„Terhes helyzetek” is adódnak az abortusz előtti tanácsadáson
Az emberi méltóságot sértő méltatlan helyzetek is előfordulnak a családvédelmi szolgálatok abortusz előtti tanácsadásain, ahol nem egyszer agitálják a nehéz helyzetbe került nőket megfogant magzatuk megtartására – derült ki a Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) legfrissebb kutatásából, melyet kedden ismertettek.
Tapasztalnak-e jogsértést magyar nők az abortusz-tanácsadás során? Tiszteletben tartják-e érzelmeiket, döntésüket, méltóságukat, személyes autonómiájukat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték és kapták meg a választ a PATENT kutatói annak a 2014 májusában végzett felmérésnek a során, amelyben hat kérdezőbiztos 30 napon át összesen 25 családvédelmi szolgálat előtt igyekezett információkat szerezni a művi terhességmegszakítás előtt kötelező tanácsadásokon megjelentektől.
Mint azt a kvalitatív kutatásról Morvay Judit kutatásvezető a többi közt elmondta, nem a jogsértések gyakoriságát óhajtották felmérni, hanem azt, hogy milyen a nők számára kedvezőtlen tendenciák, rossz gyakorlatok tapasztalhatók. Így a terepfelmérést követően egyszerűen elmentek azokról a helyekről, ahol nem tapasztaltak jogsértést. Módszertani szempontból azonban az is problémát jelent(het), hogy azok a nők, akik feldúltan távoztak a tanácsadásról, nem álltak meg és nem válaszoltak a kérdezőbiztosoknak.
Eredményeik szerint a megkérdezetteket zavarta a stigmatizáció, az intimitás hiánya, az, ha közös helyiségben kellett várakozniuk a kismamákkal, s csupán a várandósok számára releváns információkhoz jutottak. Az abortusz előtti tanácsadáson 101-ből csupán négyen kaptak fogamzásgátlással kapcsolatos információkat, nem volt jellemző viszont a segítségnyújtás a bántalmazott nők számára. A felmérés szerint a válaszolók egynegyede számára negatív élményt jelentett a tanácsadás, maga a szituáció vagy a védőnő viselkedése, szóhasználata, érzelmi befolyásolása, empátiájának hiánya miatt. A tanácsadást végzők 76-ból 26 esetben befolyásolni akarták a nő döntését, nem egyszer megkérdőjelezték azt, igyekzetek bűntudatot kelteni. Az abortuszt megelőző második tanácsadás a felmérés szerint nem egyszer késedelmet szenvedett – bár ez nem tette lehetetlenné a művi beavatkozás elvégzését, előfordult, hogy a terhes nő csak két héttel későbbre kapott újabb kötelező időpontot.
A PATENT eredményei szerint a 101 megkérdezett 13 százalékát érte valamilyes sérelem a tanácsadás során és körülbelül felük nem kapta meg a számára szükséges információt. A családvédelmi szolgálatok kérdőívét az első tanácsadás után kitöltők közt 43,7 százalék volt azoknak az aránya, akik megértést tapasztaltak, 41,6 százalék érzett megnyugvást, 8,6 százalék bizonytalanodott el, 2,6 százalék jelezte, hogy félelmei fokozódtak, 1,8 százalék vált feszültebbé, idegesebbé és 0,2 százalék lett dühös a tanácsadás során, vagy az után.
A tájékoztatás esetlegességére példa, hogy a terhességmegszakítás veszélyeiről és további terhességekre gyakorolt hatásáról 91 válaszolóból 44 nem kapott tájékoztatást. A védőnők 34 esetben hozták elő a témát, háromszor a nő maga kérdezett rá erre.
Hatvanhét választ kapott az egyesület arról, hogy a tanácsadáson résztvevő nő milyen tájékoztatást kapott olyan állami és nem állami szervezetekről, amelyek a terhesség kihordása és a gyermekvállalás esetén erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak. Tizenkilenc tanácsadáson említette a védőnő az igénybe vehető támogatások, családsegítő szolgáltatások, és hasonló tevékenységet végző alapítványok valamelyikét, 41 esetben pedig nem hangzott el ezekről információ. (A maradék esetekben a kérdező jelezte, hogy nincs szüksége ezekre információkra, ismeri és/vagy nem akarja meghallgani ezeket.) A segítség megszerzésében való közreműködés felajánlása 62 esetből 8 esetben hangzott el. A csecsemő inkubátorban való elhelyezésének lehetősége ugyancsak 8 esetben került szóba (bár a kérdezők szerint itt az is befolyásoló tényező, hogy a legtöbb interjúalany az örökbefogadás említésénél azonnal jelezte, hogy nem kíván élni ezzel).
Semleges, abortusz-párti, abortusz-ellenes – ez a három válaszlehetőség volt arra kérdésre, milyennek érezték a kérdezettek a védőnők hozzáállását. Bár a védőnőknek személyes hozzáállásukat, megítélésüket képviselni a tanácsadás során nem tekinthető szakszerű eljárásnak, 75 válaszolóból 24 úgy érezte, a védőnő egyértelműen abortuszellenes. Semlegesnek 49 alkalommal érzékelték a védőnőket. 35 megkérdezettből négy érezte úgy, hogy a második tanácsadás során a védőnő még mindig befolyásolni próbálta a döntését.
2012-ben az ÁNTSZ keretein belül 93 tanácsadó szolgálat működött az országban. Az abortusz előtt kötelező első tanácsadáson 40 756, a másodikon 37 862-en vettek részt, miközben a folyamatosan csökkenő terhességmegszakítások száma abban az évben 36 118 volt. Tavaly 34 891 terhességet szakítottak meg, ami 61,3 százalékos csökkenés az 1990-eshez képest.
A PATENT jogásza, Spronz Júlia szerint a jelenlegi politikai környezetben nincs értelme annak, hogy javasolják az Országgyűlésnek az 1992-ben elfogadott magzatvédelmi törvény módosítását, azt, hogy töröljék el az abortusz előtti kötelező tanácsadást. Megfontolásra javasolják ugyanakkor egyebek mellett, hogy Magyarországon is támogassák a fogamzásgátló tablettákat és eszközöket, hogy az abortusz tanácsadás ne a terhesgondozás helyszínéül szolgáló helyiségek mellett, azokkal egy légtérben működjön, semmiképpen se közös váróval. Kéri az egyesület, hogy a tanácsadás minden esetben bensőséges, védett helyiségben történjen, ahol a beszélgetést más nem hallhatja, meg nem zavarhatja. A váróban és a tanácsadóban ne legyenek a gyerekvárással, szüléssel, gyerekekkel, gyerekneveléssel kapcsolatos képek, illetve információs anyagok, de legyenek magáról a terhességmegszakításról, az abortusz előtt álló nő jogairól, a nem kívánt terhesség megelőzésének lehetőségeiről, a fogamzásgátlás módszereiről, eszközeiről és ezek elérhetőségéről, a szexuális erőszak esetén igénybe vehető jogi és nem jogi szolgáltatásokról és az erőszakmentes párkapcsolatokról.