Mit várnak a tudósoktól a tudomány megrendelői?
Mit vár az ipar a tudománytól? Milyen célok, stratégiák vezetik a sikeres nagyvállalatokat, amikor megrendelnek egy-egy, az emberek életét akár jelentősen megváltoztató eredményt hozó kutatást a tudományos élet képviselőitől?
Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ kedden „A tudomány megrendelői” címmel az Akadémián megrendezett, a Magyar Tudomány Ünnepének szentelt kiemelt eseményen. A kérdésről az épületet sújtó áramkimaradás miatt fél órás késéssel kezdett rendezvényen első ízben beszéltek erről mintegy fordított tükröt tartva a nagyvállalatok vezetői, mint arra ugyanis az MTA elnöke,Pálinkás József emlékeztetett: a tudomány nem lehet öncélú. A laboratóriumi eredményeket a gyakorlatban, a gazdaságban a társadalom javára kell hasznosítani, s ehhez figyelembe kell venni a társadalomtól és az ipartól érkező visszajelzéseket is.
A gazdasági célok elsődlegességét emelte ki a többi közt Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója, arra is utalva, hogy a kitűzött gazdasági célok megvalósítása csak a kutatás-fejlesztés és a gazdasági lehetőségek összehangolásával érhetők el, és a kutatóknak el kell fogadniuk a gazdasági célokat. Az eredményességhez azonban nélkülözhetetlen a célok megismertetése a lakossággal, azaz a sikeres marketingtevékenység is.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója három dolgot kért a tudományos élet jelenlévő képviselőitől. Tudást, valódi elitképzést és megfelelő szakember-utánpótlást.
A stratégiai gondolkodás és a hosszú távú tervezés fontosságára hívta fel a figyelmet előadásában Javier Gonzales Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője is, aki szerint „a rövid távú gondolkodás megöli az innovációt”, és a kreativitást nem lehet szorgalommal pótolni.
A vállalatcsoport eredményeit sorolva emlékeztetett: 2012-ben több mint 4800, minden munkanapon átlagosan 19 szabadalmi kérelmet nyújtottak be. A cég összbevétele 52,5 milliárd eurót tett ki, s mintegy 306 ezer alkalmazottjuk van. Magyarországon ebből 8500-an dolgoznak; a cégcsoport budapesti fejlesztési központja – Németországot leszámítva – a legnagyobb Európában.
A cégvezető szerint a rövid távú gondolkodásmód az innováció gyilkosa, és hosszú távon is csak a kemény munka hoz eredményt – de ez sem garantálja a sikert. A jó termék-előállításhoz megfelelő stratégia, helyes gondolkodásmód, a szükséges erőforrások megléte, valamint a megfelelő szervezés egyaránt szükséges. Filozófiáját igazolja, hogy a Bosch világszerte tavaly mintegy ötmilliárd eurót, Magyarországon 61 millió eurót költött kutatás-fejlesztésre, s számos elismerés, köztük Az év befektetője, Magyarország leginnovatívabb vállalata, Az év munkahelyteremtője díjak is jelzik, hogy jó úton járnak.
Ezt gondolja hozzáállásukról Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója is. Mint emlékeztetett: a szellemi hozzáadott érték a gazdaság versenyképességének legfontosabb tényezője, s ez különösen így van a gyógyszeriparban, ahol a K+F ráfordítások eredménye ugyanakkor érvtizedről-évtizedre csökken. Míg az ötvenes években körülbelül 50 új terméket lehetett előállítani egymilliárd dollárból, 2000 körül ez a szám már csak egy volt – annak ellenére, hogy a gazdasági siker feltétele a gyógyszeriparban az új termék létrehozása. Ahhoz, hogy a növekedést fenntarthassa az iparág, évente és világszinten 70-100 új terméket kell(ene) teremteni, s mintegy 400 millió eurós forgalmat elérni. Nem véletlen, hogy a TOP10 K+F vállalat között világszinten három gyógyszercég van (a többi autógyártással és elektronikával foglalkozik) – emlékeztetett Szombathelyi Zsolt.
A nehézségek kivédésére a gyógyszeriparban különféle megoldások vannak: ilyen az akvizíció, a biotech és a pharma együttműködése, vagy a K+F leépítése, ami persze jelentős elbocsátásokkal (is) jár. A helyzetnek nincs egységes kezelése, a Richter azonban úgy gondolja, hogy megoldást csak a K+F beruházások fejlesztése, valamint az együttműködés jelentheti az egyetemi, akadémiai kutatóhelyekkel. Mint azonban figyelmeztetett: vissza kell építeni a hidat, a bizalmat a tudomány és az ipar képviselői között. Nemcsak nagyszerű felkészültséggel kell bírnia annak, aki gyógyszerkutatással foglalkozik, hanem elszántsággal és stressz-tűrő képességgel is, hiszen egy-egy molekula kifejlesztése akár 15 évet is igényelhet.
