Keddtől tárgyalnak a legnagyobb adósokkal

Nem halasztható tovább az ágazat gazdasági-műszaki területen dolgozóinak béremelése, 2011-ben ugyani 52 ezer forinttal, tavaly pedig már 63 ezer forinttal volt alacsonyabb a jövedelmük a KSH szerinti egészségügyi átlagbérnél. Mindez tovább növeli az elvándorlási arányt a területről, ahol pillanatnyilag az élelmezési, a textilellátási, a mosodai és a takarítás területén dolgozók kapnak a legkevesebbet – derült ki a többi közt az EGVE által idén készített, az intézmények önbevallásán alapuló felméréséből, melyet Molnár Attila, az EGVE elnöke ismertetett. Szavai szerint egyedül a menedzserek, a döntéselőkészítésben, kontrollingban és a jogi területen dolgozók átlagbére éri el az egészségügyi átlagot.

Mindez tovább növeli a fluktuációt, amellyel kapcsolatban azt is figyelembe kell venni, hogy az emberek cseréje a minimálbér-emelést követően már csak magasabb bérért megoldható, és az újonnan felvettek csak hosszas tanulást követően alkalmazhatók a gazdasági-műszaki területen is.

Az EGVE kongresszusának állásfoglalása szerint legalább tíz százalékos emelésre lenne szükség. Számításaik szerint a mintegy 25 ezer dolgozó esetében ez ötmilliárdos többletforrást igényel – ezzel átlag 8723 forinttal nőne a gazdasági-műszaki területen dolgozók keresete. Mint azonban Molnár Attila figyelmeztetett, a béremelési arányok meghatározásában az intézmények vezetésének vissza kell kapniuk önállóságukat, azaz a konkrét összegekről saját hatáskörben kell dönteniük.

Hogy a béremelésre és az ágazat konszolidálására vonatkozó kérések milyen mértékben találnak meghallgatásra, egyelőre nem tudható, a szaktárca lehetőség szerint jövőre azonban már „év elején szeretni lépni”. Cserháti Péter, az egészségügyért felelős államtitkárság helyettes államtitkára a közelmúlt eseményeit, a jelen és jövő feladatait elemezve annyit világossá tett: jövő héten kedd és csütörtök között tárgyalnak azzal a húsz intézménnyel, amelynek gazdálkodásában előfordulhattak hibák, így az adósság keletkezése esetükben nem feltétlenül csak finanszírozási gondokra vezethetők vissza. A kórházak konszolidálásával kapcsolatos döntésnek mielőbb meg kell születnie, hiszen rajtuk kívül még mintegy 3-400 intézmény lehet érintett. Cserháti jelezte: elképzelhetőnek tartja, hogy a továbbiakban az egészségbiztosító havonta monitorozza az adósságot – a többi közt várhatóan ez is szerepel majd az idei őszi, szokásos egészségügyi törvénysalátában és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletekben.

Mint elmondta: hamarosan megjelennek az új, tavaly december óta egyeztetett szakmai minimumfeltételek is – elsősorban a kardiológiai, a traumatológiai, az onkológiai és a neurológiai szakmában voltak komoly gondok ezek meghatározásával. Cserháti a jövő évi költségvetés kapcsán kiemelte, hogy hatmilliárdos bővülés lesz a gyógyászati-segédeszköz-kasszában; a területtel kapcsolatos koncepciót az év végéig szeretnék kidolgozni. Többlethez jut az alapellátás is 2014-ben, ám nem volna baj, ha ezzel kapcsolatban például ösztönzőket tudnának beépíteni arra, hogy a háziorvosok ne terheljék feleslegesen a laborkasszát. Mint közölte, jövőre már év elején lesz többletforrás a rendszerben, ami megteremtheti az esélyét annak, hogy az ágazat olyan portfóliót építsen fel, amely kezdetektől megteremti a reális indulás esélyét. Szavaiból kiderült, még nem dőlt el, hogy mi módon változtatnának az intézmények finanszírozásán, teljesítmény-volumenkorlátján, ám mint mondta, várja a szakmai szervezetek véleményét, ötleteit a salátatörvény egyeztetésekor és attól függetlenül is, mostanában ugyanis rosszul éli meg, hogy „nem jönnek a visszajelzések az ágazatból”.