hirdetés
2024. december. 23., hétfő - Viktória.

Változnak a halottvizsgálat szabályai

A legújabb salátatörvény részeként az egészségügyi törvény halottakkal kapcsolatos rendelkezéseit is módosította a parlament. A szerdán elfogadott változtatások értelmében rendkívüli halálesetnél a szemle során halottvizsgálati szaktanácsadó vehető igénybe; a tanácsadókról az államigazgatási szerv névjegyzéket vezet.

A halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések pontosításának igényét már tavaly jelezte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), egyebek között előre vetítve a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet és az ezzel kapcsolatos törvény megújításának szándékát. A kormányzati portálon augusztusban véleményezésre bocsátott dokumentum a többi közt szigorítani javasolta a halottak hazavitelének szabályait, pontosítani tervezte a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket, és lefektette a halottszemléhez szükséges halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzék alapjait. Ez utóbbit emelte most be az egészségügyi törvény megfelelő fejezeteibe az a Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által jegyzett, zárószavazás előtti módosító javaslat, amely – a legvitatottabb patikatulajdonlással kapcsolatos szabályozás mellett – több egészségügyi és egészségbiztosítási rendelkezést is pontosít.

A jelenleg érvényben lévő egészségügyi törvény szerint a halál bekövetkeztét halottvizsgálattal kell megállapítani. Szemben az eddigi gyakorlattal, az elfogadott pontosítás értelmében – a korai vagy középidős magzati halál esetét kivéve – a halálozásról mindig halottvizsgálati bizonyítványt kell kiállítani.

Az új, az egészségügyi törvénybe beemelt rendelkezések értelmében rendkívüli halálesetnél a szemle során a hatóság halottvizsgálati szaktanácsadót vehet igénybe. E szaktanácsadókról az egészségügyi államigazgatási szerv közhiteles, hatósági névjegyzéket vezet.

Pontosítja a módosítás a nem természetes halál fogalmát is. Eszerint nem természetes a halál, ha természetes bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így például bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy ha rendkívüli haláleset történik. A rendkívüli körbe soroltatik a baleset, az öngyilkosság, a fogvatartottak elhalálozása, illetve az, ha a halál bekövetkeztének előzményei, körülményei ismeretlenek.

Hozzájárulhat a felderítetlen halálesetek számának csökkenéséhez az a szabály, hogy ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen, akkor annak megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, így például hatósági boncolást kell elrendelni. Annak viszont egyelőre csak elképzelni lehet a következményeit, hogy az egészségügyi törvény korábbi 218. paragrafusából – a módosítással – kikerült az a mondat, miszerint „rendkívüli az a halál, amely […] az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegésének gyanúja merül föl”.  

Dr. Gerő Gábor patológus, a fővárosi Szent János Kórház főorvosa a MedicalOnline érdeklődésére ezzel kapcsolatban azt mondta: az egészségügyi ellátás során, különösen foglalkozási szabályszegés gyanúja esetén történt halálesetek semmiképpen sem tartozhatnak a természetes halál körébe. Ha eddig ilyen eset történt, akkor a kórház – rendszerint a patológus javaslatára, saját védelmében is – igazságügyi boncolást kért annak kiderítésére, vajon történt-e hiba. A kérdés szerinte ezért inkább az lehet: ha innen kikerült, akkor hová kerül be ez a rendelkezés? Gerő Gábor azt is elmondta: bár egy 6-8 hetes elhalt magzatot másként boncolnak, mint egy 4-6 hónapost, régebben középidős magzati halál esetében is jegyzőkönyvet állítottak ki, melyet megküldtek a genetikai rendellenességek országos nyilvántartásának.

A korábban nyilvánosságra került és nem az egészségügyi törvény módosításával rendezni szándékozott KIM-tervekkel kapcsolatban a patológus úgy vélekedett: szakmaiatlanok azok a javaslatok, amelyek arról szóltak, hogy a halottat esetleg hozzátartozója is „rendbe tehetné”. A halott lemosásához, öltöztetéséhez ugyanis szakmai tudás és tapasztalat kell – a hozzátartozó kárt is okozhat elhunyt szerettében, akaratlanul is eltörheti például a karját, ha nem megfelelő tudással óhajtja mindezt elvégezni.

Könyveink