Jelentős változások az egészségügy finanszírozásában
Már nem a pénzen múlik a hazai tüdőátültetés
A nemrégiben életbe lépett finanszírozási változásokkal több eljárás kikerült a teljesítménynek gátat szabó volumenkorlát (TVK) alól. Nőtt a tételesen elszámolható gyógyszerek és terápiák köre, hosszú idő után volt némi „kódkarbantartás”, és egyebek mellett megteremtődött a finanszírozási feltétele a hazai betegek jelenleg Bécsben végzett tüdőátültetésének is.
Számos az egészségügy finanszírozását érintő szabály változott az utóbbi időben, s hamarosan újabbak is várhatók – hangzott el egy a témában tartott budapesti héttérbeszélgetésen, szerdán. Decemberben ugyanis egy újabb törvénysalátát fogadott el a parlament, módosult a finanszírozási rendelet és januárban az egészségbiztosítási ellátásokat is érintő újabb 150 oldalnyi módosítás látott napvilágot.
Utoljára 99-ben volt az egészségügyben „kódkarbantartás”, amikor is meghatározták, hogy melyik ellátásért mennyi finanszírozás jár a biztosítótól. Ha érkezne még néhány milliárd az egészségügybe, akkor teljesen teljesítményarányossá válhatna a finanszírozás, annak ellenére, az alapdíj emelése egyelőre nem történt meg. Ugyanakkor a mostani változásokkal újabb jelentős lépés történt a teljesítményarányos elszámolás felé: az adatok szerint jelenleg az intézmények 87 százaléka már így kapja pénzét a biztosítótól, bár az intézmények néhány százalékánál még „a történeti teljesítményvolumen-korlát” szab gátat az elvégezhető beavatkozásoknak.
Jelentős arányban tehát már „összefésülték” a területi ellátási kötelezettséget a lakosság és az ellátott esetek számával, a korábban meghatározott progresszivitási szinttel, vagyis azzal, hogy egy-egy ellátóhelynek a feltételei és szakembergárdája alapján mire is van jogosultsága. Az elfogadott és már hatályos rendelkezések értelmében januártól bővült a TVK-mentes ellátások köre. Ide kerültek a többi közt a vérzéses agyi aneurizmák invazív kezelései és a kiterjedt égéssebészeti ellátást igénylő esetek épp úgy, mint a gyomor- és bélrendszer olyan vérzéses betegségei, amelyek endoszkópos ellátást és legalább két egységnyi vér adását is igénylik. Ugyancsak korlát nélkül láthatók már el a kis súllyal született csecsemők a legmagasabb progresszivitású szinteken, de ide kerültek a szívtranszplantáció előtti kivizsgálások és a gyermek-hematológiai ellátások, azaz az akut leukémiák kezelése is. Új szorzókat is bevezettek a krónikus ellátásban, így a pszichiátriai rehabilitáció, a pszichoterápia vagy a természeti gyógytényezők, például a gyógyvíz vagy a barlangterápia segítségével végzett krónikus ellátások területén. Mindezekre a továbbiakban mintegy ötmilliárdos TVK-mentes keret jut, amelyhez pályázat útján juthatnak hozzá az érintett intézmények. Javultak a feltételei az intézeti és otthoni tartós gépi lélegeztetés krónikus ellátásának is, s mintegy 9,7 milliárd forintnak megfelelő súlyszám szétosztásával többletforrásokhoz juthatnak a korai fejlesztést végző intézmények, valamint a vastagbélszűrési pilot-programban kiszűrtek ellátására is az intézmények.
Régóta kérte a neurológiai szakma egyes ellátások finanszírozásának javítását is. Most nőtt egyes neurofiziológiai és a nukleáris medicina körébe tartozó vizsgálatok után járó pénz, s az időskori látásvesztést eredményező makuladegenerációt is az eddigi indikáción túl, szélesebb körben lehet ellátni. Mint az a háttérbeszélgetésen elhangzott: ezentúl intenzív osztályon is finanszírozottan lehetővé vált a vesepótló kezelés, s lényegében megteremtődött a feltétele annak, hogy a korábban ígérteknek megfelelően, Bécsből valóban hazahozhassák a tüdőtranszplantációt. Kialakították ugyanis ennek a díjtételét: tüdőátültetés esetén 20, szívátültetés esetén ezentúl 16 millió forint jár a beavatkozást végző intézményeknek, ráadásul tüdőátültetés esetén alkalmanként még hatmillió forintot spórolhatunk is egy-egy beavatkozás költségén.
A tételes finanszírozási körbe emeléssel megteremtődött a lehetőség az úgynevezett Kawasaki szindrómában szenvedő gyerekek terápiájának, míg a járóbeteg-ellátásban nagyértékű gerinc- és idegsebészeti ellátások válnak finanszírozhatóvá.
Új fejlemény, hogy ezentúl nemcsak be-, de „kifogadásra” is mód nyílik: a jogszabály arról is rendelkezik, miként veszítheti el egy-egy intézmény a számára megállapított magasabb szorzót egy-egy beavatkozásért, ha nem teljesíti az elvárásokat. A jelentős, már hatályos változások mellett azonban újabbak is napirenden vannak. Csütörtök estére megjelent az új gyógyszerkészítmények befogadásáról szóló rendelet, Hamarosan követi az alapellátásnak szánt 10 milliárdos többlet felosztásáról szóló rendelkezés, valamint egy olyan egészségpolitikai tárgyú saláta is, amely a többi közt az eddig jogszabályi alap nélkül működő „központi ágynyilvántartás”, a veleszületett betegségek országos nyilvántartása és a szívinfarktus-regiszter alapjait is megteremti.
Az alapellátásnak szánt 10 milliárdos keret felosztásának kérdései jelenleg közigazgatási egyeztetésen vannak – ennek célba juttatása nem okoz komoly problémát. Amivel kapcsolatban idén is nagyobb gondok várhatók, az az egészségügyeik béremelésének folytatása. Nyilvánvaló, hogy a megkezdett folyamatot folytatni kell, ám 2014-ben is lesz, ahol mindezt a dologi kiadások rovására tudják csak megtenni. Szakértők szerint mindez azonban nem lesz olyan mértékű gond, hogy annak következtében szűkülne az ellátás. Azon azonban gondolkodni kell, miként lehet(ne) kiegyenlíteni az egészségügyön belüli bérfeszültségeket.
