k.a. cikkei

Elsősorban a házi gyermekorvoslás utánpótlásán, az ellátórendszer struktúráján és a praxisok díjazásán változtatna a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE), amely a Miniszterelnökségnek és az egészségügyért felelős államtitkárságnak is megküldte ezzel kapcsolatos javaslatait. A szervezet november 14-15. között rendezi meg XX. konferenciáját.

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár már írásban is letette a kormány asztalára az egészségügy átalakításának elveit; ebben a szűrést-megelőzést elősegítők kapcsolódnak az ország egészségügyi rendszerének megújítását és átalakítását szolgáló lépésekhez.

Biomarker kutatás, innovatív klinikai kutatási módszerek elterjesztése, innovatív gyógyszerek fejlesztése, személyre szabott, a betegek együttműködését szolgáló programok és 11, az egészségügy és a gyógyszeripar számára egyaránt legnagyobb kihívást jelentő betegségcsoport. Ezek azok a témák, amelyekre 2014 és 2020 között komoly összegeket nyerhetnek el IMI2 jóvoltából akár a kis- és középvállalatok is.

Bár a pszichiátriai betegek összességében kevésbé veszélyesek, mint az átlagpopuláció, az utóbbi időben fokozódni látszik Magyarországon a korábban már alacsony vagy közepes szintet elérő stigmatizáció. A többség védelmében egyebek között jogi szabályozásra lenne szükség; idehaza nem (el)ismert például az ambuláns kötelező gyógykezelés fogalma.

Az emberi méltóságot sértő méltatlan helyzetek is előfordulnak a családvédelmi szolgálatok abortusz előtti tanácsadásain, ahol nem egyszer agitálják a nehéz helyzetbe került nőket megfogant magzatuk megtartására – derült ki a Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) legfrissebb kutatásából, melyet kedden ismertettek.

Nem sok szó esett egészségügyről kedden délután a parlament népjóléti bizottságának ülésén, Balog Zoltán humánerőforrás miniszterjelölti meghallgatásán. Voltak viszont ”populista” kérdések és azokra adott méltatlan válaszok, ám az ágazatban tervezettekről nem sok minden derült ki a jelenlévők számára.

Világszerte egyre nő az okostelefonok, tabletek és más „kütyük” térhódítása, amelyek egyre inkább használhatók egészségügyi információk tárolására, továbbítására is. De vajon kellőképpen figyelnek-e az emberek személyes adataik, az egészségügyi intézmények pedig az általuk kezeltek és a velük szerződésben állók adatainak biztonságára? Mi az egészségügyi adat elvesztésének az ára?

Lényegében laikusként foglalkoznak a haldoklókkal az egészségügyi intézményekben az ápolók. Nincsenek komoly eltérések a nővérek és az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők halállal, haldoklással kapcsolatos attitűdjeiben.

Igaza van a kórház főnővérének, aki azt mondja, kétszer annyit dolgoznak az ápolói, mint egy másik kórházban? És a sebészeti osztályvezetőnek, aki szerint náluk több műtétet végeznek el jobb eredménnyel, mint másutt? Van elég orvos a kórházban és várhatóan lesz elég könyvelő két hónap múlva?

Nem könnyen megoldható és sokat vitatott kérdést feszeget az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), amikor azt mondja: lényegében arra sincs már időnk az egészségügyben, hogy megvárjuk, míg a nagypolitika meghatározza, mi jár a befizetett járulékért cserébe, s miért kell(ene) a betegnek fizetnie. Elérkezett a pillanat, amikor az intézmények súlyos anyagi helyzete, az ágazat eladósodottsága miatt be kell engedni a magánforrásokat az egészségügybe. 

Amíg nem születik döntés arról, hogy kinek, milyen feltételek esetén, milyen ellátást és azt milyen támogatással biztosítanak, nem várható lényeges változás a hazai egészségügyi rendszerben.

Nem okozott jelentős növekedést a betegpanaszok számában az uniós irányelv jogrendünkbe ültetése, és a magyar állampolgárok is a korábban jellemző arányban kérték a jogvédők segítségét – derül ki a többi közt az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) tavalyi beszámolójából. Az „ismerkedés, a bemutatás, a beágyazódás, a tájékozódás és tájékoztatás időszaka után” idén munkája hatékonyságának növelésére helyezi a hangsúlyt a központi hivatal. 

Ez lehetne a legfőbb üzenet, amelyet nemcsak a világnap alkalmával, hanem minden egyes napon meg kellene élniük a Parkinson-kórral élőknek és hozzátartozóiknak egyaránt.

Bár pénzt egyelőre nem rendeltek hozzá, a szaktárca legfrissebb rendelete szerint a sokáig csak önkéntes alapon működő adatgyűjtés most már valóban kötelező: a szívinfarktussal kapcsolatos megbetegedéseket először április 15-éig kell jelenteni a Nemzeti Szívinfarktus Regiszternek. A szakemberek az ellátás minőségi javulását várják.

A hazai tüdőátültetés finanszírozási háttere már megvan, a betegszervezetek azonban úgy gondolják, fejleszteni kell a minőséget, mielőtt Bécs helyett itthon kaphatnak új tüdőt az arra rászorulók.

Annak ellenére, hogy „a szakma lázad a nagyobb rendezettség érdekében”, és lényegében mindenki, azaz a fogyasztók, az orvosok, a gyógyszerészek és a hivatalos szervek számára is ez volna jó, mindmáig csak adatbázis-kezdemények vannak a hazai étrend-kiegészítők piacán. És helyenként persze elbeszélés egymás mellett.

Bár a biztosítók javarészt még mindig a helyüket keresik a magán egészségbiztosításban, és a mainál tisztább viszonyokat szeretnének, egyre többen belépnek a piacra. Sokan fejlesztenek „új termékeket”, amelyek között egy-két éven belül a gyógyszer-biztosítások is megjelenhetnek.

Nemcsak 10 milliárdos összeg jut az alapellátásba, de a presztízs is emelkedik: azokat a háziorvosokat, akik legalább 20 éve dolgoznak a közfinanszírozott ellátásban, hamarosan főorvosként kell szólítanunk.

Jövő januárban élesben indulhat az egészségügyben az akkreditáció; egyelőre tíz intézményben tesztelik a működést segítő standardokat. Az uniós projekt támogatásával megvalósuló program a betegek és az ellátók biztonságát egyaránt szolgálja majd.

Minősített többséggel tartotta tisztségében Éger István elnököt és az elnökséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombati országos küldött-közgyűlése, amelyen okafogyottá vált a felügyelő bizottság elnökének és egy tagjának leváltása, miután a testület lemondott. A bizottság büntetőfeljelentést tett, a küldöttgyűlés pedig egy hónapon belül újra összeül, hogy új felügyelő bizottságot válasszon.

A legjobb egészségügy a megelőzés, ezért a népegészségügyet kell a középpontba állítani – hangzott el a többi közt azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyen a Párbeszéd Magyarországért (PM) egészségügyi programját ismertették.

Teljes egészségügyi kutatási regiszter létrehozását készíti elő a miniszter tanácsadó szervezeteként ismert testület – a többi közt ez is a hozománya annak, hogy májustól megújul az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT). Ma ugyanis nincs teljes regiszter valamennyi kutatásról az egészségügyben.

Tizenkét új vagy eddig más indikációban lehetséges terápiás lehetőséget fogadott be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amely mintegy 25 ezer súlyos betegségben szenvedő kezelésében jelenthet előrelépést.

A nemrégiben életbe lépett finanszírozási változásokkal több eljárás kikerült a teljesítménynek gátat szabó volumenkorlát (TVK) alól. Nőtt a tételesen elszámolható gyógyszerek és terápiák köre, hosszú idő után volt némi „kódkarbantartás”, és egyebek mellett megteremtődött a finanszírozási feltétele a hazai betegek jelenleg Bécsben végzett tüdőátültetésének is.

Jelenleg nem időszerű az aktív eutanázia bevezetését és alkalmazását szolgáló szabályrendszer kidolgozása. Változtatni kellene viszont az orvosi kezelés visszautasításának jogi szabályozásán – derül ki a többi közt annak az eutanáziáról szóló internetes felmérésnek az összesítéséből, amelyet Vadász Gábor nyugdíjas sebész-aneszteziológus kezdeményezett, és amely miatt az orvosi kamara etikátlannak minősítette a szakorvos eljárását.

Döntési szakaszban tartunk: hamarosan eldől, mely intézmények vehetnek részt abban az uniós forrásból finanszírozott pilot-projektben, amelyben a nyertes intézmények kipróbálhatják az ellátás színvonalát, biztonságát és hatékonyságát szolgáló, működést segítő standardokat.

Csaknem nyolcmilliárd forint kellene ahhoz, hogy eltüntessék a várólistákat Magyarországon, ahol az egészségügyi rendszerelemző szerint modellváltás történt az egészségügyben, ami „nem kedvező működési módokat érvényesít”.

Bővítené a közgyógyellátásban felírható termékek körét, minimum két terméket helyezne a preferenciasávba, enyhítene a betegeket is büntető támogatás-csökkentő kulcson és a többi közt a preferált referencia ársáv szabályozásán is változtatna a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete.

Palliatív orvoslás, neurosonológia, alvásmedicina szakértő. Beavatkozási, interdiszciplináris és specializációs licenc – néhány új fogalom és új szakterület, amelyeket meg kell tanulnunk az egészségügyben. Módosultak ugyanis az ágazati képzések; a szakirányú szakmai képzések és továbbképzések mellett megkezdődhetnek a licenc képzések is.

Hamarosan megkeresik a magyar kórházakat, hogy milyen az egészségturizmusban eladható szolgáltatásaik vannak, s 2014-ben központilag meg is kezdik ezek értékesítését. A hazai szívtranszplantáció akár azt is jelentheti majd a környező országok rászorulói számára, mint a hazai polgároknak a Bécsben elvégzett tüdőátültetés.

Mit vár az ipar a tudománytól? Milyen célok, stratégiák vezetik a sikeres nagyvállalatokat, amikor megrendelnek egy-egy, az emberek életét akár jelentősen megváltoztató eredményt hozó kutatást a tudományos élet képviselőitől?

Megvalósítási szakaszába jutott a közhiteles nyilvántartások és ágazati portál elnevezésű uniós informatikai projekt. Sikeres befejezése esetén akár személyre szabott egészséginformációt juttathatnak el azokhoz az állampolgárokhoz, akiknek van erre alkalmas mobiltelefonjuk.

Alapvetően üdvözlik az alapellátásban működő szervezetek, hogy a kormány döntése értelmében novembertől 6,14 milliárd forinttal megemelik a finanszírozásukat. Mindez problémáikat azonban nem oldja meg, állítják az érintettek.

Fényévekre vagyunk egymástól – ezt a mondatot hallotta leggyakrabban az ember a magyar vendégektől azon a szakmai fórumon, amelyet a bajor egészségiparról rendeztek szerdán a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara épületében.

Jelentősen túlterhelt a magyar orvoskar, amelyet a lakosságnál nagyobb arányban sújtanak daganatos, gyomor-bélrendszeri, mozgásszervi betegségek, valamint az allergia és a magas vérnyomás – derül ki a többi közt abból a friss kutatásból, amelyet a Magyar Orvosi Kamara végeztetett tagjai körében a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének bevonásával.

Legalább tíz százalékos béremelést kért az egészségügy gazdasági-műszaki területén dolgozók számára, valamint az intézmények adósságának mielőbbi konszolidálását az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) ma zárult, 20. alkalommal megrendezett balatonfüredi kongresszusán. A húsz legnagyobb adós kórház vezetésével a jövő kedden kezdődnek a tárgyalások.

Magyarországon nem létezik gyermek-idegsebészeti szakvizsga, így kevés a szakterülethez igazán hozzáértő szakember – mondta el a MedicalOnline-nak prof. dr. Bognár László, a DEOEC Idegsebészeti Klinikájának igazgatója.

Az ágazat vezetői elkerülték, hogy az Egészségügy 5 dimenzióban című keddi konferencián szembesítsék őket az átalakulás hézagaival és ellentmondásaival.

Főként a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, az alapellátáshoz közel kezdi meg a működését ma ötvennyolc egészségfejlesztési iroda.

A legújabb salátatörvény részeként az egészségügyi törvény halottakkal kapcsolatos rendelkezéseit is módosította a parlament. A szerdán elfogadott változtatások értelmében rendkívüli halálesetnél a szemle során halottvizsgálati szaktanácsadó vehető igénybe; a tanácsadókról az államigazgatási szerv névjegyzéket vezet.

Türelem, szeretet, odaadás – a Szent Margit-legenda a betegek szakszerű ellátásában és gondozásában nyerheti el mai értelmét.

Országos és regionális szakfelügyelők már, minőségügyi szakfőorvosok és hatósági szakfelügyelők még nincsenek. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) június 10-ig pályázat útján keres minőségügyi szakfőorvosokat és szakterületi vezetőket, míg a hatósági felügyeleten dolgozók listája várhatóan a jövő héten kerül az egészségügyért felelős államtitkárság, majd az egészségügyi szakmai kollégium elé.

Betegek és orvosok számára egyaránt többletterhet jelent, hogy az inzulinanalógok megváltozott támogatásával kapcsolatos rendeletben foglaltakat időben teljesítsék. Célszerű a szénhidrátanyagcsere-vizsgálatot (HbA1c) azoknál is elvégezni, akiknél még nem történt ilyen.