Szívhangrendelet: politikai nyomásra, konszenzus nélkül született

Máthé Zsuzsanna KDNP-s képviselő a tegnapi ülésnapon kérdést tett fel az egészségügyi miniszternek, Hegedűs Zsolt válasza indulatokat szült a parlamenti ülésteremben.

A parlamenti vitát követően Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közzétette azokat a hivatalos dokumentumokat, amelyeket az Egészségügyi Szakmai Kollégiumtól kért be az ügy kivizsgálására. A közzétett elnöki és tagozati levelekből kiderül, hogy a 2022-es szabályozást a szakma teljes egyet nem értése mellett, közvetlen politikai nyomásra kényszerítették ki.

Andréka Péter, az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnöke Hegedűs Zsoltnak címzett hivatalos levelében (Ikt.szám: ESZK-192/2026) megerősítette, hogy a Belügyminisztérium (BM) a 2022. szeptemberi rendelet megalkotása előtt egyáltalán nem kérte ki a Szakmai Kollégium véleményét.

„A szívhangrendelet a szülészeti és nőgyógyászati szakma teljes egyet nem értésével került bele a rendeletbe annak ellenére, hogy az egész társadalmat érintő, nagyon szenzitív és kifejezetten megosztó problémáról volt szó” – fogalmazott Andréka Péter, utalva arra is, hogy a múltbeli eljárási mód a kollégium működésének súlyos anomáliáira hívja fel a figyelmet.

Nem új irányelv, hanem kényszerű technikai beillesztés történt

A leginkább illetékes Szülészeti és Nőgyógyászati Tagozat elnöke, Nagy Sándor részletes, 42 pontból álló válaszdokumentumában tisztázta, hogyan került be a passzus a 2022. októberi szakmai irányelvbe.

A tagozatvezető kiemelte, hogy nem új szakmai irányelv készült, hanem a már megjelent BM rendelet normatív szövegét kellett jogszabály-végrehajtási technikai elemként beilleszteniük az irányelv VII. fejezetébe. Mivel a szakma nem támogatta a vizsgálatot, kompromisszumos megoldásként tudatosan nem a szakmai ajánlások közé helyezték el.

A dokumentumból az is kiderül, hogy a rendeletmódosítást a Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) által 2016-ban elindított kezdeményezés alapozta meg, amely 2022 augusztusában – a szakma számára ismeretlen okból – kapott hirtelen politikai támogatást. A tagozat már 2016-ban írásban kifejtette elutasító álláspontját, de ezt 2022-ben a jogalkotási gyakorlat miatt már nem tudta érvényesíteni.

Hiányzó tudományos bizonyítékok és egészségügyi kockázatok

A miniszter kérdéseire adott tagozati válaszok pontról pontra cáfolják a rendelet szakmai megalapozottságát:

• Nincsenek bizonyítékok és hazai adatok: Semmilyen hazai vagy nemzetközi evidencia nem támasztja alá, hogy az ultrahangvizsgálat ilyen jellegű bemutatása előnyösen befolyásolná a nők döntését. Mivel a módosításnak nem volt tudományos alapja, szakirodalmi hivatkozások sem szerepelnek az irányelvben.

• A Doppler-ultrahang magzatkárosító hatása: Dr. Nagy Sándor rávilágított, hogy a szívműködés hallható detektálása kizárólag Doppler-technikával lehetséges. Ennek kora terhességi alkalmazása (a mechanikus és termikus hatások miatt) bizonyítottan káros lehet a magzatra nézve, ezért orvosi indikáció nélkül kifejezetten ellenjavallt.

• Pszichés distressz és etikai aggályok: A tagozat hangsúlyozta, hogy a szívhang kötelező kihangosítása súlyos pszichés terhet ró a krízishelyzetben lévő várandósokra, és a végrehajtás etikai alapja erősen vitatható. Kár-haszon elemzés vagy betegjogi hatásvizsgálat a bevezetés előtt nem történt.

Kapu a passzív ellenállásnak: hogyan alkalmazták a gyakorlatban?

A tagozat elnöke egy fontos gyakorlati részletre is rávilágított. Mivel a szakma kénytelen volt a rendelet szövegéhez igazodni, belefogalmaztak egy kiskaput. Az „amennyiben orvosi kontraindikáció nem áll fenn” kitétel beemelésével lehetőséget adtak a gyakorló orvosoknak arra, hogy a magzati biztonsági elvekre és a páciens pszichés állapotára hivatkozva ne alkalmazzák a Doppler-technikát, és ne hangosítsák ki a szívhangot.

Ezt támasztja alá az is, hogy a tagozat tudomása szerint a gyakorlatban a szülészek a speciális válsághelyzetben lévőknél – például kiskorúaknál vagy nemi erőszak áldozatainál – fel sem merítették a vizsgálat elvégzését. Emellett rögzítették: a várandós nő a vizsgálatot bármikor visszautasíthatta, a szakma senkit nem kötelezett az életfunkciók észlelésére, ha a páciens ebbe nem egyezett bele. Mintavételi beleegyező vagy elutasító nyilatkozatok kiadására a rohamtempójú bevezetés miatt nem is maradt idő (a rendelet szeptember 12-i megjelenése után alig egy hónappal, október 17-én már életbe is lépett az irányelv módosítása).

A szakma a rendelet azonnali eltörlését javasolja

A Szülészeti és Nőgyógyászati Tagozat hivatalos álláspontja szerint a nők abortuszra vonatkozó döntéseit tiszteletben kell tartani, azt befolyásoló vagy korlátozó jogszabályra nincs szükség.

„A rendelet megszűnésével párhuzamosan javasoljuk a szakmai irányelv azonnali módosítását és a rendelkezés törlését, mert a végrehajtásnak etikai alapja vitatható” – zárja sorait Nagy Sándor.

A tagozat kész azonnal elindítani a felülvizsgálati eljárást a nemzetközi (WHO és NICE) irányelvek alapján. A jövőbeli folyamatba bioetikai szakértők, társszakmák, betegjogi képviselők és társadalmi szervezetek bevonását tartják szükségesnek, egyúttal szorgalmazzák, hogy az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatai a jövőben politikai nyomástól függetlenül, szigorúan szakmai alapon működhessenek.

A tagozat ugyanakkor jelezte: a jövőben fontosnak tartják a magzati élet védelméről szóló 1992. évi törvény fejlődési rendellenességekre vonatkozó bekezdéseinek felülvizsgálatát, mivel a genetikai rendellenességek esetén végezhető terhességmegszakítás jelenlegi jogértelmezése rendkívül ellentmondásos, és nem képviseli megfelelően a magzatok érdekeit.