spermium-injekciót is) alkalmazását követően születik.
Kriokonzerválás – az „ice baby”-k születése
A mindennapi gyakorlatban gyakori, hogy az ovárium stimulációt követően nem egy, hanem több petesejtet is kinyernek a nő petefészkéből. Ezek közül általában egyet IVF célra használnak fel, a többit pedig lefagyasztják, kriokonzerválják. A lefagyasztott megtermékenyített petesejteket egy későbbi IVF során használhatják fel, abban az esetben már nem lesz szükség arra, hogy új petesejtet nyerjenek az ováriumból, mert rendelkezésre áll a kriokonzervált, megtermékenyített petesejt. Ilyen módon egy újabb ovárium stimulációtól és a petefészek hiperstimulációjának a kockázatától is megkímélik/megvédik a leendő anyát. Emellett, többen a kriokonzerválás mellett szóló érvként hozzák fel azt, hogy a módszer alkalmazásával születő gyermekek születési súlya magasabb, mint a „hagyományos” IVF-gyermekeké.
Felmerülnek azonban etikai aggályok, és azokon túlmenően is vannak óvatosságra intő jelek. Úgy tűnik, hogy a kriokonzerválás a későbbiekben fokozza a gyermekkori daganatok kialakulásának a kockázatát.
Kriokonzerváció: több, mint kétszer több gyermekkori daganat
Dániai kutatók 37 156 (1996 és 2015 között született), IVF során fogant gyermeknek az adatait dolgozták fel. A 37 156 gyermek közül 3356-nál alkalmaztak kriokonzerválást. Közülük összesen 14 gyermek betegedett meg a 20. életéve előtt daganatos betegségben. Ez 44,4/100 000 betegév incidencia-rátát takar, ami szignifikánsan magasabb, mint az asszisztált reprodukciós eljáráson át nem esett anyák gyermekeinél tapasztalt 17,5 daganatos megbetegedés/100 000 betegév.
Az emelkedett rákkockázat elsősorban a leukémiák (HR 2,87), neuroblasomák (HR=6,93) és a szimpatikus idegrendszer egyéb daganatos megbetegedéseire (HR=7,82) vezethető vissza.
A kriokonzerváláson kívül az asszisztált reprodukció egyéb aspektusai nem hozhatók kapcsolatba emelkedett daganatkockázattal.
Az ok(ok) után kutatva
A kriokonzervált megtermékenyített petesejtekből születetteknél tapasztalható megemelkedett gyermekkori daganatkockázat pontos oka nem ismert.
A citált közlemény első szerzője úgy véli, hogy a tapasztaltak hátterében a kriokonzerválás kiváltotta epigenetikai módosulások állhatnak, amiknek a megtörténtét állatkísérletesen már kimutatták. Ezek az epigenetikai módosítások bizonyos, a daganatok kialakulásáért felelős gének be- és kikapcsolását okozhatják.
Lehetséges, hogy az asszisztált reprodukcióval összefüggésben alkalmazott ösztrogén és progesztogén komponensek felelősek a fokozott daganatrizikóért; az ösztrogéneket már korábban is karcinogénekként írták le.
Nem zárható ki a biológiai szelekció szerepe sem, hiszen a kriokonzervált embriókhoz abban az esetben nyúlnak csak vissza, ha a friss embrió beültetése azt megelőzően nem volt sikeres. A friss embrióbeültetés eredménytelensége hátterében pedig állhatnak kedvezőtlen genetikai adottságok, amik (részben) a következő próbálkozásnál alkalmazott embrióra, jelen esetben a kriokonzervált embrióra is vonatkoznak.
Forrás:
