A legtöbben az egészségügyi ellátást kifogásolják

Tavaly összesen 9959 megkeresés érkezett a betegjogi képviselőkhöz, ami foglalkoztatójuk, a rövid múltra visszatekintő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központszerint a betegjogvédelmi munka ismertségét és a képviselők iránti bizalom emelkedését tükrözi. Legtöbbször a fekvőbeteg-ellátó intézményekben történtek miatt keresték a betegjogi képviselőket, majd ezt követte a járóbeteg-szakellátás, végül az alapellátás. Ez utóbbiban a nagy számú orvos-beteg találkozás ellenére viszonylag alacsony a megkeresések száma. Kaptak jelzéseket, észrevételeket a jogvédők az egészségügyi ellátás egyéb területeiről is, így a mentéssel, betegszállítással, gyógyfürdőkkel, gyógyszertárakkal, gyógyászati segédeszköz-ellátással kapcsolatban. A betegszállítással kapcsolatosan a legtöbben a várakozási időt kifogásolták, de többen jelezték azt is, hogy a kerekesszék szállítása sokszor megoldatlan. Ezért az OBDK jelzésére úgy módosult a jogszabály, hogy a beteg használatában lévő, könnyűszerkezetű, összecsukható kerekesszéket az orvos vagy az általa kijelölt egészségügyi dolgozó megrendelése alapján a betegszállító gépjárműben a beteggel együtt, megfelelő rögzítés biztosításával el kell szállítani.

Továbbra is az egészségügyi ellátás minőségét éri a legtöbb kritika a betegek részéről. Jelentős a tájékoztatáshoz, a dokumentációhoz, illetve a betegelőjegyzések hosszához, a várakoztatáshoz, valamint az ellátás hangneméhez fűződő problémák száma. Az OBDK tavalyi beszámolójában közzé tettek szerint az összes megkeresés 9,7 százaléka észrevétel volt, 15,7 százaléka segítségkérés, 25,4 százaléka panasz, 49,2 százaléka pedig információkérés.

A megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog, valamint az emberi méltósághoz való jogsérelme volt a leggyakrabban megállapítható; a megsértett jogok aránya a korábbi évek statisztikáihoz hasonló képet mutat. A betegpanaszoknak 23,8 százaléka a nem megfelelő ellátás miatt érkezett. 10,2 százaléka betegtájékoztatással, 7,9 százaléka orvosszakmai kérdéssel foglalkozott, 6,8 százaléka a hangnemet kifogásolta, 5,9 százalék pedig a dokumentációval volt kapcsolatos, de érkezett panasz korlátozó intézkedéssel, leszázalékolással, halálesettel, ápolással, a betegbiztonsággal és a hálapénzzel kapcsolatban is. A megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog a panaszok 44,9 százalékában sérült. A tájékoztatáshoz és az emberi méltósághoz való jog 16,6-16,6 százalékban, a dokumentációhoz való jog az esetek 7,8 százalékában, az önrendelkezési jog 5 százalékban, a kapcsolattartás joga 2,3 százalékban, az intézmény elhagyásához való jog sérelme 1,8 százalékban, a panasz orvoslásával kapcsolatos jogsérelem pedig 1,6 százalékban volt jellemző. Az OBDK adatai szerint a kezelés visszautasításának joga az esetek 1,4 százalékában nem teljesült, míg az orvosi titoktartás és a második orvosi szakvéleményhez fűződő jog a jelzések szerint egy-egy százalékban nem érvényesült.

Nem volt jellemző a külföldiek panaszkodása. Bár a határon átnyúló egészségügyi ellátásokra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-ei 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv októberben hatályba lépett – és ennek kapcsolattartó pontja az OBDK – a szervezet szerint „ez néhány kapcsolódó megkeresésen túl 2013 utolsó negyedévében számottevő ügyintézési többletet, megemelkedett panasz számot nem generált”.

A betegjogi képviselők tapasztalatai alapján tavaly egyébként számos javaslat született a jogalkotó felé. Ezek folyományaként, az egészségügyi törvény tavaly júliusi módosításának eredményeképpen már maga a beteg is készíthet kivonatot vagy másolatot az egészségügyi dokumentációjáról, költségkímélően és jelentősen gyorsítva ezzel a tájékozódást, illetve a panaszügyekhez az információk gyűjtését. További javaslatok eredménye, hogy a betegjogi képviselőhöz már nemcsak az érintett, hanem annak hozzátartozója is fordulhat, amennyiben a beteg tartósan, egészségügyi okból akadályoztatva van.

Egyértelműbbé vált a 2012 novemberében létrehozott új központi hivatal szerepe is: az elmúlt év tapasztalatai alapján tett javaslatot az OBDK a jogállását szabályozó kormányrendelet módosítására, amely január elsejét követően immár elsődleges szerepet kapott a betegjogi panaszok kezelésében és az egészségügyi rendszer működésére vonatkozó javaslatok megtételében. A Semmelweis Terv szerint „az OBDK a betegpanaszok fogadását és kivizsgálását az ÁNTSZ és az OEP közreműködésével végzi”, ezért ennek végrehajtása érdekében indokolt volt az OBDK feladat-, és hatáskörének korrekciója, közli a hivatal beszámolója. Az OBDK korábban ugyanis lényegében csak a betegjogi képviselők útján fogadhatott és vizsgálhatott panaszokat, most viszont erre már közvetlenül is módja van.

A tavaly létrehozott Központi Panasziroda kialakításának fő célja éppen az volt, hogy az OBDK jogvédelmi tevékenységének mindhárom jogterületre kiterjedő segítő szolgálata jöjjön létre, amely azonnali tanáccsal tudja segíteni az odafordulót. A 2013. márciusától regisztrált hívások száma több mint másfélezer¸ a többség betegjogi problémával fordult az irodához.

Ugyancsak új feladat az OBDK részére a hivatalbóli eljárás, amely akkor lehetséges, ha a hivatal tudomására olyan tény, körülmény, intézkedés vagy mulasztás jut, amely súlyos, vagy az ellátottak nagyobb csoportját érintő betegjogi jogsérelmet okozhat. Ezek különösen az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésével, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegtájékoztatással lehetnek kapcsolatosak. Szabályozták az irányító szerv, azaz a szaktárca egészségügyért felelős államtitkársága általi felkérés alapján indított vizsgálatokat is – ez a lehetőség akkor vetődött fel, amikor Szócska Miklós államtitkár vizsgálat lefolytatására utasította az OBDK-t a fővárosi Szent János Kórházban tapasztaltak miatt.

S, hogy mi várható a jövőben? Mi az OBDK jövőképe? A hivatal tervei között szerepel egy olyan egészségügyi dokumentumtár létrehozása, amely nemcsak a korábban megszüntetett egészségügyi intézmények anyagaihoz való hozzáférést biztosítaná, hanem az egészségügyi államigazgatási hatóság által kezelt teljes dokumentációt tartalmazná. Az előkészítés folyik, ám mindennek költségvetési vonzata is van – olvasható a tavalyi évről szóló beszámolóban.

A központi hivatal szerint „a szervezeti, módszertani és személyi változások következtében a 2013. év az ismerkedés, a bemutatás, a beágyazódás, a tájékozódás és tájékoztatás időszaka volt. Mindez előre vetíti, hogy a 2014-es évben a jogvédelmi feladatellátásban a fő hangsúlyt a hatékonyság növelésére, javítására szükséges helyezni.”