Gyakrabban túlsúlyosak a császármetszéssel születettek?
A császármetszéssel született gyermekek aránya világszerte folyamatosan nő, ám nincs egyetértés abban, hogy gyakoribb-e az elhízás a császármetszéssel születettek körében.
1990 és 2014 között 6,7 százalékról 19,1 százalékra emelkedett a császármetszéses szülés gyakorisága. Mindeközben a szakemberek egyetértenek abban, hogy a császármetszéses születések aránya magasabb, mint az orvosilag indokolt lenne. Ez a nézőpont egyre inkább előtérbe kerül, ha hozzáveszik azt is, hogy a császármetszéses születés hátrányokkal is járhat a gyermek számára.
Megdől a "császármetszéssel született, elhízott lesz" hipotézis?
Korábbi, kisebb esetszámú epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a műtéti úton született gyermekek nagyobb eséllyel lesznek felnőtt korukra elhízottak, mint hüvelyi úton világra jött társaik. Magyarázatul szolgálhat, hogy ez előbbi esetben elmarad a találkozás a vaginális mikroflórával, ami az újszülött bélflórájának az érési folyamatára és a későbbi súlygyarapodására is hatással lehet.
Nemrégiben a Karolinska Intézet munkatársai a svédországi betegregiszter alapján (újra)elemezték a műtéti úton születés és a későbbi elhízás közötti viszonyt. Ebből az új, nagy esetszámú elemzésből kiderült, hogy a császármetszéssel született fiatal férfiak sem gyakrabban elhízottak, mint hüvelyi úton született társaik.
Ingatag lábakon
Svédországban 2006-ig általános hadkötelezettség volt, azaz 18 éves korukban a férfiakat egy általános vizsgálatra rendelték be, aminek a részeként megmérték a testmagasságukat és a testtömegüket is. A kutatók az 1982 és 1987 között született 97 291 fiúgyermekek 18 évvel későbbi mérési eredményei alapján arra keresték a választ, hogy valóban gyakrabban elhízottak-e a császármetszéssel születettek, mint a hüvelyi úton világra jöttek.
A 18 éves fiatalemberek közül 4794-nek volt a testtömegindexe (BMI) magasabb, mint 30, ezzel a toborozott személyek 4,8 százaléka számított elhízottnak. Az elektív, illetve nem-elektív császármetszéssel születettek körében az elhízás gyakorisága 5,5, illetve 5,6 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy a császármetszéssel születetteknél 1,14-szeres, illetve 1,17-szeres az elhízás kockázata. A vizsgálatot végző kutatók azonban ezt az eltérést megmagyarázták.
Az utódok elhízására a leginkább az anya elhízása volt hatással. Figyelemre méltó, hogy a császármetszéssel szülő nők körében jelentősen gyakoribb az elhízás, mint a normál úton szülőknél (3,2 százalék versus 1,8 százalék). Tehát nem a császármetszés miatt, hanem az anya elhízottsága miatt elhízottak az utódok. Valószínű, hogy ebben az esetben arról van szó, hogy az anya elhízottsága öröklődik. Ha ezt a „zavaró tényezőt” is figyelembe veszik a kapott adatok statisztikai értékelése során, akkor kiderül, hogy a császármetszéssel születés önmagában nem vezet az elhízás rizikójának a fokozódásához.
Azonban a korábbi hipotéziseket megdöntő svéd eredmények alapjául szolgáló adatokban is mutatkoznak gyengeségek. Említésre méltó például, hogy a hadkötelezettek vizsgálatát végzők olyannyira pontatlanul dolgoztak, hogy az érintett fiatalemberek egyharmadánál nem lehetett meghatározni a BMI-t.
Forrás: