Milyen kutatások folynak az egészségügyben?

Formájában és tartalmában is jelentős megújulás vár a miniszter tanácsadó szervezeteként ismert Egészségügyi Tudományos Tanácsra, amelynek tagjait a kormány honlapján nemrégiben közzé tett és már lezárult társadalmi vitára bocsátott rendelet-tervezet szerint május elsejéig kell kineveznie Balog Zoltán miniszternek. Az ETT továbbra is a miniszter tanácsadó szervezete; mint a tervezet fogalmaz: az ETT „…állást foglal az orvostudományi, szakmai-etikai kérdésekben, koordinálja a miniszter által vezetett minisztérium felelősségi körébe tartozó kutatásokat, javaslatot tesz a kutatási prioritásokra, kezdeményezi és elősegíti a nemzetközi és a hazai kutatások eredményeinek a hazai betegellátás gyakorlatába való átültetését. A nemzetközi etikai és tudományos minőségi követelményrendszerek szerint javaslatot tesz az emberen végzett klinikai vizsgálatok és orvostudományi kutatások szervezési kérdéseiben, szakmai-etikai véleményt alkot a tudományosan megalapozottnak minősített kutatásokról, koordinálja és elősegíti az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet szerinti Regionális Kutatásetikai Bizottságok egységes működését”, valamint akkreditálja az új Regionális Kutatásetikai Bizottságokat.

Az új jogszabály megalkotására azért van szükség, mert módosítják a„jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V.23.) Kormányhatározat, valamint a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Kormányhatározatban meghatározott feladatok végrehajtásáról szóló 1452/2011. (XII. 22.) Kormányhatározat”-ot. Eszerint az ETT tagjait a miniszter nevezi ki a szakterületén szakképesítéssel, speciális, kiemelkedő szakértelemmel, szaktudással és gyakorlattal rendelkező személyek közül, hároméves időtartamra. A kinevezés újabb három évvel korlátlan számban meghosszabbítható.

Az új rendelet tervezete alapján – első olvasatra – nem lesznek nagy változások, hiszen elsősorban eljárásjogi kérdéseket kell rendezni. Mint azonban arra prof. dr. Mandl József, az ETT titkára érdeklődésünkre felhívta a figyelmet: szentesítik azt a már korábban megszüntetett állapotot, hogy az ETT-t a minisztériumon belül egy főosztály működtette. Bár 2009 óta az ETT titkársága már nem a minisztérium főosztályaként működik, ezt most követi a jogszabály. A tárca szervezeti- és működési szabályzata szerint lényegében a kabinet része a titkárság.

Az ETT új tagjainak jelölése nem változik. Az ETT azt szeretné, ha az új tagok kinevezése még a választások előtt megtörténne. A jelenlegi ETT kinevezése 2014. április 30-ig érvényes, és fontos, hogy május 1-jétől érvényes kinevezéssel rendelkező ETT folytathassa a munkáját. Igen szigorúak ugyanis az uniós határidők, és az ETT bizottságoknak azokat tartaniuk kell – mondta el érdeklődésünkre Mandl József professzor, jelezve: a testület számos nemzetközi multicentrikus kutatásban ad szakhatósági szakmai-etikai véleményt. Nem örülnek, de tudomásul veszik, hogy 2009 óta az ETT bizottságai egyben szakhatóságokká is váltak; mindez ugyanis bonyolítja a működést, mert merevebb rendszert jelent.

Magyarország volt az első ebből a régióból, amely csatlakozott az európai ECRIN (European Research Infrastuctures Network) konzorciumhoz. A magyar konzorcium a továbbiakban Magyar Klinikai Kutatási Hálózat néven alakul újjá. Ez régi adósság; a nyugat-európai országok zöme ezt már országonként korábban létrehozta, és ezzel Magyarország részévé válik az európai hálózatnak. Mindezt majd az ETT Klinikai Kutatási Bizottsága koordinálja. A konzorcium – a pécsi Kovács L. Gábor professzor gesztorálásával európai nonprofit vizsgálatokat hozhat ide; az EU-ban ma már a klinikai vizsgálatok mintegy 40 százalékát nem cégek szponzorálják, s ez jelentős bevételt jelenthet a jövőben idehaza is.

Regionális bizottságok eddig is működtek, ám most közvetlenül az ETT Elnöksége alá kerülnek majd – tudtuk meg Mandl József professzortól, aki azt is elmondta: kutatási regisztert szeretnének létrehozni, mert Magyarországon ma lényegében senki sem tudja megmondani, hogy pontosan hol, miféle kutatások folynak az egészségügyben. A munkát Wittmann Tibor belgyógyász professzor, az ETT Elnökség tagja, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára fogja majd össze.  

A most formálódó új rend szerint az ETT Elnöksége összehangolja a Regionális Kutatásetikai Bizottságok tevékenységét, állásfoglalást hoz országos érvényű kutatásetikai kérdésekben. Értékeli a Regionális Kutatásetikai Bizottságok éves jelentéseit, irányelveket ad ki a Regionális Kutatásetikai Bizottságok tagjainak képzéséhez, továbbképzéséhez.