Elkészült az orvosi eutanázia-felmérés összegzése

Az internetes felmérést azért indította az aktív eutanázia orvosi elfogadottságáról Vadász Gábor sebész és aneszteziológus szakorvos, hogy felmérje az orvosi hivatásrend tagjainak véleményét. Tette ezt azt követően, hogy 2010 decemberében az Alkotmánybíróságtól kérte az egészségügyi törvény és a kezelések visszautasításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes részei alkotmányellenességének kimondását és megsemmisítését, mivel a jelenlegi szabályozás pontatlan, számos esetben végrehajthatatlan, a gyakorlatban nem működik. Később pedig, mivel az Alkotmánybíróság nem foglalkozott a “civil” beadvánnyal, alkotmányjogi panasszal élt, újfent kérve az életvégi döntésekkel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát.

A nyugalmazott szakorvos azt követően szánta magát a felmérésre, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) eleinte útjára engedett egy magánszemély által indított népi kezdeményezést az ügyben, melyből később mégsem lehetett aláírásgyűjtés.

A nyugdíjas sebész, aneszteziológus főorvos kérdőívét és a linkjét szeptember végén három orvosi honlap, így a MedicalOnline is ismertette. Az orvosi szakfolyóiratok ezt különböző okokra hivatkozva elutasították. A MOK Etikai Kollégiumának október 3-ai állásfoglalása a link terjesztését és a kérdőív kitöltését etikai vétségnek minősítette, amely miatt Vadász Gábor panaszt nyújtott be a testületnek.

A lapunknak most elküldött nem reprezentatív felmérés összesítése elkészült, amely a szakorvos szerint is csupán a tájékozódást kívánta szolgálni, ezért az abban „levont következtetések csak a kitöltők sokaságára vonatkoznak, de tükröznek és megismerhetővé tesznek bizonyos arányokat és irányzatokat e súlyos etikai kérdéskörök orvosi megítélésében” – vallja Vadász doktor. Az általa szerkesztőségünkhöz eljuttatott összegzés szerint az online kérdőívet 2013. szeptember 22-től 2013. november 12-ig 227 személy töltötte ki. Október 3-ig, a MOK EK állásfoglalásáig 192-en, ezt követően azonban már csak 35-en töltötték ki. A kitöltők között 9 egyetemi tanár, 7 egyetemi docens, 12 osztályvezető főorvos volt. Vezető beosztású volt összesen 94 orvos (41,4 %); a kitöltők egyharmada több-szakvizsgás. A válaszadók közel harmada (30,4 %) házi- és gyermek háziorvosként, több mint harmada (34,4 %) kórházi, klinikai és országos intézeti, majdnem egy hetedük (14,1 %) szakrendelői orvosként dolgozott. A kitöltők átlagéletkora 55,9 év.

Arra a kérdésre, kérték-e már arra, hogy alkalmazzon aktív eutanáziát, 36,6 % igennel felelt. Az eutanáziát kérők háromötöde a beteg volt. A válaszoló orvosok több mint kétötödének az életében felmerült már az orvosi kezdeményezés alapján végzendő eutanáziának a szükségessége, ami Vadász Gábor szerint kényszer eutanázia. Arra a kérdésre, hogy általánosságban elfogadja-e az aktív eutanázia gondolatkörét, tudva, hogy annak esetleges végrehajtása az orvos számára nem válhat kötelezővé, a válaszolók közel a fele (46,7 százaléka) felelt igennel, míg több mint a felük (53,3 %) elutasította az eutanázia gondolatkörét. Az eutanáziát elfogadók aránya az életkor előrehaladtával, többé-kevésbé folyamatosan a felére csökkent. Míg a fiatalabbaknál az elfogadók aránya megközelíti a háromnegyedet, az idősebb kollégáknál ez bő egyharmadra csökken. A vezetőknek közel háromnegyede (71,4 %) általánosságban sem fogadja el az eutanázia gondolatkörét, és csak bő egynegyedük fogadja el azt – áll Vadász Gábor összegzésében.

Az elutasítja-e az aktív eutanáziát kérdésre igennel válaszoló 127 orvos közül 107 indokolta meg álláspontját – ők az eutanázia kérdéskörének ellentmondásaira és az elutasítások okainak rendkívüli mélységeire mutatnak rá. A legtöbben az aktív eutanáziát az orvosi hivatással és etikával összeegyeztethetetlenek tartják, és a vallási meggyőződésükre hivatkozó elutasítók száma is igen nagy. Jelentős azoknak a száma is, akik gyilkosságnak tartják az aktív, vagy bármelyik eutanáziát.

Mint az összegzésből kiderül, a válaszadók többsége (55,1 %) nem tartja időszerűnek az aktív eutanázia bevezetését és alkalmazását szolgáló szabályrendszernek a közeljövőben történő kidolgozását.

A kérdőív foglalkozott a kezelés visszautasításának kérdéskörével is. A kitöltő orvosok több mint négyötöde elfogadja, majdnem egyhatoda viszont nem fogadja el a betegnek a kezelés visszautasítására vonatkozó kérését, ami ellenkezik az egészségügyi törvényben biztosított betegjogokkal. A visszautasítást elfogadók aránya a válaszolók életkorának előre haladtával jelentősen csökkent. Azt, hogy változtatni kellene az orvosi kezelés visszautasításának jelenlegi jogi szabályozásán, a válaszadók és az orvos vezetők mintegy négyötöde szükségesnek tartaná. Abban a kérdésben viszont, hogy időszerűnek tartja-e a jelen társadalmi körülmények és jelenlegi orvos beteg kapcsolat mellett az aktív eutanázia bevezetéséről szóló társadalmi vita és párbeszéd megnyitását, a válaszadók nagyon megosztottak. A szolid többség ezt nem tartja időszerűnek, és ezt az idősödő korosztályok fokozatosan csökkenő arányban támogatják.

Saját megjegyzései, kiegészítései, véleménye 90 hozzászólónak voltak. A kérdőívet kitöltők négytizede érezte fontosnak, hogy véleményét közölje. A válaszolók sokféle szempontra mutattak rá egy-egy írásukban. A kérdőívről szóló vélemények közül érdemes kiemelni azt, amely szerint „nagyon örülök, hogy a kamara egyoldalú állásfoglalása mellett végre más hangok is megszólalnak, és minket is megkérdeznek”. Más hozzászólás szerint „az eutanázia természetesen nem lehet kötelező érvényű sem az orvosra, sem a betegre nézve. Az eutanáziát csakis felnőtt, cselekvőképes személy, önmagára vonatozóan kérheti/kérhesse. Beszélni kell róla össztársadalmi szinten, az orvosképzésben és továbbképzésben pedig oktatni, rávilágítani. A (párt)politikát nem szabad a párbeszéd közelébe engedni, annak szakmai és civil szervezeteknek kell a kezdeményezője lenni” – olvasható egyebek között a Vadász Gábor által végzett internetes felmérésben.

A kérdőívek értékelésének összefoglalását ide kattintva érheti el.

A teljes összesítés itt olvasható.