MEDICAL TRIBUNE cikkei

A pszichés zavarokkal, betegségekkel küszködő emberek sokszor elszigetelődnek, nem mozdulnak ki otthonról, emberi kapcsolataik leépülnek. A legtöbb esetben az arckép és név nélkül használható fórumokat választják: ott tudnak megnyílni, segítséget vagy tanácsot kérni fórumos társaiktól.

  Nem távolodtunk még el annyira az állatvilágtól: mi is használjuk a feromonokat az érzelmek tudatalatti kommunikációjában.

  Bettina Pause a Düsseldorfi Egyetem kutatója államvizsgázó egyetemisták izzadságát gyűjtötte össze. Kontrollként ugyanezen hallgatók testedzés közbeni izzadságát alkalmazta. A szagmintákat tesztelő kísérleti alanyok agyát fMRI-vel vizsgálták. Tudatosan egyikőjük sem tapasztalt különbséget a kétféle szag között, azonban a vizsga közben keletkezett izzadságot szagolva agyuk más régiói is aktiválódtak, olyanok, amelyek a szociális folyamatok és érzelmi jelek feldolgozását végzik és az empátiát alakítják ki.

A Nyugati Magyar Tudományos Tanács kezdeményezésére a hazai diplomások elvándorlását vizsgáló kutatást indított nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémia és a Forsense Kft. A felmérés előzetes megállapításai szerint a ma külföldön élő diplomások alig 40 százaléka tervezi, hogy egyszer hazatér.

A hazai diplomások elvándorlását elemző tanulmány a jelenség okait is kutatja, továbbá más országok példáit figyelembe véve felvázolja egy magyar diaszpórapolitika lehetséges irányait, hogy a külföldön dolgozó magyar kutatók hálózata ne pusztán veszteségként, hanem erőforrásként jelenjen meg a hazai tudományos élet számára. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy az uniós csatlakozás jelentősen felerősítette a kivándorlást, ám egyelőre úgy tűnik, csupán egyszeri hatással volt a képzettek migrációjára. A megkérdezettek kifejezetten magasan kvalifikáltak. Egynegyedük több mint egy tudományterületen szerzett végzettséget, 30 százalékuknak van PhD-je, 10 százalékuk kandidátus vagy habilitált, 4 százalékuk akadémiai doktor. A jogi, gazdasági és különösen a természettudományos végzettségűek nagyobb arányban próbálnak szerencsét külföldön, mint a bölcsész-tanári, az egészségügyi és az egyéb végzettségűek. A kiköltözés legfőbb motivációja a jobb fizetés, de fontos tényező a szakmai fejlődés lehetősége, sőt, a válaszadókat bosszantó magyar belpolitikai helyzet is. Külföldön a legtöbben megtalálják a számításaikat: jelenlegi munkahelyükön minden szempontból elégedettebbek, mint itthon voltak.
  Arra a kérdésre, vajon hazatérnek- e egyszer Magyarországra, a válaszadók alig több mint 40 százaléka mondta, hogy így tervezi, közel 30 százaléka nyilatkozta, hogy nem kíván visszatérni, és nagyjából ugyanennyien voltak bizonytalanok. Egyébként a hazatelepülést tervezők egyharmada sem szeretne tíz éven belül visszajönni Magyarországra, s ezzel összhangban a válaszolók közel háromnegyede tartotta magára nézve igaznak azt a megállapítást, hogy „hosszú távra rendezkedtem be”. A kapott válaszok alapján arra lehet következtetni, hogy bár a kutatókat leginkább a fizetések emelésével lehetne Magyarországon tartani, önmagában ez nem elég. A diplomások itthon maradásához a kutatási szférát, az oktatást, az életkörülményeket, szinte az egész társadalmat érintő változásokra van szükség. S hogy ez nem lehetetlen, arra példaként állíthatjuk Finnország, Észtország vagy Írország esetét.
  Az eddigi nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magasan képzettek migrációja soha nem szűnik meg teljesen, a cél csak a folyamat keretek között tartása lehet. A magyar tudósok, szakemberek kivándorlása veszteség ugyan, de profitálhatunk is belőle. Az agyelszívás megfelelő kezelése már kis befektetéssel komoly hasznot hozhat Magyarországnak. A külföldi példák követése a megfelelő tanulságok levonásával elősegítheti a gazdaság, az oktatás és a kutatói társadalmi kapcsolatok fejlődését is.

Folytatás az 1. oldalról

A világbajnokság idején összesen 4279 esetben diagnosztizáltak sürgősségi osztályon akut CVE-t. Amikor a német csapat játszott, az akut CVE-k száma 2,66-szorosa (férfiak esetében 3,26, nők esetében 1,82- szorosa) volt a kontrollidőszakban tapasztalhatónak, ami statisztikailag is szignifikáns emelkedést jelent. A legtöbb CVE a meccsek kezdete után 2 órával történt. Az összefüggés a különösen izgalmas vagy nagy téttel járó mérkőzések alatt még kifejezettebb volt. Jól mutatja az érzelmi stressz szerepét, hogy amelyik napon nem játszott a német válogatott, nem következett be számottevően több akut CVE, mint a kontrollidőszakban.
  Az izgalmakat a szívbetegek viselték rosszabbul: a vb ideje alatt kezelt páciensek 47 százalékánál állapítottak meg koszorúér-betegséget – ez a kontrollidőszakban csak 29,1 százalékukra volt igaz. Legnagyobb mértékben, 3,07-szorosára, a súlyos tünetekkel járó ritmuszavarok incidenciája emelkedett. Ezt követte a kontrollperiódushoz képest 2,61-szoros gyakorisággal az ST-eleváció nélküli miokardiális infarktus vagy instabil angina, valamint 2,49-szoros növekedéssel az ST-elevációval járó szívinfarktus.
  Kiderült, hogy a bajnokság idején a kontrollhoz képest többen betegedtek meg, ráadásul a fiatalabb koroztályból – ez azonban a labdarúgás iránt érdeklődők korés nemi összetételének ismeretében nem túlzottan meglepő adat.
  A módszertan arra sajnos nem adott lehetőséget, hogy a pontos kiváltó okokat is elemezni lehessen. Mindazonáltal az alváshiány, a mértéktelen és nem minőségi étkezés, a túlzott alkoholfogyasztás vagy dohányzás, valamint az elrendelt gyógyszeres kezelés be nem tartása egyaránt szóba jöhet egy olyan hosszú és izgalmakkal teli sportesemény alatt, mint a labdarúgó világvagy Európa-bajnokság.
  Az eredmények mindenesetre alátámasztják azt a korábbi feltételezést, hogy a stresszhormonok közvetlenül befolyásolhatják az endothelsejtek és a monociták működését. A feltárt összefüggések ismeretében pedig nem árt még az idei futball Európa-bajnokság kezdete előtt elgondolkozni a megelőzési lehetőségekről. E téren elsősorban béta-blokkolók, sztatinok és aszpirin adása vagy dózisuk megemelése jön szóba, de a viselkedésterápia is segíthet abban, hogy megbirkózzunk a stresszel.

Egy friss reprezentatív felmérés szerint a fogyni vágyók mindössze 4 százalékának sikerül tartósan megváltoztatni az életmódját. Az átélt „kudarcok” miatt sokan csalódottá válnak, és inkább élnek együtt súlyproblémáikkal, mintsem szakember segítségét kérjék a valódi megoldáshoz. Értük alakult meg a Tudatos Fogyás Fóruma, egy olyan szakértői csoport, amely tenni kíván a világméretű probléma megoldásáért.

A kényelmes életvitel egyenes következménye a túlsúly, az elhízás, majd a belőlük fakadó egészségügyi problémák. A megoldás – a fogyókúra – az érintettek számára közel sem egyszerű, ugyanis különféle ismert és divatos módszerek legfeljebb rövid távú sikert hoznak. A fogyókúra általában átmeneti, nem vezet tartós életmódváltáshoz, nem állandósulnak azok az új és egészséges szokások, amelyek garantálnák az ideális súly megtartását.
  Az elhízás – a dohányzás után – a második legfontosabb rizikófaktor a koszorúér-betegségek kialakulásában. A magyarországi adatok alapján jelenleg kb. 2 millióra tehető az elhízottak és 4 millióra a túlsúlyos emberek száma. Szakértők véleménye szerint, ha a túlsúlyos lakosok nem tesznek problémájuk ellen, 5 éven belül az elhízott státuszúak közé tartoznak majd. A túlsúlyban érintettek 52,7 százaléka nő. Ezek a számok és a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. reprezentatív felmérésének eredményei cselekvésre ösztönözték a szakembereket. A súlyproblémával küzdők hatékony segítéséért és az orvosszakmai körök, valamint a társadalmi szervezetek közti párbeszéd megindításáért alakult meg a Tudatos Fogyás Fóruma.
  A felmérés szerint a fogyás sikertelenségének egyik tényezője, hogy az emberek 95 százaléka fogyókúrában gondolkodik. Az általuk alkalmazott időszakos kúra nem alkalmas arra, hogy tartós és tartható eredményt hozzon, így fennáll a jojóeffektus veszélye. A fogyni vágyók többsége megtapasztalja, hogy ha rövid ideig tartó drasztikus ételmegvonás után visszatér régi étkezési szokásaihoz, gyakran több lesz a súlya, mint a fogyókúra előtt. Ez azért következik be, mert a csökkentett energiabevitel miatt lelassul az anyagcsere, így a szervezet kevesebbel is beéri, a kúra után pedig a megemelt kalóriabevitel következtében könnyebben lerakódnak a zsírpárnák.
  A másik tényező, hogy a megkérdezettek szívesebben választják az ismerősük, barátaik által javasolt módszereket. Ezekről azonban egyáltalán nem tájékozódnak, és természetesen gyors, látványos sikert remélnek. A válaszadók 36,6 százaléka újságokban olvasott hirdetések alapján választ, 12,8 százalékuk pedig az ingyenes magazinok alapján. Háziorvoshoz csupán 12 százalékuk, szakorvoshoz pedig 7,4 százalékuk fordul.
  A kutatás arra is rávilágított, hogy a fogyókúrák során a legnagyobb problémát a kitartás, az állandó éhségérzet és az édesség, illetve a szénhidrát megvonása jelenti. A megkérdezettek 83 százaléka próbálkozott már a táplálkozási szokások megváltoztatásával, a nagy többség pedig a rendszeres sportot is beiktatta életvitelébe, mégsem érte el a kívánt hatást.
  Dr. Pados Gyula címzetes egyetemi docens szerint a gyógyszeres terápia képes arra, hogy átsegítse a fogyni vágyókat a holtpontokon és a kísértéseken. A gyógyszer szedése közbeni időszakot érdemes arra használni, hogy az életmódunkat átállítsuk, azaz megszokjuk a kisebb ételadagokat és a rendszeres mozgást. Ha belegondolunk, hogy a fogyni vágyók 82 százaléka már túl van 5-6 „csodakúrán” és nem ért el hosszú távú eredményt, akkor mindenképpen megfontolandó a gyógyszeres terápia.

(További információ: www.konnyenfogyok.hu)

A Philips cég hite szerint sokkal kevésbé veszélyes, költséghatékonyabb, és nem utolsósorban a beteg számára is kedvezőbb, ha otthonában gyógyul. Egészségügyi szektoruk dinamikus fejlesztésében az életminőség teljes körű javítása, a megelőzés, a diagnosztika, a terápia és a rehabilitáció körén belül ezért mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a beteg együttműködésének és saját gyógyulása iránti felelősségének kiépítésére – tájékoztatta lapunkat Benedikt Laux, a cég közép-európai és adriai régiójának igazgatója.

  A felső kategóriás szórakoztatóelektronikai berendezéseiről méltán ismert Philips cég az elmúlt években több milliárd eurót költött orvosi berendezéseket gyártó cégek felvásárlására. Ez irányváltást jelent a cégben?
  – Az utóbbi 3-4 évben a cég stratégiáját annyiban változtattuk, hogy a szórakoztatóelektronikai berendezések mellett nagyobb hangsúlyt fektettünk az egészségügy területére. A legmodernebb technológiákat alkalmazó cégként fejlesztéseink célja mindhárom szektorunkban az emberek életminőségének javítása, és az, hogy ennek érdekében teret adjunk az új innovációknak.
  A stratégiaváltás globális?
  – Igen. Az elkövetkezendő 50 évben a 60 évnél idősebb lakosok száma megháromszorozódik, közel kétmilliárd idős ember él majd a Földön. A várható élettartam növekedésével nő az egészségügyi kiadások összege is, 2010-re nagysága becslések szerint eléri a teljes GDP 10 százalékát, ami hihetetlen nagy összeg. Ezért a 2010-ig szóló stratégiánk egyik alappillére, hogy az egészségügyben sokkal nagyobb és többirányú szerepet játsszunk. Az eddigi, elsősorban klinikai profilunkat kibővítettük a betegségeket megelőző prevenciós programokkal, a betegek állapotát figyelő berendezésekkel, amelyek a betegek öngondoskodását, terápiában való részvételét szolgálják. Hisszük, hogy a fejlett technológia és az innovációk bevezetésével eredményesen javíthatunk a betegek állapotán és csökkenthetjük a költségeket, tehát sikeres fejlődésre számítunk ezen a téren is. Berendezéseinkkel és fejlesztéseinkkel a diagnosztika, prevenció körét a rehabilitációt segítő berendezések gyártásával tesszük teljessé.
  Ezen elképzelés mentén bonyolították a felvásárlásokat?
  – Igen, a cégfelvásárlásaink is ezen stratégia keretein belül történtek. Ebben a folyamatban az egyik első cég, amelyet közel három éve vásároltunk, az amerikai Stentor volt, amely a digitális képek archiválásával és az online kommunikációs rendszerekkel, a képek és a betegek teljes kórházi adatainak kezelésével foglalkozott. Ez az IT rendszer nagyon fontos volt, közel 200 millió eurót költöttünk rá. Ezután a szintén amerikai Lifeline céget vettük meg, amelyik közel 500 ezer beteggel áll kapcsolatban. A betegek szívműködését figyelő otthoni monitoring rendszer szívmegállás vagy szívroham gyanúja esetén azonnal értesíti a kezelőorvost, szükség esetén a mentőszolgálatot.   Kardiológiai portfóliónkat 2006-ban a katéterezéskor alkalmazott hemodinamikai sürgősségi figyelő- és rögzítőrendszereket gyártó amerikai Witt Biomedical Corporation felvásárlásával bővítettük, ezzel a kardiovaszkuláris megbetegedések monitorozása területén világelsővé váltunk. A technikai fejlesztés érdekében a szupravezetők és az MR-mágnesek gyártásában és fejlesztésében élenjáró IGC (Intermagnetics General Corporation) céggel bővültünk, így igen jelentős pozícióra tettünk szert az MR-mágnesek és az MR-rendszerekben használatos rádiófrekvenciás tekercsek és az MR-kompatibilis betegmonitorok forgalmazásában. A Health Watch 2007-es felvásárlása ismét a fogyasztói egészségügyi területen erősítette cégünket. A cég két orvosi megfigyelő központja százezer egyesült államokbeli beteg monitorozását végzi, így jelentősen bővült az otthonukban 24 órán át megfigyelt kardiológiai betegeink száma. Dél-Amerikában, Brazíliában a helyi piacra analóg és digitális röntgengépeket, mammográfokat és szívultrahangberendezéseket gyártó VMI-Sistemas Medicos céget vásároltuk meg. A szintén otthoni szívműködést monitorozó Raytel, majd a szoftverekkel foglalkozó Emergin cég következett. A számítógépes programjaikkal megvalósítható hatékony sürgősségiállapot-menedzselés különlegessége, hogy a monitorozott beteg állapotában bekövetkezett kritikus változást egy személyhívóhoz, palmtophoz vagy mobiltelefonhoz köthető alarmrendszer mind a betegnek, mind az orvosnak jelzi.
  A 2007 decemberében 3,6 milliárd euróért megvásárolt Respironics esetén csakúgy, mint korábbi vásárlásaink során, alá kellett vetni magunkat a trösztellenes vizsgálatnak. A több mint 5000 alkalmazottat foglalkoztató, dinamikusan fejlődő cég berendezéseivel az alvászavarok és a horkolás hátterében húzódó légzési problémákat, illetve kritikus állapotokat monitorozzuk. Ezzel ismét az otthoni egészséggondozási területünket erősítettük, hisz hitvallásunk szerint nemcsak a betegnek fontos, hanem költséghatékonyabb is, ha állapotát saját otthoni környezetében, és nem kórházban követhetik figyelemmel a kezelőorvosok.
  A cég fejlődése a felvásárlások nyomán megszerzett piac bővülésen kívül mennyiben tulajdonítható a kutatás-fejlesztésnek?
  – A Philips innovatív cég. A Business Week leginnovatívabb cégek rangsorában tavaly a 38. helyet foglaltuk el. Évi K+F ráfordításunk átlagosan 1,6 milliárd euró, ami a tavalyi teljes bevételünk 6 százaléka, az egészségügy területén ez mintegy 9 százalékot jelent.
  Terveznek magyarországi beruházást?
  – Pillanatnyilag nem tudok ilyen tervekről beszámolni. Azonban rendelkezünk Székesfehérváron egy szórakoztatóelektronikai gyártóbázissal, és számos kisebb, a gyárba beszállító céggel is kapcsolatban állunk, tehát azt mondhatjuk, hogy indirekt módon fektetünk be a magyar piacba. Meg kell említenem a Mediagnost nevű magyar céget, amellyel megalakulása óta, 1986 óta kapcsolatban vagyunk és amely a hamburgi gyárunkban készülő röntgenberendezéseinkhez szállítja a mechanikai szerkezeteket és a mágnest. Velük a gyártási technológia közös kifejlesztésében is részt vettünk.
  Hogyan sikerült a tavalyi, restrikciókkal teli évben 20 százalékos növekedést elérniük Magyarországon?
  – Ez elsősorban dr. Erőss György kollégámnak, az orvosi berendezések üzletága vezetőjének és csapatának köszönhető, hisz a nagyértékű berendezések vásárlása elsősorban bizalmon és szakmai kapcsolaton alapul, az ő szakmai kompetenciájuk és kapcsolataik eredménye ez a növekedés. Berendezéseink energiatakarékosak és költséghatékonyak, az általunk ajánlott legújabb technológiák segítik az orvos munkáját és a gyors, időben történő diagnózis esélyeinek javításán keresztül a beteg eredményesebb gyógyulását. Nagyon büszkék vagyunk a Debreceni Egyetemen üzembe helyezett 64 szeletes CT-vel ellátott, time-of-flight technológiájú PET/CT-nkre, amely jelenleg az ország legkorszerűbb berendezése. És a tavaly forgalomba hozott 256 szeletes CT-berendezésünkre, amellyel kevesebb mint egy perc alatt végezhető el a teljes test CT-vizsgálata.
  Hogyan látja a közeljövőt, az idei évet?
  – Természetesen 2008-ra is növekedést tervezünk, de a gazdasági és politikai környezet jelenleg kevésbé átlátható, mint volt tavaly. Magyarországon nemcsak a költségek megfékezése, hanem az igen elkeserítő morbiditási és mortalitási adatok tükrében is égető szükség van az egészségügyi reformra. A modern technológiák diagnosztikus és monitorozó rendszerek beruházására fordított összeg a gyorsabb és pontosabb diagnózisok és a javuló egészségi állapot miatt hamar megtérül. Bár az intézmények vezetői tudják, hogy hihetetlen nagy szükség van az elavult géppark frissítésére, beruházásaikkor rendkívül óvatosak, hisz nagyon bizonytalanok abban, hogy hogyan fogják ezt állami szinten finanszírozni. A magyar géppark életkorát tekintve jó okunk van piacbővülésben reménykedni.
  Említette a diagnosztikus berendezések elöregedésének problémáját. Adna pontosabb képet a magyarországi helyzetről?
  – Sokszor nem is a berendezés életkora, hanem az általa képviselt technológia elavultsága a probléma. Az MR-CT berendezések területén viszonylag jó a helyzet. Az intervenciós kardiológiában a katéterezéshez olcsóságuk miatt gyakran mobil berendezéseket használnak, amelyekkel nem végezhető ugyanolyan minőségű beavatkozás. A legrosszabb a helyzet a röntgenberendezések területén, ahol nagyon kevés a valóban modern gép és a géppark 30 százaléka elöregedett. Ennek részben az az oka, hogy a CT-MR és angiográfiás vizsgálatok relatíve jól jövedelmező tevékenységek voltak, míg a röntgenvizsgálatok finanszírozását sosem választották külön a kórház egyéb diagnosztikus tevékenységétől. A jelenlegi finanszírozási rendszerben a minőség egyáltalán nem szerepel mutatóként, a berendezések esetén általában csak azok kapacitásáról beszélünk. A rendelkezésre álló kapacitás pedig sokszor több, mint amennyire az országnak szüksége van. És több vizsgálatot is végzünk a szükségesnél, mert az elavult berendezésekkel nemegyszer meg kell ismételni a vizsgálatot a nem kielégítő képminőség miatt.
  A diagnosztika területén különösen igaz, hogy az olcsó sokszor drágább. A megismételt vizsgálatok és a rossz minőségű felvételek miatti késő diagnózis sokba kerül.
  – Igen, ez így van. Az ismételt vizsgálatok szükségtelen sugárterhelést jelentenek a beteg számára, nem beszélve a diagnózis esetleges hiányáról. Fejlesztéseink középpontjában már a 90-es évektől a beteg sugárterhelésének csökkentése állt, természetes párhuzamban a jobb minőségű képalkotás lehetőségével. Berendezéseink nemcsak a betegnek, hanem a felhasználónak is előnyösebb, pontosabb, gyorsabb diagnosztizálást tesznek lehetővé. Az egyik kórházban telepített digitális diagnosztikai berendezésünk például két hagyományos készüléket váltott fel. De van, ahol négy hagyományos gépet tudtunk leváltani, gépünkkel több mint 200 beteg vizsgálata válik lehetővé naponta. A legújabb technológiájú, modern berendezések rendkívül kis méretűek, hordozhatók, betegágyhoz vihetők. A Mount Sinai Kórházban, New Yorkban ugyanezzel a géppel csak napi 50 vizsgálatot végeznek, tehát ebből is látszik a kihasználtság Magyarországon.     A társadalmi felelősségvállaláson kívül a Philips víziójában a környezettudatos magatartás, a zöld termékek kifejlesztése is igen fontos szerepet kap.
  - Fejlesztéseink célja a kiváló minőségen túl a betegek, a felhasználók és a környezet érdekeinek védelme, a kis energiafogyasztás és az enyhe dózisterhelés. Sajnos vásárláskor sokak fejében még mindig az él, hogy a gép nagy erejű legyen, de nem számít, hogy az esetleg nem környezet- és betegbarát, sok energiát fogyaszt és szükségtelen terhelést ró a szervezetre. Tehát felhasználóinkat is tájékoztatni kell e téren. Küldetésünket ismételve hangsúlyozom, hogy fejlesztéseink fókuszában a beteg érdekei állnak és a piac szükségleteit igyekszünk kielégíteni, nem pedig technológiánkat ráerőltetni a piacra.

Az elhízás szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában még nem teljesen feltárt terület. A menopauza után a számítások szerint a túlsúlyosaknál kialakuló endometriumrák 51 százalékáért tehető felelőssé a megnövekedett testtömeg. Kiemelkedően nagy szerepe van a túlsúlynak a nyelőcsőadenokarcinóma kialakulásában is.

A testtömegindex (BMI) és a rosszindulatú daganatok kapcsolatában – még a nem egyértelműen nőihormon-függő daganatok esetében is – kulcstényező a menopauzális hormonstátus. A „Million Women Study” elemzéséből (BMJ 2007;335:1134) kiderült: a menopauza után előforduló összes daganatos betegség 5 százalékában a túlsúly (BMI>25), 4 százalékában az elhízás (BMI>30) felelős a kialakulásért az Egyesült Királyságban, ahol a nők körülbelül 23 százaléka kövér és 34 százaléka túlsúlyos. E két tényezőt az endometrium és a nyelőcső menopauza után kialakuló adenokarcinómájában találták a legerősebb befolyásoló tényezőnek – évente csak e kétféle daganatból 6000 új beteget regisztrálnak a szigetországban, ebből 4800 páciens betegsége a túlsúly következménye. Az összesen 1,3 millió nő közreműködésével végzett Million Women kohorszvizsgálatban 50–64 éves asszonyokat hívtak emlővizsgálatra Angliában és Skóciában. A vizsgálócentrumokban kitöltött kérdőíven nyilatkozniuk kellett testsúlyukról és magasságukról is. Végül 1,2 millió asszony adatait dolgozták fel. A második kérdőívet a beválogatás után 3 évvel kellett kitölteni. Az átlagos követési idő a rosszindulatú daganatok kialakulásának vizsgálatakor 5,4 év volt, a daganatos mortalitás esetén pedig átlagosan 7 év. A vizsgálat 17 különböző rosszindulatú daganat kialakulását, valamint a rosszindulatú daganat miatt bekövetkező halál és a testtömegindex esetleges összefüggését elemezte. Elemezték ezenkívül a daganatok megoszlását korosztály, lakóhely és szociális helyzet szerint, az első szülés idején betöltött életkor, a dohányzási és alkoholfogyasztási szokások, az aktivitás, a menopauza kezdetétől eltelt idő alapján, valamint aszerint, hogy alkalmaztak-e hormonpótlást a menopauza után. Az életstílus és a szociodemográfiai adatok összevetésekor megállapították: a túlsúlyos és az elhízott csoport alsóbb szociális osztályhoz tartozott, több gyermekük volt, viszont közöttük kevesebb volt a rendszeresen alkoholt fogyasztó, dohányzó, és hormonpótlást is kevesebben alkalmaztak. A követési periódusban 45000 rosszindulatú daganat és emiatt 17 200 haláleset fordult elő. Azok körében, akiknél a menopauza után a testtömegindexet 25 fölöttinek találták, nagyobb számban fordult elő endometriumkarcinóma, nyelőcső-adenokarcinóma, veserák, leukémia, myeloma multiplex, hasnyálmirigyrák, non- Hodgkin-limfóma, petefészekrák és emlőkarcinóma. A menopauza előtt főleg a végbél- és a vastagbéldaganatok gyakorisága állt összefüggésben az emelkedett BMI-vel. A halálesetek száma az előfordulási arányoknak megfelelően alakult. A testtömegindexen kívül a kolorektális, az emlő- és az endometriumdaganatok, valamint a melanoma malignum mutatott szoros összefüggést a menopauzális hormonstátussal.

  2008 sok szempontból az átmenet éve lesz. Hosszas viták után szétválik a mentés és a betegszállítás, változik a cukorbetegek gyógyszereinek támogatása, s bár az ellátást továbbra is mindenki megkapja, a jogviszonyt minden egészségügyi intézménynek ellenőriznie kell, az APEH pedig behajtja a potyautasoktól a korábban be nem fizetett járulékot.

  Némi könnyebbséggel kezdhették az új évet az egészségügyi intézmények azt követően, hogy a szaktárca még 2007-ben bejelentette, ismét szétosztja a kórházak között az egészségbiztosítás megtakarítását. A csaknem 4 milliárd forintot a tavaszi kapacitásátalakítás utáni teljesítményük arányában kapják meg az intézmények (lásd táblázatunkat), míg a vizitdíj és a napidíjfizetésből származó megtakarítást karácsony és szilveszter között már átutalták számlájukra. A minisztérium javaslata szerint a vizitdíj- és a napidíjbevétel legalább 30 százalékát az orvosok és egészségügyi szolgáltatók bérének teljesítményalapú növelésére vagy jutalmazására kell fordítani. Az elosztás arányairól és típusáról (bér, utalvány, jutalom) az intézmények vezetése dönt, a javaslatot az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága is támogatta.
  Az egészségbiztosítás négymilliárdos maradványa minden bizonnyal jól jön a kórházaknak, hogy megfelelhessenek a legújabb miniszteri követelménynek, miszerint legkésőbb február 15-től minden kórházban személyes széfet kell biztosítani a fekvőbetegeknek. Jelentős változás, hogy az intézményeknek decembertől naponta legalább 550 forintot kell betegeik élelmezésére költeniük. Az étkeztetés javítására az egészségügyi tárca már korábban biztosított mintegy 3 milliárd forintot, egyes szakértők ugyanakkor vitatják, hogy az új étkeztetési rend fedezete tavasztól is biztosított-e a költségvetésben. A szabályok értelmében napi háromszori étkezést, ezen belül ebédre kétfajta menüt kell felajánlani, s naponta friss gyümölcsöt vagy zöldséget adni a betegeknek. Meg kell oldani az úgynevezett kisétkezéseket, s a páciensek igény szerinti folyadékfogyasztását is.
   A járóbeteg-szakellátást is végző fekvőbeteg-intézmények lehetőséget kaptak arra, hogy az egynapos beavatkozásokat a rendelkezésükre álló járóbeteg teljesítmény-volumen korlát (tvk) terhére végezzék el. A szakmai szervezetek szerint igazán kedvező változás a tvk teljes eltörlése lenne, erre azonban a többpénztáras rendszer bevezetéséig mindenképpen várni kell.
   2008 mindenképpen az átmenet éve lesz. A tb-járulék mértéke nem változik, de a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alap között átcsoportosítást hajtanak végre. A munkáltatók által fizetett egészségbiztosítási járulék 8 százalékról 5 százalékra csökken, a nyugdíj-biztosítási járulék viszont 21-ről 24 százalékra nő. A munkavállalók egészségbiztosítási járuléka 7 százalékról 6-ra csökken, nyugdíjjárulékuk 8,5 százalékról 9,5-re nő.

  Gyógyszerek és vizsgálatok
  Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint január 1-jétől 405 gyógyszer ára csökkent – átlagosan 10,65 százalékkal. Legnagyobb mértékben az antipszichotikumok, a vérnyomáscsökkentők és a depresszió elleni szerek lettek olcsóbbak. Változott a cukorbetegeknek adható készítmények társadalombiztosítási támogatási kulcsa is: a korábban nem támogatott korai analóg inzulinkezelés 50 százalékos támogatásban részesül, a glitazonkészítmények a korábbi 50 százalékos támogatás helyett 70 százalékos támogatást kapnak. A premix analóg inzulinok esetén mérsékelten emelkedett a térítési díj, a korábbi kiemelt támogatás 90 százalékra csökkent. A kiemelt, indikációhoz kötött támogatással rendelhető készítményeknél térítésidíj- változás nem történt, de a korai humán inzulinterápia január elsejétől bekerült a 100 százalékos támogatási körbe.
   2008-ban többet kell fizetni a gépjármű-vezetői engedélyhez és a lőfegyvertartáshoz szükséges orvosi vizsgálatokért. A gépjárművezetői, belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijármű- vezetői alkalmassági vizsgálatokért alapesetben 6300 forintot fizet az, aki még nem töltötte be 40. életévét. A 40 és 60 év közöttieknek ugyanez a szolgáltatás 4200 forintba kerül.

   APEH kontra potyautasok
   Intézményt, orvost és beteget egyaránt érint, hogy – mint azt a Medical Tribune-ben megírtuk – az idén már minden egészségügyi szolgáltatónak online kell ellenőriznie a hozzá fordulók jogosultságát. Ha ezt elmulasztja, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozása 10 százalékát visszatartja. A szaktárca – a háziorvoslásban tapasztalt bizonytalanságok miatt – tervezi a rendelet módosítását, ezért arra kérte az egészségbiztosítót, hogy egyelőre ne büntessen. Érvényes tb-kártya nélkül továbbra is el kell látni a beteget, de ha nem szerepel az OEP jogviszonynyilvántartásában, a hivatal átadja a „potyautas” adatait az APEHnek. Amennyiben a beteg az APEH saját adatai szerint is jogosulatlanul vette igénybe az egészségügyi szolgáltatást, akkor vizsgálatot indítanak: ha kiderül, hogy a beteg alkalmazottként jogosult lenne a szolgáltatásra, az APEH a járulékfizetési kötelezettséget a munkáltató terhére állapítja meg. Egyéni vállalkozó vagy alkalmi munkavállaló esetén a magánszemélyt terheli a fizetési kötelezettség.

   Mentés-betegszállítás
   Tavaly év végén két korábbi, a mentésre, valamint a betegszállításra vonatkozó rendeletét is módosította a szaktárca. Ezeknek megfelelően január 1-jével ténylegesen szétvált a mentés és a betegszállítás, bár lapzártánk idején vita alakult ki a mentők és az alternatív betegszállítók között. A változások eredményeképpen az életmentést, az úgynevezett utcai mentést, a súlyos állapotú betegek szállítását továbbra is a mentőszolgálat végzi, míg a betegkísérőt vagy még azt sem igénylő szállítások az Országos Betegszállító Szolgálat (OBSZ) hatáskörébe kerülnek. Ennek eredményeképpen átlag 40, de Vas és Békés megyében például a korábbi 100 százalékával több lett az alternatívok szállítási feladata, amelyre Bíró Ferenc, az OBSZ elnöke szerint nem készülhettek fel. Válaszközleményében Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs igazgatója leszögezte: a két tevékenység szétválasztását – amelyet többek között éppen a magánbetegszállítók és szervezeteik kezdeményeztek és sürgettek – több mint egyéves előkészítő munka előzte meg. Ez idő alatt az érintetteknek bőven volt idejük központi telefonszámok biztosítására, diszpécserszolgálatuk bővítésére, kapacitásaik ésszerű elosztására.
    A betegszállításért a jövőben sem kell fizetniük az állampolgároknak, akiket – a háziorvosokkal együtt – igyekeznek folyamatosan tájékoztatni. Az új rendszerben ugyanis a rendelést kezdeményező orvos felelőssége lesz, hogy szakszemélyzetet is igénylő úgynevezett őrző szállítást, avagy egyszerű betegszállítást kér-e, s az utalványt is ennek megfelelően kell kitöltenie.
   Előfizetőink a betegszállítók listáját tartalmazó kiadványt a Novartis ajándékaként e lapszámunkkal megkapják.

    Árak, bérek, díjak

   Január 1-jétől átlagosan 5 százalékkal emelkedett a közalkalmazotti, köztisztviselői és a hivatásos állományban dolgozók illetménye. Az Országos Érdekegyeztető Tanács a versenyszférának 5–7,5 százalékos keresetemelést ajánlott. A minimálbér összege 62 500 forintról 69 000-re emelkedett.
  2008-ban a 13. havi illetményt nem utólag, hanem havonta, egyenlő részletekben kapják meg a munkavállalók. A közalkalmazotti álláshelyeket januártól csak pályázat alapján lehet betölteni. A felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán és a kiíró saját honlapján is köteles megjelentetni.

   Nyugdíj
   2008-ban átlag 6,5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Azok, akik 1991 és ’96 között, vagyis a nyugdíjszámítás szempontjából rossz időszakban vonultak nyugállományba, az 5 százalékon túl további 4 százalékos emelést kapnak. Az öregségi nyugdíjak átlag 3900 forinttal, a rokkantsági nyugdíjak 2900 forinttal, a főellátásként folyósított özvegyi nyugdíjak 2600 forinttal emelkednek.
    Januártól a biztosítók 1,5 milliárd forintig kötelesek megfizetni a személyi sérülés miatti károkat – erre például egy buszbaleset esetén lehet szükség. A kötelező gépjármű- felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok alapján dologi károk esetén továbbra is maximum 500 millió forintot fizet a biztosító.

  Adómentes juttatások
  Emelkedett a munkáltató által a munkavállalónak adható étkezési juttatás adómentes határa. Melegétel- utalvány esetében ez az összeg 10 ezerről 12 ezer forintra, hideg étel esetében ötezerről hatezer forintra nőtt. Változott az iskolakezdési támogatás adómentes felső határa is: a munkáltatók ezentúl a minimálbér 30 százalékával segíthetik az iskolás gyermeket nevelőket az iskolakezdésben, így ennek összege 20 700 forint lehet. Az önkéntes kölcsönös egészség- és/vagy önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás havi adómentes összege a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékra emelkedett, azaz a korábbi 13 ezer forintról 20 700 forintra nőtt.

  Közüzemi díjak
  A lakosság 5 százalékkal fizet többet a gázért; a nem lakossági felhasználók esetében 4,3 százalékos lesz a drágulás. A Magyar Energia Hivatal a jövőben negyedévenként tesz javaslatot a gázár esetleges módosítására. Január 1-jétől 9,8 százalékkal kell többet fizetnie a villamos energiáért a lakossági felhasználóknak. A közintézmények esetében átlagosan 15 és 18 százalék közötti az emelés, míg a vállalkozások 15–30 százalékkal vásárolhatják drágábban az áramot a már teljes egészében liberalizált piacon.

  Utazási költségek
  Január 1-jén megszűnt az autópályákon és más fizetős utakon a matrica használata. A járművezetők az úthasználati jogosultság igazolására bizonylatot, sms, illetve internetes rendelésnél pedig üzenetet kapnak, amit az érvényesség utolsó napjától számított 1 évig meg kell őrizni. Az új e-matricás rendszerben az úthasználati jogosultságot a megszokott módon lehet megvásárolni.
  Budapesten január 1-jétől szinte minden közszolgáltatás a kormány által jelzett csaknem ötszázalékos inflációnál nagyobb mértékben drágult. A BKV tarifái átlag 13 százalékkal emelkedtek; a vonaljegy ára 270 forint, de éjszaka 350 forintot kell érte fizetni a járműveken. A felnőtt havi bérlet ára 8250 forint; a tanuló- és nyugdíjas bérletek 3250 forintba kerülnek. (Forrás: MTI)

  A kormány továbbra is kitart azon elképzelése mellett, hogy részben megszünteti a központi gyakornoki rendszer támogatását és a pályázókra, illetve a képzésnek helyt adó intézményekre hárítja az oktatás terheit. Az érintettek legfeljebb időt nyertek, hogy átgondolják további lehetőségeiket.

  A rezidensképzés átalakítására irányuló kormánypárti törekvések nem kis aggodalmat keltenek a diploma megszerzése előtt álló és a frissen végzett orvosok körében. Mint azt megírtuk, az állam a továbbiakban csupán a hiányszakmákra pályázók képzését finanszírozná, míg a medicina egyéb szakágai, mint a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat, költségtérítésesek lennének. (Lásd Medical Tribune, 2007. március 15.) A szaktárca a tiltakozások ellenére döntött: az állam a rezidensek tavalyi számához képest az idén végzett gyógyszerészek csak 10 százalékának és a fogorvosok 20 százalékának támogatja szakmai továbbképzését. Vagyis ez azt jelenti, hogy a friss diplomás 250 gyógyszerész közül csupán 27, a 140 fogorvos közül 36 kapott állami támogatást ahhoz, hogy elhelyezkedjen és továbbképezze magát. A márciusban megállapított új rezidenskeretszámok miatt a nyáron végzett fogorvosok 43 százaléka munka nélkül maradt, ugyanis a munkaadók zöme legalább egyéves szakmai gyakorlatot vár el. (A felvételi keretszámokról lásd táblázatunkat.) A tavasszal kiszivárgott hírek idején még nem lehetett tudni, hogy a jogszabályváltozás a rezidensek számára milyen további terhet jelent majd. A szaktárca most ismét napirendre tűzte a témát, az egyeztetések jelenleg is folynak a rezidensszövetség és a jogalkotók között.
   Az átalakítás elsőként a gyógyszerész- és a fogorvosképzést érinti, az Egészségügyi Közlöny november 23-i számában megjelent rendeletmódosítás következtében e két karon már januártól megváltozik a szakképzés rendszere. Az államilag finanszírozott képzési forma mellett – az egészségügyi miniszter által meghatározott keretszámban – lehetőség van e két képesítés megszerzésére költségtérítéses formában is. Ebben az esetben a képzésben részt vevők egyéni megállapodást kötnek egy felsőoktatási intézménynyel, az árat az egyetemek saját hatáskörükben állapíthatják meg.
   A 2008-tól kezdődő fogorvosés gyógyszerészképzés új szisztémája kiterjedhet más szakorvosképzésekre is. A korábbi terveknek megfelelően a minisztérium várhatóan csak a hiányszakmának minősülő általános orvosi ágazatokban szerzett első szakképesítés képzési költségeit finanszírozza majd (a hiányszakmákról lásd keretes írásunkat). Az átalakítás a szaktárca számára jelentős költségmegtakarítást hozhat; a módosítás a rezidensképzésre fordított mintegy 7 milliárdos kiadást hozzávetőlegesen 5 milliárddal csökkenti, az állam ugyanis legfeljebb 3–6 hónapra vállalná a bér- és járulékköltségek támogatását.
   A tervek szerint a rezidenseknek hűségnyilatkozatot kell majd tenniük. Ennek értelmében a pályázó a belépéskor szerződésben vállalná, hogy a képzés költségének ellentételezéseként munkaadójával, vagyis befogadó kórházával határozott idejű, négyéves munkaszerződést ír alá. A szerződés megszegése esetén a rezidensnek a képzés költségeit a kamatokkal egy összegben azonnal vissza kellene fizetnie. Ez pedig nem kevés, hiszen az oktatás havi költsége körülbelül hetvenezer forint.

   Néhány óráról 24-re szélesítheti az akut iszkémiás stroke terápiás ablakát egy tetraciklinszármazék. Ennyi idő alatt a betegek nagy többsége eljuthat a kórházba, így a neurológusok szerint a felfedezésnek rendkívüli gyakorlati jelentősége lehet.

   A súlyos akne és a húgyúti infekciók kezelése terén, illetve állatkísérletekben számos neurológiai kórkép – többek között a Parkinson- kór és Huntingtonbetegség – terápiájában már bevált antibiotikum, a minociklin felhasználásával számoltak be kedvező hatásról a Tel Aviv Egyetem munkatársai. Mint a Neurology című szakfolyóirat októberi számában írják, akut iszkémiás stroke-ot szenvedett betegeket osztottak véletlen besorolással két csoportra: öt napon át napi 200 mg minociklint vagy placebót kaptak. A terápiát a szélütés kezdetétől számított 6–24 órán belül kezdték el.
   Az agyi érkatasztrófa után egy héttel, illetve egy és három hónappal az antibiotikummal kezeltek a neurológiai károsodás mértékét felmérő három teszt teljesítése alapján szignifikánsan jobb állapotban voltak, mint a kontrollcsoport tagjai. Napi teendőiket – tisztálkodás, öltözködés – is jelentősen könnyebben teljesítették. Dr. Eric Smith, a Massachusetts General Hospital (Boston) stroke-részlegének vezetője szerint nem pusztán statisztikailag kimutatható, hanem szemmel látható eredményről van szó: míg a kezelt csoport tagjai szinte egészségesnek látszanak, a placebóval kezeltek többségén észrevehetők az enyhe-közepes szélütés nyomai.
    Bár a gyógyszer kedvező neurológiai hatásának mechanizmusa egyelőre nem világos, Smith szerint a minociklin neuroprotektív – oxigén- és glükózhiány ellen védő –, valamint legalább részben gyulladáscsökentő és apoptózis elleni hatásának tulajdonítható.
    A kezelési gyakorlatot még korai lenne megváltoztatni, és az eredményeket több beteggel végzett kettős vak vizsgálatokkal kell megerősíteni; a most közöltek talán az eddigi egyik legnagyobb hatású terápiát jelentik az iszkémiás stroke kezelése terén – véli dr. Argye Hillis, a Johns Hopkins Egyetem neurológus professzora.

   Az Alzheimer-kórral járó emlékezetkiesés a cukorbetegség harmadik típusa lehet – állítják a Northwestern University kutatói. A leépüléssel járó kórban szenvedők agyában ugyanis kimutattak egy fehérjét, amely eltávolítja az inzulinreceptorokat az idegsejtekről.

  A szinapszisokat támadja meg az ADDL (amyloid b-derived diffusible ligand) nevű fehérje a memóriáért felelős agyterületeken – eltávolítja az inzulinreceptorokat, ezáltal sérül az agysejtek inzulinérzékelő képessége. A FASEB (Federation of American Societies for Experimental Biology) on-line szakfolyóiratában szeptember végén közzétett vizsgálat eredményei szerint az agyi inzulinszint és a kapcsolódó receptorok száma alaposan lecsökken az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
  A kutatócsoport vezetője, William L. Klein, a Weinberg College Tudományegyetem élettan- és neurobiológia-professzora szerint az ADDL az idegvégződésekre kapcsolódva megakadályozza az inzulinreceptorok jelenlétét a szinapszisokon – viszont képződésük helyén (a plazma sejtmaghoz közeli részében) felhalmozódnak. Az inzulin így természetesen nem érheti el a receptorait, hiszen nem jut át a sejtmembránon. „Ez a felfedezés az első molekuláris szintű bizonyíték arra, hogy az idegsejtek miért válnak inzulinrezisztenssé az Alzheimer-betegeknél” – tette hozzá a professzor.
  A klinikai adatok alátámasztják, hogy az Alzheimer-kór kezdetén az ADDL-felhalmozódás, így a folyamattal járó memóriafunkciók blokkolása visszafordítható. Korábbi kutatásaik során Klein és munkatársai azt találták, hogy az ADDL-ek sajátságos módon kapcsolódnak az idegnyúlványokhoz, károsítva ezzel a szinapszis funkcióit, szerkezetét és alakját. Most azt is bebizonyították, hogy az inzulinreceptorokat az ADDL-ek eltávolítják az idegsejt membránjának felületéről. „Foglalkozunk a két terület, a diabétesz és a szellemi leépülés között feltárt kapcsolattal, szeretnénk megtalálni a módját, miként lehet ellenállóvá tenni az inzulinreceptorokat az ADDL-ek támadásával szemben” – nyilatkozta Klein.
  Vizsgálatuk során hippokampusz- tenyészetet használtak, olyan szinapszisokat tanulmányozva, amelyek részt vettek a tanulás és a memória mechanizmusaiban. Az inzulinreceptorokat ADDL hozzáadása előtt és után is megvizsgálták. Így fedezték fel a toxikus hatást.
  Az új eredmények segíthetnek a kutatóknak meghatározni, hogy a jelenlegi, inzulinérzékenységet növelő antidiabetikumok miként alkalmazhatók az Alzheimer-kórban. Ha a kutatók elmélete igazolódik, a 2-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszerek fejlesztésével az Alzheimer-kór kezelésében is előrelépés várható.

    A kutatási eredmények hasznosítása, gyakorlatba ültetése az elkövetkezendő esztendők nagy feladata – állította a Magyar Onkológiai Társaság (MOT) hivatalba lépő új elnöke, dr. Szentirmay Zoltán, a MOT november 8-i kongresszusának sajtótájékoztatóján. Ma már tudjuk, ha két betegnek ugyanolyan típusú és stádiumú daganata van, az nem jelenti azt, hogy egyforma kezelést kell kapniuk. A diagnózis megállapításától a rehabilitációig egyénre szabott kezelést kell garantálni a betegeknek – ehhez viszont a professzor szerint komoly összefogásra van szükség a klinikusok, a patológusok, a rehabilitációs szakemberek és a gyógyszergyártók között. Ma már a beteg prognózisán túl azt is meg tudja mondani a patológus a műtétkor vett szövetmintából, hogy várhatóan milyen terápiára reagál majd a daganat. Az ellátást onkoterápiás centrumokban kell koncentrálni, hogy a műszerállományt és a szaktudást a lehető leghatékonyabban kihasználják. A perszonalizált kezelést olyan szintre kell hozni Magyarországon, mint amilyet az Európai Unió bármely országában megkaphatnak a betegek – az elkövetkező két évben ezen dolgoznak majd a MOT tagjai.

  Programok kicsiknek

 Az ünnepek közeledtével nyilván nagy kincs egy-egy „talált” hétvégi délelőtt vagy délután, amikor a gyerekeket el lehet vinni valahová, amíg a család másik fele vásárlással tölti az időt.
   December elején a Művészetek Palotája a szokásosnál is sűrűbb gyermek-, illetve ifjúsági programmal várja látogatóit.
   Vasárnaponként délelőtt 11-től délután 3-ig tart nyitva a Cifra palota: interaktív programokat kínál, nemcsak gyerekeknek. December 8-án, szombaton délelőtt egymás után kétszer ad koncertet a Four Fathers a Kicsinyek zenés délelőttjei című sorozatban. Másnap, vasárnap ugyancsak kétszer játsszák el Donizetti Szerelmi bájital című operájának keresztmetszetét: Hangverseny fiataloknak. December 12-én Karácsonyi ringató címmel zenés foglalkozást tartanak gyerekeknek. December 13-án az Artus – Goda Gábor társulata – kétszer játssza el a gyerekeknek a Piroska és a farkasok című produkcióját. A későbbi programokról az ünnep előtti számunkban adunk tájékoztatást.
  CS. J.

  Nemcsak a vérrögképződés és a szélütés, hanem a demencia is gyakrabban fordul elő a pitvarfibrilláló betegeknél a diagnosztizálást követő évek során – állapították meg a Mayo Klinika (Rochester) munkatársai.

  Dr. Teresa S. M. Tsang és munkatársai a European Heart Journal szeptemberi számában megjelent közleményük szerint több mint 2800 beteget vontak be vizsgálatukba 1996 és 2000 között, majd 2004-ig kísérték figyelemmel állapotuk alakulását. Az átlagosan 5 éves követési idő alatt 299 betegnél mondták ki a demencia diagnózisát, amelynek incidenciája több mint háromszor haladta meg a város 50 év feletti lakosaiból képzett kontrollcsoporttal tapasztalt értéket. A munkacsoport a pitvarfibrilláció miatt, a demencia diagnosztizálása előtt bekövetkező halálesetek kockázatának növekedését 80 százalékosra becsüli, a szellemi hanyatlás felismerése utáni időszakban pedig becslésük szerint megháromszorozódik ez a rizikó. A pitvarfibrilláció miatt kialakuló kognitív hanyatlás hátterében Tsang szerint a „néma” stroke-ok vagy az agyi vérátáramlást csökkentő vérrögök állhatnak.
  A dohányzás ereket károsító hatása szintén a demencia incidenciájának növekedését okozza egy holland vizsgálat szerint, amelyet a Neurology szeptemberi száma közölt. A rotterdami ideggyógyászok átlagosan 70 éves betegeket vontak be követéses vizsgálatukba, és azt találták, hogy a közel 7000 közreműködő közül a dohányzóknak 50 százalékkal nagyobb esélyük volt arra, hogy demencia alakuljon ki náluk, míg az Alzheimer-kór diagnosztizálásának esélye 56 százalékkal növekedett a nem dohányzók rizikójához képest. A valaha dohányzók körében kedvezőbb arányokat tapasztaltak: csak 15 és 17 százalékkal nőtt a két kórkép kialakulásának esélye.
   A holland munkacsoport azt is kimutatta, hogy az apolipoprotein génnek az Alzheimer-kór nagyobb kockázatával összefüggésbe hozott e4-es variánsát hordozók körében a dohányzás már nem növeli tovább a demencia kockázatát.

  Bizonyos, időskorban gyakrabban jelentkező tüneteket, így a meglassulást, az érdeklődés beszűkülését vagy a figyelemmegosztás képességének csökkenését általában kortünetnek – az élettani öregedés részének – tartják, noha sokszor nem az, hanem a depresszió vagy a mentális hanyatlást megelőző/ kísérő apátia megnyilvánulása, azaz kórtünet.

  Önmagát rontó körfolyamat veheti kezdetét, ha az időskori depressziót nem ismerjük fel idejében. A kórkép jelentős szomatikus komorbiditása a testi betegségekkel való sajátos, kölcsönös kapcsolatból ered. A szorongás és depresszió például jelentősen növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, de fordítva is igaz: szív-érrendszeri betegség után gyakoribb a depresszió. Sokszor a testi tünetek elfedik, hogy valójában a hangulati élet zavaráról van szó. Jól kifejezte ezt a „larvált depresszió” kielholzi fogalma – persze egy depresszió csak addig „larvált”, amíg fel nem ismerik, utána a korszerű diagnosztikai rendszerek szerint kell a diagnózist megállapítani.
  Az időskori depressziót az érintettek jelentős részénél nem diagnosztizálják sem nálunk, sem a világ más országaiban. Nem ritka, hogy maguk az idős érintettek is természetesnek és megváltoztathatatlannak tartják deprimált hangulatukat. A „szenilis” jelzőt ma is sokan használják a depresszió vagy a demencia felismerése előtt, arra utalva, hogy a diagnosztika – releváns terápiás teendő híján – öncélú. A tünetek pedig sokszor atípusosak, egyszer a szervi, máskor az emlékezeti panaszok állnak előtérben, esetleg markáns paranoid elemekkel keverve. Ez is késleltetheti a kórkép helyes megítélését.
   Szeptember elején jelent meg Körner és munkatársainak 65 éven felüliekkel végzett vizsgálata (J Clin Psych 2007;68:384–389). A Hamilton- féle depresszióskála eredeti és rövidített változatát (lásd az Alig használt skálák című írást) vetették egybe egyéb depressziómérő eszközökkel (Bech–Rafaelsen-féle melankóliaskála; geriátriai depresszióskála 15 és 30 itemes változata, Cornell- féle depresszióskála demenseknél) 145 páciens vizsgálata alapján. A rövidített Hamilton-skála tételeivel (depressziós hangulat; bűnösségérzés; aktivitás és érdeklődés csökkenése; pszichomotoros meglassulás; a szorongás pszichés és testi tünetei) 0–22 pont érhető el. A betegek 67 százaléka depressziós, 33 százaléka demens is volt. A vizsgálók közötti megbízhatóság megfelelő volt, a belső és külső validitást elemezték a klinikai összbenyomást vizsgáló népszerű CGI (clinical global impression) segítségével. A rövidített skála értéke jó összhangban volt a 17 területre terjedő Hamilton-skálával. Különös értéke a rövid változatnak, hogy jól használhatónak bizonyult demensek esetén is. A szerzők következtetése szerint a vizsgált skálák között úgy a mindennapi gyakorlat, mint pszichofarmakológiai vizsgálatok céljára ez a rövid idő alatt felvehető skála a legalkalmasabb.

  Csak az Egyesült Államokban évente 700 ezerre tehető a strokebetegek száma, több mint egyharmadukat nem is az első epizód miatt szállítják kórházba. A betegség évente 270 ezer halálesetért felelős, s ezzel – a kardiovaszkuláris és a daganatos kórképek után – a halál harmadik leggyakoribb oka. A túlélők sokszor nem épülnek fel, gyakori a tartós munkaképtelenség. A költségek évente mintegy 60 milliárd dollárra rúgnak az USA-ban. A stroke az esetek többségében iszkémiás típusú – a területi ellátás szintjén is döntően ilyen betegeket kell a háziorvosoknak gondozniuk. Éveken át kell tanácsokkal, útbaigazítással, hatékony gyógyszerekkel szolgálni számukra, amellyel meg lehet előzni a hosszú távú szövődményeket és a stroke ismétlődését. Ez nem egyszerű: az első epizód után a betegek 14 százalékánál lehet számítani az ismétlődésére.
   A stroke veszélyét fokozó magas vérnyomás, diabétesz, hiperkoleszterinémia felderítésére rendszeres kivizsgálás, és lehetőség szerint kezelés szükséges. Nagyon fontos az életmód-változtatás: a túlsúly csökkentése, a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése és a testmozgás. Több amerikai szervezet közös ajánlást állított össze, amely a stroke-os betegeket ellátó háziorvosok számára ad útmutatást, mire figyeljenek oda és elsőként milyen típusú gyógyszereket adjanak.

   Az ajánlás főbb elemei
   A vérnyomás normalizálása (140/90 Hgmm alá csökkentése). Az eredetileg normotenziós betegnél 10/5 Hgmm-es csökkentés javasolt. Az antihipertenzív szerek adását a stroke után két napon belül el kell kezdeni, lehetőleg vízhajtó– ACE-gátló kombinációt kapjon a beteg a PROGRESS vizsgálat eredményei alapján, amely a perindopril– indapamid kombináció hatékonyságát mutatta ki. A vérnyomáskontroll különösen diabéteszben fontos: a célérték ebben az esetben 130/80 Hgmm alatti legyen – a stroke prevenciója szempontjából ennek még a glikémiás kontrollnál is nagyobb a jelentősége. A kombinációs terápia egyik fő eleme a renin–angiotenzin-rendszer gátlása (így a veseszövődmények is késleltethetők), a másik pillért a JNC7 ajánlás szerint a thiazid diuretikumok, a béta-blokkolók és a kalciumcsatorna-gátlók adják.
   A koleszterin-célérték elérése (2,6 mmol/l alá csökkentése). Ezt sztatinokkal lehet elérni – a szimvasztatin és az atorvasztatin hatékonyságát több ezer betegen végzett vizsgálatok igazolták.
   Vérrögök képződését gátló gyógyszerek adása. A rekurrens stroke megelőzése szempontjából erre mindenképpen szükség van. Elsőként választható az aszpirin, ám nem kontrollált hipertónia esetén nem szabad acetil-szalicilsavat adni – egyes felmérések szerint ekkor a vérzés veszélye nagyobb, ráadásul az aszpirin prevenciós hatékonysága is csökken. A clopidogrel az aszpirint nem toleráló betegek számára ajánlott. Mellékhatásprofilja más: alkalmazásakor ritkább a gasztrointesztinális vérzés, viszont gyakoribb a bőrkiütés. Úgy tűnik, a clopidogrel–aszpirinkombináció nem előnyös: egy több mint 7000 beteg részvételével végzett vizsgálatban nem volt kevesebb a kombinációval kezelt betegeknél az iszkémiás események száma, mint a monoterápiában részesülőknél, viszont gyakoribbá váltak a súlyos mellékhatások. Az aszpirin–clopidogrel-kombináció csak akut koronáriaszindróma esetén vagy sztent beültetésekor javasolt. Ezzel szemben több vizsgálat szerint az aszpirin dipiridamollal való kombinációja hatékonyabb, mint az aszpirin önmagában, ráadásul anélkül, hogy a nem kívánatos hatások száma nőne.
   Kumarinszármazékok adása. Az eddig elsősorban a pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott gyógyszerek hátránya a fokozott vérzéshajlam, bár prevenciós hatékonyságuk eléri az aszpirinét. A kumarinszármazékokat a vérzés kockázata miatt tilos aggregációgátlókkal párhuzamosan adni az iszkémiás stroke megelőzésére. Az antikoagulánsok és aggregációgátlók közötti választást a mellékhatásprofil, a tolerálhatóság és az ár határozza meg.

  A legolcsóbb megoldás
  Bár a fenti terápiás eljárások egyértelműen csökkentik a veszélyt, a legegyszerűbb, legolcsóbb és legbiztonságosabb – de a legnehezebben kivitelezhető – mód az ismételt stroke megelőzésére az életmódváltoztatás: azaz a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás napi 10-20 grammra való csökkentése és a testtömegindex 25 kg/m2 alá szorítása, valamint a rendszeres testmozgás jelenti. Ezek azonban nem elsősorban az orvos, hanem a beteg és környezete számára jelentenek nagy kihívást.

Felrúgni készül a szocialista párt a júliusban kötött koalíciós szerződést, amelyben nagy vonalakban rögzítették a biztosítási rendszer átalakításának elveit. A Pénzügyminisztérium munkatársai már előkészítették a kötelező egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény tervezetét – amely egyelőre több ponton hiányos és sok esetben több lehetőséggel számol. Azaz: messze még az egyezség.

   Nem tudtak megegyezni a régiók felosztásáról, így tovább egyeztetnek a koalíciós kormánypártok az egészségbiztosítás rendszerének átalakításáról. Várhatóan szeptember második felében ülnek újra tárgyalóasztalhoz, ám kérdéses a megállapodás, ugyanis a szocialista politikusok továbbra sem hajlandóak elfogadni a szabad demokrata képviselők által javasolt területi felosztást.
   Információink szerint a területi felosztással kapcsolatban pillanatnyilag kétféle változat versenyez: az SZDSZ által preferált modell szerint kistérségekre bontanák az országot, és a tagtoborzást követően a pénztárak a kedvezőtlenebb és a szerencsésebb demográfiai mutatókkal rendelkező térségekből egyformán részesülnének. Ezzel szemben az MSZP elképzelése szerint a pályázaton nyertes társaságokhoz utólag egybefüggő régiókat sorsolnának, így hét, egyenként 1,2-1,4 millió lakost tömörítő biztosítási régió jönne létre. (Budapestet egy régióként tartaná meg a párt.) Az MSZP szakpolitikusai szerint azért kell nagy homogén területeket létrehozni, mert csak így alakítható ki a megfelelő kockázatközösség és válhat biztonságossá a betegellátás. Az apró, véletlenszerűen létrehozott területek hálója nehezebben és drágábban működtethető. Ha egy pénztár csak egy területre koncentrál, akkor hatékonyabban és gazdaságosabban szervezhető meg a betegellátás, nem kell annyit utaztatni a pácienst – vélik a szocialisták. Az előzetes tagtoborzást is feleslegesnek tartja a nagyobbik kormánypárt, ugyanis szakértőik szerint az „ügyfélvadászat” ésszerűtlenül sok pénzt – lakosonként 6-8 ezer forintot – emészt(het) fel, és az esetleges, sorsolásos elv alapján történő kiosztás mind a pénztárak, mind pedig a betegek számára nehézséget okozhat a későbbiek során. Ha az SZDSZ mégis ragaszkodik eredeti elképzeléséhez, akkor ennek költségét a működési költségre elkülönített kassza helyett – a szocialista politikusok szerint – kizárólag a nyereségből finanszírozhatná a pénztár.
 
   Semmis a szerződés?
  Az egyeztetési folyamatokból pillanatnyilag úgy tűnik, az MSZP felrúgni készül a júliusban kötött koalíciós szerződést, amelyben rögzítették: „A járulékbefizetésekből létrejött alap forrásait korrigált fejkvóta szerint 5-8 kötelező egészségbiztosító pénztár (KEP) fogja megkapni. Az új pénztárak kezdettől fogva az egész országban toboroznak tagokat és az egész ország területén köthetnek szolgáltatói szerződéseket. A pénztárak versenyezni fognak azért, hogy a lehető legtöbb ügyfelet (biztosítottat) szerezzék meg, ugyanakkor megkülönböztetett területi felelősségük is van. (images/) A törvényben meghatározott időszakot követően (6–12 hónap) a pénztárak egy nyilvános sorsolás után összepárosításra kerülnének területi egységekkel úgy, hogy az ország teljes területét egyszeresen lefedjék. Minden ilyen területi egységben azok a biztosítottak, akik addig az időpontig nem választottak pénztárat, automatikusan ahhoz a pénztárhoz tartoznak, amely a sorsolás során az adott területet ellátja.”
   A feszültségek ellenére a liberálisok továbbra is a markáns verseny mellett érvelnek, mert szerintük csak ezzel oldható meg a minőségi javulás. A területfelosztás elve körül zajló vitáról Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője a köztelevízió Napkelte című, szeptember 3-i műsorában úgy nyilatkozott: pártja semmiképp nem fogadja el a hét regionális biztosító gondolatát, olyannyira, hogy ha nem tudnak megállapodni, inkább a jelenlegi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) épülő struktúra megtartására szavaznak.
   Információink szerint a Pénzügyminisztérium munkatársai előkészítették a kötelező egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény tervezetét, amely egyelőre még csak nagy vonalakban, de vázolja a leendő pénztárak működésének feltételeit. E szerint a kötelező egészségbiztosítási pénztárak 51 százaléknyi szavazati jogot garantáló részvényei a Magyar Állam forgalomképtelen kincstári vagyonába kerülnének. A fennmaradó 49 százalékot viszont kétfordulós, nyilvános pályázat keretében értékesítenék. A jogszabály tervezete sok kérdést nyitva hagy – a jogalkotók a konszenzus eredményére várnak. Úgy tudjuk, a pártok még abban sem egyeztek meg, hogy a pénztárak megalakulásukat követően mennyi pénzt fordíthatnak működtetési költségeikre – az OEP jelenlegi, 1,5–2 százalékos működési költségénél biztos, hogy több pénzre lesz szükségük. Lapunk úgy értesült, hogy a szocialista párt négy százalékban maximálná ennek mértékét. Vita van a nyereség kivételéről is, a nagyobbik kormánypárt 4-5 éves moratóriumot hirdetne annak befagyasztására.

  Fidesz-álom
  Míg a kormánypárti politikusok a színfalak mögött csendes kivárásra játszanak, a Fidesz kampányba kezdett, és vezető testülete konkrét „iránymutatást” adott az önkormányzatok számára. Ötpontos kiáltványukban felhívják a testületek vezetőit, garantálják, hogy amennyiben az egészségügyi intézményeiket gazdasági társasággá alakítják, azok 100 százalékban önkormányzati tulajdonba kerülnek (ez alól kizárólag a kórházak dolgozóinak felkínált részesedés jelenthet kivételt). Kérik, hogy biztosítsanak dolgozóik számára méltányos kollektív szerződést; utasítsák el a bújtatott privatizáció formáit, beleértve a kórház működtetésének kiszervezését is; az önkormányzatok működésük hatékonyabbá, átláthatóbbá és olcsóbbá tétele érdekében kezdjék meg a szolgáltatások és beszerzések összehangolását; szeptember 30-ig hozzák létre az önkormányzati egészségügyi egyeztető fórumukat, amely egyebek között biztosítja a Fidesz egészségpolitikai elveinek és stratégiájának érvényesülését. De mindezeken túl a potenciális befektetőknek is üzentek: Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke augusztus 27-i sajtótájékoztatóján azt mondta: a Fidesz minden lehetséges jogállami eszközt felhasznál, hogy megakadályozza a több-biztosítós rendszer bevezetését az egészségügyben, a párt hatalomra kerülése esetén pedig megszünteti azt.
   A szlovák kormányfő már belekezdett abba, amiről a Fidesz még csak álmodik: hadat üzent a magánbefektetőknek és a több-biztosítós egészségügynek. Robert Fico kormánya ugyanis hónapok óta arra törekszik, hogy felszámolja a szlovákiai biztosítási piacon jelen lévő magánbiztosítókat, mert megengedhetetlennek tartja, hogy az országban profitképző egészségbiztosítók működjenek, s a biztosítottak által befizetett járulékokból önfenntartás címén jelentős forrásokat vonjanak el. Északi szomszédunknál 1995 óta több-biztosítós egészségügyi rendszer működik, melyet 2004-ben „megreformáltak”. Kezdetben az állami biztosító mellett 10-13 magántársaság működött, az alapítási hullám lezárulása után a rendszer azonban azonnal válságba került és több cég ellen csődeljárás indult.
   Szlovákiában jelenleg két állami és négy részvénytársasági formában működő magánbiztosító működik, ez utóbbiaknak a reformot megelőző 30 millió koronás alaptőke helyett 100 millióval és emellett további 10 millió koronás tartaléktőkével kellett rendelkezniük. Szlovákiában az 5,4 millió biztosított közül 3,4 millióan a két állami társasághoz tartoznak, ám ennek ellenére a magánbiztosítók 2004 óta jelentős bevételre tettek szert.

   Támadás a befektetők ellen
   Éppen ez a bevétel szúrt szemet Ficónak, ezért tavaly már megindította a támadást a magántársaságok ellen. Igaz, akkor sikertelenül. A pozsonyi Egészségügyi Minisztérium tervei szerint kötelezően az állami biztosítók ügyfeleivé vált volna mindenki, aki helyett az állam fizeti a járulékokat. Vagyis, automatikusan az állami biztosító valamelyikéhez került volna több millió ember: nyugdíjasok, gyerekek, munkanélküliek és gyesen lévők. Az elképzelés azonban csak terv maradt, nem állta ki ugyanis az alkotmányosság próbáját. A kormány nem adta fel a küzdelmet, újabb két fronton indított támadást a befektetők ellen. Törvénytervezet készült arra, hogy a magánbefektetők nyereségüket ne vehessék ki osztalékként, hanem kötelezően forgassák viszsza a szlovák egészségügybe. A pozsonyi kabinet arról is döntött, hogy a biztosítók a továbbiakban bevételüknek nem négy, hanem csak három százalékát fordíthatják működési költségeik fedezésére. Persze, ezek még csak tervek, a parlament ősszel tárgyalja a törvényjavaslatokat. A két intézkedés egyébként kiváltotta mind a biztosítók, mind a lakosság ellenszenvét. A nemzetközi szerződésre hivatkozva az egyik legnagyobb holland befektető például azzal fenyegetőzik, hogy bepereli a szlovák államot, amiért módosítani akarja a nemzetközi szerződésben rögzített feltételeket. Fico intézkedéseinek hatására két aláírásgyűjtés is indult. Az egyik a több-biztosítós rendszer védelmében, a másik ellene. A parlament akkor köteles napirendre tűzni követelésüket, ha legalább százezren látják el kézjegyükkel a dokumentumot.

  A legközelebbi családtagok kórtörténetében szereplő szívinfarktus kifejezetten hasznos kockázatbecslési eszköz a fiatal nők esetében – és kevésbé segít a férfiak prognózisának megítélésében.

  Nagyobb a fiatal nők kockázata a férfiakénál kardiovaszkuláris betegségek szempontjából, ha a családi anamnézisükben szívinfarktus szerepel, ugyanakkor a nőkben kevésbé tudatosul a rizikó és az egészséges életmód fontossága – állapította meg egy amerikai vizsgálat (Am Heart J 2007; 154:454–460).
  A Dallas Heart Study 30–50 éves résztvevőinek adatait aszerint elemezték, hogy volt-e családjukban olyan első fokú rokon (szülő, testvér), aki 55 (férfiak esetében 50) éves kora előtt miokardiális infarktust kapott. Az 1300 nő és 1100 férfi résztvevő közel 10 százalékánál volt pozitív a családi anamnézis . Mindegyiküknél CTvizsgálatot végeztek koszorúereik meszesedésének felmérése céljából, és kérdőívet töltöttek ki, amelylyel a szívinfarktusnak a résztvevők saját megítélése szerinti kockázatát mérték fel.
   A pozitív családi kórtörténetű nők körében szignifikánsan több volt a cukorbeteg, a hipertóniás és a dohányos, trendszerűen több az elhízott és a kis HDL-koleszterin- szintű. A férfiakhoz képest egyetlen tényező terén tapasztaltak szignifikáns különbséget: a negatív családi anamnézisű nők jóval ritkábban számoltak be ülő életmódról.
   Pozitív kórtörténet esetén a nőknek szignifikánsan nagyobb volt az esélye (49 százalék a 19-hez képest) arra, hogy két kardiovaszkuláris kockázati tényező is befolyásolja prognózisukat. Ilyen különbséget a férfiaknál nem tapasztaltak. A pozitív családi anamnézis a nők esetében – 2-es esélyhányadossal – független kockázati tényezőnek bizonyult a koszorúerek meszesedése szempontjából, a férfiaknál azonban nem.
  A kérdőívre adott válaszokból kiderült, hogy a pozitív családi anamnézisű férfiak reálisabban mérik fel saját kockázati szintjüket – legalább 75 százalékuk átlagosnak vagy annál nagyobbnak vélte az esélyét arra, hogy maga is szívinfarktust kapjon. A nőknél ez az arány csak 60 százalékos volt.

  A Texasi Egyetem Southwestern Orvosi Centrumának kutatói felfedezték, hogy a génátírás szabályozásában nagy szerepet játszó egyik proteinszintézist gátló mikro-RNS legalább részben felelős a szívelégtelenséget megelőző miokardiális hipertrófia kialakulásáért.

  A szív károsodása vagy hemodinamikai túlterhelése olyan intracelluláris jelátviteli utak és transzkripciós mediátorok aktiválásához vezet, amelyek szívelégtelenséget okoznak. Erre a szívizomsejtek hipertrófiája, a béta-miozin nehézláncot kódoló embrionális gének fokozott átírása (up-regulációja), az alfa-miozin nehézlánc szekvenciáját tartalmazó felnőttkori struktúrgén down-regulációja, valamint az extracelluláris mátrix átrendeződése (remodeling) jellemző. A folyamat idővel a bal kamra dilatációját és a szívizomzat progresszív fibrózisát idézi elő.
   Eva van Rooij és munkatársai szerint (Science 2007;316:575) a szívelégtelenség kialakulásában döntő szerepet játszanak az utóbbi években egyre inkább reflektorfénybe kerülő mikro-RNS-ek. Ezek a DNS nem kódoló – intron – szekvenciáinak termékei, amelyek az eddigi vizsgálati eredmények szerint a messenger RNS (mRNS) alapú proteinszintézist akadályozzák meg. A transzláció hatékony gátlása előtt a mikro- RNS-eknek azonban speciális érési folyamaton kell keresztülmenniük.
   A majdani érett mikro-RNS alapjául több száz, akár 1000 bázis hosszúságú primer DNS-átirat szolgál, amely 70 bázis hosszúságú pre-mikro-RNS-ekre darabolódik. Ez palindrom szekvenciái révén hajtűszerkezetet alkot, és az így létrejövő pre-mikro-RNS a sejtmagból kijutva a citoplazmában enzimatikusan 21–23 bázis hosszúságú szakaszokra bomlik. Az ilyenkor még párban lévő mRNS-szálak szétválnak, és az RISC (RNS-Inducated Silencing Complex) fehérjekomplexhez kötődnek. A RISC-mikro-RNS az mRNS nem kódoló szakaszához kötődve akadályozza meg a transzlációt. Érdekes módon a mikro-RNS-ekhez sok tekintetben hasonlító kis interferáló RNS (small interfering, siRNS) ezzel szemben a kódoló régiókhoz kapcsolódva teszi lehetetlenné a fehérjeképzést.
   Bár a mikro-RNS-ek legtöbbször csökkent génexpresszióhoz vezetnek, az inhibitorgének gátlásán keresztül egyes gének fokozott expresszióját is okozhatják. Hasonló mechanizmus állhat a hátterében a kutatók egy korábbi felfedezésének, miszerint egy bizonyos mikro-RNS jelenléte egerekben és emberekben egyaránt balkamrahipertrófiával járó szívelégtelenséget okoz. Van Rooij és munkacsoportja azt figyelte meg, hogy a stressz indukálta mRNS expreszsziója in vitro a szívizomsejtek hipertrófiáját idézte elő.
   A szívspecifikus miR-208 (az alfa-miozinlánc génjének intronjában kódolt szekvencia) deléciója megakadályozta a fokozott pajzsmirigy közvetítette jelátvitel vagy hemodinamikai terhelés okozta szívizomsejt-hipertrófiát, a béta-miozin up-regulációt, és a miokardiális fibrózist.
   A kutatóknak a pajzsmirigy indukálta kardiális átalakulás egy másik mediátorát is sikerült meghatározniuk. Mint kiderült, az miR-208 a pajzsmirigyreceptorral összefüggő fehérje (thyroid hormone receptor associated protein 1, THRAP1) promoteréhez kötődik. Az eddig elsősorban onkológiai kutatások tárgyát képező mRNS szívelégtelenség kialakulásában betöltött szerepének igazolása újabb terápiás lehetőségek kifejlesztését kezdeményezheti.

  A nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegek körében a fluvasztatin gyorsan és számottevően csökkenti a nagy szenzitivitású C-reaktív protein posztprandiális koncentrációját – ez derült ki a szeptember elején közzétett vizsgálatból. Az eredmény nagy jelentőségű az ateroszklerózis alakulása szempontjából.

  Az étkezés utáni időszak kritikus jelentőségű az aterómaképződés szempontjából, mert a zsírban gazdag táplálkozásról kimutatták, hogy növeli a monocitákból felszabaduló gyulladásos faktorok mennyiségét. A C-reaktív protein szintje összefügg a gyulladásos folyamat beindulásához hozzájáruló, trigliceridekben gazdag lipoproteinek koncentrációjával. A gyulladás mint önálló kockázati tényező a tünetmentes betegeknél is jól jelzi a kardiovaszkuláris események bekövetkezésének esélyét. A szeptemberben közzétett vizsgálat (Coron Art Dis 2007;18:489) célja az volt, hogy meghatározzák a fluvasztatin hatását a nagy szenzitivitású C-reaktív protein (hsCRP) szintjére – s ez által az érelmeszesedés kialakulásában fontos szerepet játszó gyulladás akut fázisára.
  A 12 órás koplalás után érkező résztvevőktől – a stabil állapotú, de a koszorúér-betegség szempontjából nagy kockázatú, 46–73 éves férfiaktól és nőktől, illetve az egészséges kontrolloktól – zsírokban gazdag (800 kalóriát és 50 g zsírt tartalmazó) étel elfogyasztása után közvetlenül, majd négy óra elteltével vettek vért. A mintából a hsCRP-koncentráción kívül a plazma összkoleszterin-, triglicerid-, LDL- és HDL-koleszterin- szintjét határozták meg. A nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegeket véletlen besorolás alapján két csoportra osztották: vagy napi 40 mg fluvasztatint, vagy placebót kaptak. A vérvételt egy hét elteltével megismételték.
  Az étkezés után a plazma trigliceridszintje minden résztvevőnél emelkedett, míg a hsCRP-koncentráció szignifikáns mértékben az egészségesekből álló kontrollcsoportban nem, csak a nagy kockázatúaknál – náluk viszont jelentősen. Egyhetes fluvasztatinkezelés után szignifikánsan csökkent mind a trigliceridszint, mind a hsCRP-szint, míg a placebocsoportban ezek az értékek nem változtak érdemben.
   A sztatinok rövid távú hatása eltér a különféle kezdeti hsCRP-szintű betegek esetében. Alacsony kezdő értéknél (<1,34 mg/l) nem észleltek komoly változást, de a magasabbak mellett más vizsgálók is szignifikáns csökkenést tapasztaltak 1–3 hónapos kezelés után. E vizsgálat szerzői is azt hangsúlyozzák, hogy a fluvasztatin kizárólag a gyulladásos markerek és lipidek kórosan magas szintjét befolyásolja az étkezés után. A hsCRP-szint étkezés utáni csökkentését szolgáló sztatinkezelés legrövidebb ideje a stabil állapotú, nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegeknél legalább 14 nap.

Lehet, hogy létezik a báriumtartalmúnál ízletesebb, az emésztőrendszert kevésbé megterhelő és nem utolsósorban olcsóbb kontrasztanyag a CT-vizsgálatokhoz?

  Emésztőrendszeri CT-vizsgálatokban kontrasztanyagként alkalmazható a tej – állítják chicagói kollégák közel 200 beteg hasi CTfelvételeinek elemzése után, teljes tej, illetve báriumos kontrasztanyag itatását követően (JAMA 2007;297:353). A teljes tej negatív kontrasztanyagként kitölti az emésztőrendszert (a fölözött vagy a csökkentett zsírtartalmú tej az eltérő zsírtartalom miatt más tulajdonságú). Így a szervek ürege sötét, fala pedig világosabb a felvételeken. Ez a kontraszt elsősorban a bélfal betegségeinek felismerését segíti.
   A vizsgálatban úgy találták, hogy a gyomor-, illetve a bélfal közel egyformán jól kirajzolódik tej és báriumos kontrasztanyag segítségével, bár utóbbival azért valamivel jobb disztenzió és vizualizálhatóság érhető el. További előnyös tulajdonságai: kevesebb mellékhatás és olcsóság. Míg báriumos elődje lenyelését követően a betegek 42 százaléka számolt be hasgörcsökről, hasmenésről vagy hányingerről, addig a tej csak 23 százalékuknál váltott ki hasonló tüneteket. A báriumos kontrasztanyagot meginni kénytelenek kétötöde azt mondta, inkább a tejet választaná, a tejivók 85 százaléka pedig egy újabb vizsgálat esetén is a tejet választaná. A kutatók szerint különösen előnyös lehet gyermekek vizsgálatakor, hiszen ők sokszor nem hajlandók meginni a bárium alapú kontrasztanyagokat.
  Ami az eljárás anyagi oldalát illeti, vizsgálatonként – és az USA-ban évente mintegy 10 millió hasi CTvizsgálatot végeznek – 16 dollárt lehetne vele spórolni, ugyanis egy adag (400–600 ml) tej 1,39 dollárba kerül, szemben a báriumos kontrasztanyag vizsgálatonkénti (900 ml) 18 dolláros költségével.

Ha egy fiatal betegnél, közvetlenül Streptococcus-fertőzés után hirtelen bőrkiütés és ízületi duzzadás alakul ki, akkor lehet, hogy a psoriasis sajátos formájával állunk szemben – hangzott el egy németországi belgyógyászkongresszuson.

  Egy egészséges 18 éves nő hajas fejbőrén torokgyulladást követően kiütések jelentek meg. A piros felszínű bőr a homloktól a tarkóig hámlott. Nemsokára a test egész területén jelentkeztek pontszerű, vörös, ekcémás kiütések. Háziorvosa szteroiddal (kortizonnal) kezelte, a terápia befejezésekor azonban állapota rosszabbodott.
   Négy héttel az első tünetek megjelenése után bal térde fájni kezdett és kipirosodott. Sebészhez fordult, akitől nem szteroid gyulladásgátlót (diclofenacot) kapott. Ez csak ideigóráig segített, fájdalmai egyre erősödtek, végül már lábra állni sem tudott. Közben időről időre akár 38,5 °C-os láza lett, térdízületében pedig folyadék szaporodott fel.
   A laboratóriumi vizsgálatok során a gyulladásos paraméterek értékeit erősen emelkedettnek találták, a reumafaktor és a HLA-B27 antigén viszont negatív volt. Folyamatosan nőtt ugyanakkor az antisztreptolizin- titer.
   A térdízületet megcsapolásakor távozó folyadék zavaros, de steril volt, tele leukocitákkal. A mikrobiológiai eredmény megérkezéséig a beteg intravénásan penicillin G-t kapott. Ennek ellenére arthritise tovább rosszabbodott, sőt, már a kis ujjízületei is fájni kezdtek.
   A bőrelváltozásokat a bőrgyógyászok psoriasis capitisnak, illetve psoriasis guttatának kórismézték. Utóbbit streptococcus szuperantigének (SPEA és SPEC) válthatják ki és elsősorban fiataloknál fordul elő. A szuperantigén a CD4 T-sejtek aktivációjához és proliferációjához vezet. A nő ezután antibiotikum- védelemben napi 50 mg prednizolont kapott, heti 15 mg methotrexattal kiegészítve. E kezelés hatására láza azonnal megszűnt, klinikai tünetei gyorsan javultak. Egy hét elteltével elhagyhatta a kórházat, kortizonadagját pedig fokozatosan csökkenthették.

Meglepő adatokat olvashattunk a MASMI Hungary év eleji reprezentatív felmérésében: a felnőtt lakosság 37 százaléka teljes mértékben, 35 százaléka pedig alapvetően egészségesnek érzi magát Magyarországon. (Részletek: www.masmi.com/hungary/hu/news/hu/7.html) Ha hinni lehet a számoknak, a lakosság háromnegyedének nincs oka arra, hogy gyakran felkeresse orvosát. A Gfk Hungária áprilisi kutatásából viszont az derült ki, hogy rosszabbnak tartjuk egészségi állapotunkat, mint három éve. Szakértőink elmondják, ők mit tapasztalnak, illetve mit tesznek az egészségtudatos életszemlélet terjesztéséért.

Létezik szép öregkor is

Betegeim többsége jó anyagi körülmények között él, kulturált, iskolázott. Mégis azt tapasztalom, hogy a hozzám fordulók többsége pillanatnyi közérzete alapján ítéli meg egészségi állapotát, nem gondol a lappangó, gyakran tünetmentes betegségekre és azok szövődményeire. Az aktív korban lévő pácienseim zömének a napi hajszában nincs ideje szűrésekre, vizsgálatokra járni, sportolni, éppen ezért nagyon hasznosnak vélem a kötelező szűrővizsgálatok terjedését. A 70 év felettiek közül igen kevesen panaszmentesek.
   Meggyőződésem, hogy ez nem így lenne, ha már gyerekkorban egészséges életmódra ösztönöznénk a fiatalokat. Saját praxisomban egy emberöltő során szívós, töretlen és szenvedélyes, személyre szabott egészségnevelő tevékenységet folytattam – mérsékelt sikerrel. Számos páciensem (köztük nem egy egyetemet végzett, magas beosztású) mosolygott rajtam gúnyosan.
   Legnehezebb megváltoztatni az ostoba és szűklátókörű mentalitást. Sokan csak akkor hajlandóak orvoshoz menni, ha már megbetegedtek. A betegek többsége rossz néven veszi a szűrővizsgálatokat, nem tűri a beavatkozást az életmódjába és többségük nem hajlandó lemondani káros élvezeti cikkeiről sem.
   Praxisomban van néhány tengerentúlról hazatelepült páciens. Elképesztő a mentalitásbeli különbség. Hihetetlenül egészségesen táplálkoznak, sportolnak, minden szűrővizsgálatot kihajtanak az orvosukból, tudatosan ügyelnek az egészségükre, és valóban fiatalosabbak, sokkal jobb egészségi állapotban vannak, mint mi. Persze általában gondtalanabbak az átlag magyar nyugdíjasnál, több a szabadidejük, jobbak az életkörülményeik.
   Meggyőződésem, hogy az óvodában, iskolában, családban kellene az egészségnevelést kezdeni, a televízió csatornáinak kellene ömleszteniük az egészséges életmódot, pozitív mintát, meggyőzést. De az orvosoknak is kell(ene) hatniuk betegeikre. A felvilágosítás azonban időigényes, és a magyar egészségügy jelen helyzetében, a temérdek papírmunkától már a betegvizsgálatra is alig marad idő, felvilágosításra pedig szinte semmi. Minden rendelőben bőven akadna munka dietetikusnak, gyógytornásznak, de jelenleg még arra sincs elég hely, hogy orvos és nővér külön helyiségben dolgozzon. Pedig megtérülne! Létezik szép öregkor is, csak ezért gyerekkorunktól kezdve meg kell dolgoznunk.
 DR. MAGYAR ANNA
 háziorvos, Budapest, II. kerület

 Az Őrület határán

Néhány éve, nyugállományba vonulásomat megelőzően, az akkor 1400 fő körüli praxisomat felmértem, és betegeim minden elérhető adatát adatbázisba gyűjtöttem. Lakossági szűrést végeztem és elkészítettem a gondozandók listáját, valamint javasolt terápiás lapjaikat. Mintegy 1300 felnőttből 1000-nél rögzítettem idült betegség diagnózisát, számos esetben nem is egyet: személyenként átlagosan több mint négyet. Az önkormányzatnak benyújtott felmérés 200 oldalnyi anyaga, amely a javasolt terápia hatalmas volumene miatt egy új munkaerő alkalmazásához igényelt némi segítséget, hatalmas ellenszenvet váltott ki. Személyeskedő támadásokkal rázták le magukról a felelősséget.
   De nem csak a politikusok hunynak szemet a bajok felett. A táplálkozási és életmódbéli szokások is felelőssé tehetők: negyven év szocialista egészségnevelése a formalitásra és hatástalan helyi módszerekre szorítkozott. Később még ez is elmaradt. Bár most már hallunk „megértő”, a prevenció szükségességét méltató szónoklatokat, a gyakorlatban azonban nem történik semmi. Senki nem beszél arról, hogy a szemléletváltozást elsősorban az iskolai egészségtanoktatás bevezetése garantálná. Arról is hallgatnak a politikusok, hogy az egészségtudatos életmód iránti igények kielégítése pénzbe kerül, és ezt a törekvést részben a mindenkori kormánynak kellene garantálnia.
   Természetesen az orvosok felelőssége is felvetődik, én azonban úgy vélem, minden képzett és saját érdekeit is (fel)ismerő kolléga próbál lépni e téren. Csakhogy a jelenleg bevezetett – az őrület határát súroló – adminisztratív intézkedések éppen ettől a lehetőségtől, az orvos-beteg kommunikációra szánható percektől foszt meg minket. Pedig a betegek egyre nagyobb része már nyitott lenne a szűrésekre. Valamivel kevesebben, de nem elhanyagolható számban a gondozást is elfogadnák. Csakhogy mindez rövid távon beruházást igényel, amit nem szeret a reformnak nevezett folyamat logikája.
DR. SZÁSZ ISTVÁN, a FAKOOSZ
Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke

 A beteg: zavaró tényező?

 A praxisomhoz tartozó 18 évesnél idősebb pácienseim legalább 72 százaléka valamilyen krónikus betegségben szenved. Folyamatos gondozás, terápia mellett jól érezhetnék magukat, de sokan nem hajlandók tudomást venni betegségükről, emiatt nem is kezeltetik magunkat.
   A magasan képzettek, jobb anyagi körülmények között élők már felismerték, hogy egészségi állapotuk alapvetően meghatározza családjuk életszínvonalát, ezért törekednek az életmódváltásra. Diabetológiai munkánk során rendszeresen diétás és életmódi edukációt tartunk betegeinknek, felmérjük étkezési szokásaikat és azt tapasztaljuk, hogy táplálkozásuk rendszertelen; magas kalóriatartalmú, rostszegény ételekből áll. Sajnos az „átlagbetegek” számára valamilyen komoly megbetegedés szükséges ahhoz, hogy tanácsainkat megfogadják – valójában tehát már csak szekunder vagy tercier prevencióról beszélhetünk. A médiában megjelenő felhívásokat követően szívesen igénybe veszik a betegek a szűrővizsgálatokat, de sokan nem hajlandóak együttműködni velünk; nehéz rávenni őket a rendszeres gondozásra, a folyamatos ellenőrzésre. Különösen igaz ez azokra a betegségekre, amelyek nem okoznak kellemetlen tüneteket. Mindezek ellenére az egészségügyi személyzet szívesen adna gyakrabban tanácsot a betegeknek, csakhogy egy környékünkön dolgozó pszichiáter kolléga szavaival élve „a beteg kezd zavaró tényezővé válni adminisztratív teendőink elvégzése közben”.
 DR. PÉNZES JÁNOS,
 háziorvos, Csongrád

„Nem lehetne inkább valami bogyót?”

 Ma nem sikk az egészség megőrzése, a panaszmentesen zajló kór időbeli felderítése, az orvoshoz fordulás megelőzés érdekében. A praxisomban tapasztaltak alapján a közvélemény-kutató cég adatsorából származó pozitív kép rögtön szertefoszlik: 2400 betegem 20-25 százaléka nem jár rendszeresen orvoshoz – ők sorolhatók a felmérés szerinti „jól vagyok” állapotú betegek közé. Ha tovább elemzem statisztikai adatsoromat, kiderül: hipertóniás a betegeim 33 százaléka, cukorbeteg 7,5 százalékuk, vérzsírbeteg 26 százalékuk, túlsúlyos és elhízott 58 százalékuk. A problémák hátterében leggyakrabban a mozgás iránti igény jelentős hiánya áll, ami abból is adódik, hogy az iskolákban minden rendezvényt a „tornaórák terhére” szerveznek. Egy 2004-es, tapolcai középiskolákban végzett felmérés adatai azt mutatják, hogy a fiatalok fele a tornaórán kívül nem sportol. A másik 50 százalék „csinál valamit”, de az ebben a korban javasolt napi 1 órának csak felét tölti sporttal.
   A háziorvosok zöme nem sokat tud a betegek táplálkozásáról. Egyes kórformáknál – diabétesz, hipertónia, vesebetegségek, gyomorbetegségek, obezitás – szóba kerül a táplálkozás, de szakértő dietetikus elérése a körzetekben sokszor lehetetlen. Pedig a mozgás, a diéta vagy bármi életmódváltozás több betegség s kezelésének első lépését jelentené. Sajnos ez azonban az esetek döntő többségében „halálraítélt” vállalkozás, mert a legcsekélyebb sikerhez is a beteg aktív részvétele szükséges. Márpedig a gyógyulni vágyók legtöbbször a „rosszul működő egészséggépezet megjavítását” várják az orvostól, és eszük ágában sincs e szerelő-javító folyamatba belekontárkodni! Így nemegyszer az életmódváltási tanácsok kellős közepén zavarják össze a kollégát a „nem lehetne inkább valami bogyót felírni?” költői kérdéssel.
 DR. HUBERTH JÁNOS
 háziorvos, Veszprém

Megkezdte az Alkotmánybíróság a kötelező kamarai tagság eltörlésével kapcsolatos beadványok tárgyalását. Ha a testület kimondja a jelenlegi helyzet alkotmányellenességét, tovább javulhat a politikai „harcban” egyébként is megerősödött, időközben gazdaságilag függetlenné vált Magyar Orvosi Kamara pozíciója. Kérdés, hogy a vizitdíjjal kapcsolatos döntés után kialakult nyilatkozatháború miatt a taláros testület még a nyáron ismerteti, vagy előbb inkább kicsit „pihenteti” a vélhetően ismét politikai indulatokat keltő határozatát.

Folytatás a 8. oldalon

Folytatás az 1. oldalról

  Politikai vihart kavart az Alkotmánybíróság (AB) június 5-én kihirdetett döntése, amellyel a testület megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozatát, amelyben megtagadta a vizitdíjra, a kórházi napidíjra, valamint a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. A testület szerint mind a három kérdés népszavazásra bocsátható, és az alkotmánybírák új eljárásra utasították az OVB-t. Bihari Mihály elnök és Paczolay Péter, az AB elnökhelyettese sajtótájékoztatójukon kifejtették: az új eljárásra utasító határozat nemcsak a megismételt eljárást rendeli el, hanem azt is, hogy az OVB-nek az AB indoklásának keretei között kell döntését meghoznia.
   A Fidesz a demokraták és a demokrácia győzelmeként értékelte a döntést. Varga Mihály, a párt alelnöke, az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésére szólította fel a bizottságot és kijelentette, ha az OVB ismét semmibe akarja venni az AB határozatát, és nem hitelesíti az aláírásgyűjtő íveket, akkor ezzel az emberek biztonságérzetét és a jogállamiságot veszélyezteti. Szerinte a népszavazás történelmi lehetőség, amely gátat vethet annak a „reformnak nevezett ámokfutásnak”, ami az utóbbi időben zajlik.
   Ám egyáltalán nem biztos, hogy az Országos Választási Bizottság átengedi a Fidesz népszavazási kérdéseit, még ha az Alkotmánybíróság határozatából sokan ezt a következtetést is vonták le – mondta el a döntést követően a Napkeltében Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese. Szerinte a testület nem végrehajtója az AB döntéseinek. Önálló jogalkalmazó szervről van szó, amely juthat az AB-vel ellentétes következtetésre is, bár kétségtelen, hogy a végső döntést a bírák hozzák meg.
   Az igazi veszély szerinte az, hogy az AB eltért attól a gyakorlattól, amelyet 1993 óta követett: hogy a népszavazás csak kiegészítő eszköze a parlamenti demokráciának, vagyis, nem lehet olyan népszavazásokat kiírni, amelyek az alkotmányt vagy a költségvetést módosítanák. De nemcsak Halmai Gábor, hanem Tölgyessy Péter alkotmányjogász is veszélyesnek tartja az Alkotmánybíróság döntését. Az egykori politikus a Hírszerző internetes portálnak úgy fogalmazott: „Ilyen érvelés alapján az állami újraelosztás bármiféle reformját meg lehet majd vétózni népszavazás kezdeményezésével”. Szerinte „az államháztartással való közvetett összefüggés, az a tény, hogy a döntés pénzbe is kerül majd a költségvetésnek, önmagában még kétségkívül nem lehet kizáró ok. Ám a mindenkori költségvetés tartalmától függetlenül, közvetlenül valamely állami juttatás, szolgáltatás létezéséről, annak ingyenességéről vagy díjáról az alkotmányozó szándéka szerint aligha lehet népszavazást tartani. Ha lehetséges lesz a vizitvagy tandíjról voksolni, akkor nemsokára a gázártámogatásról vagy az autópálya-matricáról is lehet majd referendum az Alkotmánybíróság logikája alapján” – mondta Tölgyessy, aki Halmaival szemben úgy véli, az AB döntése immáron kötelezi az Országos Választási Bizottságot. Lövétei István alkotmányjogász szerint azonban az OVB-nek – ha egészen új indokkal áll elő – van lehetősége arra, hogy ismételten elutasítsa a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéseit.
   Lapzártánk idején Sólyom László köztársasági elnök ellenjegyezte a költségvetés módosításáról szóló törvényt, amely a vizitdíjat és a kórházi napidíjat a szolgáltatók költségvetésének részévé teszi. Döntése azonban nem érinti azt a kérdést, hogy lehet-e a vizitdíjról népszavazást tartani – nyilatkozta. Az OVB várhatóan csak lapunk megjelenésének idején dönt a kérdésről.

 Nincs vége
   Ez az alkotmánybírósági döntés azonban nem az utolsó, amelyben neves bírák szava befolyásolja az egészségügyben történteket. A köztársasági elnök által aláírt reformtörvények, az egészségügyi ellátórendszert átalakító jogszabályok utólagos normakontrollját kérte ugyanis a Csoóri Sándor által létrehozott Márciusi Charta az Alkotmánybíróságtól. Mint azt a május elején életre hívott, civil értelmiségiekből álló mozgalom sajtótájékoztatóján bejelentették, a volumenkorlátozás és a szakmai kollégiumokat, orvosi kamarát hátrányosan érintő döntések miatt fordulnak a testülethez. A testületnek azonban mindezek előtt a kötelező kamarai tagság megszüntetésével kapcsolatos beadványokra kell „reagálnia”, és információink szerint már napirendre is tűzték az ezzel kapcsolatos indítványok megtárgyalását.
   Az AB előtt legalább négy beadvány fekszik: a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Magyar Demokrata Fórum egyöntetűen a jogszabályalkotás során fennálló egyeztetési kötelezettség elmulasztására, illetve a jogalkotási eljárás hibája miatti közjogi érvénytelenségre hivatkozik. Miközben mindhárom egészségügyben működő kamara egyértelműen politikai döntésnek tartja a kötelező tagság eltörlését, amelyet kimondatlanul is létük annulálási szándékaként tartanak számon, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke – korábban – a kamarai tagság felszámolása érdekében fordult az Alkotmánybírósághoz. Cser Ágnes kifogásolta, hogy a csaknem ötszázezer közalkalmazott és kétszázezer köztisztviselő közül – a 2008. január elsejétől hatályos törvény életbelépése előtt – csak az egészségügyi szakdolgozók számára írták elő a kötelező kamarai tagságot.

 De mi van most?
   Tavaly május végén robbant ki a vita, amikor kiszivárgott a hír, hogy kormányzati körök szerint semmi sem indokolja a kötelező tagság megmaradását. Az Igazságügyi Minisztérium szakértője akkor úgy foglalt állást, hogy a kamarák akadályozzák a reformfolyamatokat és a meglévő állapotok konzerválásában érdekeltek. A kabinet szándékát a versenyhivatal is támogatta, hiszen évek óta szorgalmazták már bizonyos versenykorlátozó kamarai jogosítványok megvonását. Az érintett szakmai szervezetek azonban élesen tiltakoztak, s néhányan egyenesen diktatórikus eljárásnak minősítették ezt a lépést. Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara tiszteletbeli elnöke, az Országos Etikai Tanács (OET) elnöke munkatársunkkal közölte: negatív diszkriminációnak, így alkotmányellenesnek tartják a kötelező kamarai tagság megszüntetését, amelyből az új, általuk kifogásolt etikai szabályozás is következik (lásd Medical Tribune, 2007. június 7.). A testület felállításának elvét nem fogadják el, de önkéntes jogkövetők, és a törvény szerint a kamaráknak tagokat kell delegálniuk az új etikai testületbe.
   Az Országos Etikai Tanács elnöke bízik abban, hogy a taláros testület a kamarák számára kedvező döntést hoz hamarosan, így elkerülhetik azt is, hogy kétfajta etikai előírás legyen az egészségügyben. Hasonló álláspontot képvisel az új szabályok szerint június 2-án megalakult Magyar Orvosi Kamara (MOK) is, amely érdeklődéssel várja az Alkotmánybíróság döntését.
– Minden lehetőség megvan arra, hogy az orvosi kamara ezentúl a tőle megszokott módon, sőt még hangosabban ott legyen minden kilométerkőnél – mondta az immár 35 ezer önkéntes taggal bíró szervezet nagy többséggel újraválasztott elnöke, dr. Éger István, aki az elmúlt időszakban többször próbált személyes megbeszélést kieszközölni Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél. Erre azért volna szükség – indokolt –, mert a kormányfőt „megvezetik”. Legutóbb azonban azt a választ kapta, hogy a kormányfő elfoglaltsága miatt tárgyaljon Gál J. Zoltán államtitkárral, amit Éger István visszautasított.
   A kamarai elnök szerint a közgyűlés történelmi pillanatban történelmi tettet hajtott végre. Egyetlen ülés alatt új alapszabályt alkotott, komplett tisztújítást hajtott végre és nyilatkozatot fogadott el, amelynek értelmében „pénzügyi nyomortól és hazugságoktól terhes ma az egészségügyi irányítás és ez az irányítási válság ellátási krízishez vezetett”. (Az új kamarai tisztségviselők névsorát lásd a 2. oldalon!)         Majd a szakszervezet ...
  Az éles hangú, Kivéreztetett egészségügy címmel napvilágot látott nyilatkozat szerint a válság következtében „a betegellátók is egyre mélyebb morális válságba jutnak. A hazug várólistákat a pénzügyi szűkítés eredményezi, a kórházak fölös kapacitásának üzleti alapú értékesítése máris a betegtársadalom kettészakadásához vezetett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár büszkén hangoztatott »megtakarítása« valójában költségvetési pénzek visszatartásán alapul, melynek következménye emberéletekben és ellátatlan betegeken mérhető. Példátlan, hogy a szaktárca vezetése folyamatosan a szakma ellen fordulva hamis vádakkal, bűnbakkereséssel, a közbizalom súlyos megingatásával hárítja felelősségét, ellenségként kezelve az irányítása alá tartozókat”. A több mint négyszáz küldött nyilatkozatában ezért azt követelte, hogy „haladéktalanul állítsák helyre a betegellátás biztonságát, vessenek véget az ágazatból való pénzkivonásnak, az egészségügyben dolgozók elüldözésének”. Mint kijelentették: „Nem hallgathatunk és nem is hallgatunk! Nem vállaljuk a felelősséget a betegeket érő káros következményekért!”
   Az elfogadott dokumentum súlyos megfogalmazásait várhatóan továbbiak követik majd. Mert bár eddig az idő a kamara újjászervezésével telt, a küldöttgyűlésen megkezdték az általuk alapított, s jelenleg már 15 ezer tagot számláló Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) szervezését. A MOSZ – lévén szakszervezetként jegyezték be – szakszervezeti jogosítványokkal rendelkezik, és Éger István reményei szerint az év második felében a legerősebb egészségügyi szakszervezetek között tartják majd számon. Arra a kérdésünkre, mindez értelmezhető-e úgy, hogy a kamara – a törvények figyelembe vétele mellett – ezentúl közelebb kerülhet egy esetleges sztrájk nyújtotta lehetőségekhez, Éger István azt mondta: a tagság kezdi felismerni saját igényeit és érdekeit. Ő maga az érdekérvényesítő eszközöket továbbra is számon tartja, annak ellenére, hogy tudja, számára a sztrájk tilos. Ám, mint mondta, mindenkit támogatni fog, aki ezt az utat választja, s ezt a lehetőséget adott esetben majd megvizsgálja szakszervezetük is.
  Ennek egyik első példája, hogy a MOK régi-új elnöke támogatásáról biztosította a Semmelweis Egyetemen június 5-én megalakított sztrájkbizottságot, amelynek létét nemcsak tudomásul vette az egyetem vezetősége, hanem – közleményük szerint – meg is érti közalkalmazottait. Lapzártánk idején egyébként sztrájkbizottságot állítottak fel a pécsi egyetemen is – először fordulhat elő, hogy a dolgozók nem munkaadóik ellen lépnek föl, hanem közösen jelzik elégedetlenségüket az ágazati vezetés és a kormány felé.

Az ágazati irányítás mindeddig nem segítette elő a kórházak gazdaságos, eredményes és hatékony gyógyszergazdálkodását, amelyben számos hibát, esetenként törvénysértést is kimutattak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkatársai. Úgy vélik, a gondokra a tavaly év végétől hatályos gyógyszer-gazdaságossági törvény sem nyújt megoldást.

Az ÁSZ egyik legfrissebb, a 2001–2005 közötti évek gyakorlatát vizsgáló, május 9-én ismertetett jelentésével teljessé vált a hazai gyógyszer-támogatási és -finanszírozási rendszer ellenőrzése. Azt már korábban megállapították, hogy mindmáig hiányoznak azok az ágazati nyilvántartási szabályok, amelyek alapján egységes előírások szerint tartanák nyilván a kórházakban felhasznált gyógyszereket, miként az is beigazolódott, hogy a döntéshozóknak nincs rálátásuk az egészségügyi intézmények gyógyszerbeszerzéseire és -felhasználására.
   Bár a Kórházszövetség e megállapítás ellen tiltakozott, a legújabb vizsgálat szerint a gondokat tetézi, hogy az egészségügyi intézmények a gyógyszerbeszerzéseknél gyakran mellőzték a közbeszerzési törvény előírásait – igaz, elsősorban a vizsgált időszak elején
  2001–2005 között a 121 kórházból 31 (25,6 százalék), a 44 onkológiai centrumból 32 intézmény (72,3 százalék) egyáltalán nem folytatott le közbeszerzési eljárást. Ezt egyebek között azzal indokolták, hogy az eljárással többletfeladatok és -költségek járnak, hatásukra elmaradhatnak az akciós ajánlatok.
  Az ÁSZ leszögezte: bár évek óta tervezik Magyarországon a támogatott gyógyszerkiadások növekedésének megállítását, az ennek érdekében hozott intézkedések az orvosok gyógyszerfelírási és a betegek gyógyszerszedési szokásaira, valamint a gyógyszergyártókkal kötött megállapodásokra koncentráltak. Nem elemezték viszont sem a kórházak gyógyszerfelhasználását, sem a gyógyszergyártók és -forgalmazók marketingtevékenységének hatását. Ezt most megtették a számvevők. Mint megállapították, 2001 és 2005 között az egészségügyi intézményekben felhasznált gyógyszerkészítmények nagykereskedelmi áron számított értéke közel 250 százalékkal nőtt, az intézmények gyógyszerköltsége azonban „csupán” 57 százalékkal emelkedett, mivel a térítésmentesen kapott készítmények értéke megközelítette az összes gyógyszerbeszerzés negyedét.
   Valószínűleg a számvevőket is meglepte, hogy az intézmények számára az átlagos gyógyszerköltséget is az ellátás átlagos költségeiért nyújtott teljesítménydíjban téríti a finanszírozó és ezt a teljesítménydíjat utoljára 1998–99-ben korrigálták átfogó költségelemzésre alapozva. Az egészségbiztosítótól származó bevétel alapját képező HBCS-k átlag-gyógyszertartalma 8,94 százalék, a vizsgált 121 kórház gyógyszerköltsége pedig az OEPbevétel 9,02 százaléka volt. Csakhogy e két adat megfelelése a vizsgálat munkatársai szerint csupán látszólagos, mert a kórházak gyógyszerbeszerzéseinek adatait a térítésmentes készítmények és a nyilvántartás problémái torzítják, a rendszeres ágazati adatgyűjtések pedig nem alkalmasak a folyamatok megismerésére. Ezért úgy vélik, hogy a kórházak gyógyszerfelhasználása csak részben értékelhető. Mint kifejtik, a jogszabályok hiányosak és ellentmondóak, például a rabatt fogalma nem definiált; 16 kórház gyakorlata jogszabálysértő.
   A marketingtevékenység az intézményekben egyébként kettős hatású – vélik az ÁSZ szakértői. Egyrészt hozzájárul a kórházak gyógyszerköltségeinek csökkentéséhez, másrészt befolyásolja az adott készítmény járóbeteg-forgalmi részesedését is: a helyszínen vizsgált intézmények 2005. évi adatai szerint 13 újonnan bevezetett készítménynél a térítésmentesen kapott gyógyszer mennyisége minden esetben meghaladta a vásárlás mértékét, három terméket pedig ingyen bocsátottak a gyárgyártók az intézmények rendelkezésére. Két kórház TAJ szintű nyilvántartása alapján, az OEP járóbeteg- forgalmi adatbázisa segítségével vizsgálták a 13 készítmény továbbfogyasztását is: az adatok azt mutatják, hogy a betegek 80–90 százaléka a kórházban beállított készítményt vásárolja a járóbeteg-forgalomban is.
   A vizsgált ajánlati felhívások, dokumentációk alapján az ajánlattevők a szállítani kívánt termék egységárát úgy határozták meg, hogy az tartalmazta az áru vásárlásáért adott rabatt, százalékban meghatározott kedvezmény vagy sávos kedvezmény összegét is. A meghirdetett közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők olyan feltételt szabtak, amely szerint a nyertes pályázókkal kötött szerződésben a menynyiségektől a megrendelő a betegforgalom függvényében évente változó mértékben – 10–30 százalék között – eltérhetett.
   A vizsgálat megállapításai alapján az ÁSZ javaslatot tett az egészségügyi miniszternek, hogy kezdeményezze az intézményi gyógyszerellátás területén egy, a közbeszerzésről szóló törvény alkalmazásához szükséges speciális eljárási rend megalkotását, valamint gondoskodjon arról, hogy a szolgáltatók a gyógyszerbeszerzéseknél a hatályos jogszabály rendelkezései szerint járjanak el. Egységesítse a gyógyszerellátással kapcsolatos országos adatgyűjtéseket, vizsgálja felül és szabályozza az intézeti gyógyszertárak működéséhez szükséges minimumfeltételeket, valamint szerezzen érvényt a hatályos szakmai minimumfeltételek betartásának. Gondoskodjon a kórházak finanszírozását megalapozó HBCS súlyszámok folyamatos karbantartásáról és szorgalmazza a kórházi gyógyszerfelhasználás egységes, tételes nyilvántartását. Biztosítsa, hogy a kemoterápiás ellátások protokolljaiban csak az adott indikációban törzskönyvezett gyógyszerek szerepeljenek, s vizsgálja meg a szolid tumorok kemoterápiás ellátásában mutatkozó betegszámcsökkenés okait. Mindezekkel összefüggésben az ÁSZ a kormánynak azt javasolta, hogy számoltassa be az egészségügyi minisztert az ÁSZ javaslatainak megvalósítása érdekében tett intézkedésekről.

A romló hallás miatt spontán, illetve glaukóma gyanúja miatt beutalóval érkezett férfibetegek nem számítottak a bőrrák diagnózisára.

A 40 éves férfi bal fülére egy éve folyamatosan romló hallása miatt kereste fel a kórház fül-orr-gégészeti osztályát. Először fülzsírfelszaporodás gyanúja merült fel, ugyanis bal oldali hallójáratát látszólag fekete, viaszos anyag tömeszelte el. Otoszkóppal egy sima, fekete, a hallójárat elülső-alsó faláról eredő csomót láttak, azonban sem mögé tekinteni, sem elmozdítani nem lehetett. Ezért CTvizsgálatot végeztek, amely lágyszöveti, a hallójárat elülső falán keresztül a retromandibularis térbe törő (a parotist nem érintő) léziót mutatott ki. Mindemellett a nyak bal oldalán megnagyobbodott nyirokcsomókat lehetett tapintani. Ezek jelenlétét az ultrahangvizsgálat is alátámasztotta, a finomtű-aspirációs citológia pedig metasztatikus malignus melanomát igazolt. A kezelés laterális halántékcsont-eltávolításból, szuperficiális parotidektómiából, a nyaki nyirokcsomók szeletív kimetszéséből és posztoperatív besugárzásból állt.
    A külső hallójárat malignus melanomája ritka, ám igen veszélyes, ugyanis rejtett elhelyezkedése megnehezíti és késlelteti felismerését. A 4 mm-nél vastagabb melanomák kórjóslata igen rossz, és a külső hallójárat melanomái jellemzően ilyenek. A fülzsír bár viaszos, de nem feketés színű, ezért ha fekete viaszra emlékeztető anyagot látunk a külső hallójáratban, jusson eszünkbe, hogy ez melanomára utalhat.
    A másik, 65 éves, teljesen panaszmentes férfit glaukóma gyanúja miatt utalták szakorvoshoz. A vizsgálatok kimutatták, hogy nyitott elülső szemcsarnokzug mellett a szemnyomás mindkét szemben megemelkedett. Feltűnt emellett a szemésznek, hogy a bal szem szivárványhártyája egy ponton furcsán festenyzett. A szemtükrözés nem jelzett elváltozást, a felső szemhéj felhúzásakor azonban pigmentált lézió tűnt elő, amely később a corpus ciliare kiterjedt melanomájának bizonyult.
    Ez az eset is bizonyítja, hogy szemészeti vizsgálat alkalmával mindig érdemes vetni egy pillantást a szemhéjak alá.

Alapvetően új – a jeltovábbítás gátlására épülő – hatásmechanizmusú gyógyszerjelölt molekulákat fejlesztenek az antibiotikum- rezisztens tuberkulózis és egyéb fertőző betegségek leküzdésére hazai szakemberek; japán kutatók ugyanakkor a tbc-baktérium sejtfalát szemelték ki támadáspontul.

Hamarosan megkezdődnek a preklinikai vizsgálatok azzal az új molekulával, amelyet bizonyos fertőzéses megbetegedések, köztük a tbc legyőzésére a német Max Planck Intézettel közösen fejleszt a magyar Vichem Kutató Kft. Mint prof. dr. Kéri György, a kft. vezetője magyarázza, a jelenlegi megközelítés a jeltovábbításgátlás elvén alapul. Ennek lényege, hogy megváltoztatja és/vagy leállítja azt a folyamatot, amelynek során az intracellulárisan ható fertőző ágensek befolyásuk alá vonják a gazdasejtek kommunikációs rendszerét. Ha a blokkolás sikeres, a vírus vagy a baktérium képtelen úgy átprogramozni a gazdasejt működését, hogy az a kórokozó szaporodását szolgálja, amely tehát elveszti életterét és elpusztul. Az így ható szerek ellen sokkal nehezebben alakul ki mutáció révén rezisztencia – teszi hozzá a professzor. A módszer különösen ígéretesnek tűnik a tuberkulózis leküzdésében, hiszen itt a legnagyobb gondot a – például a helytelen kezelés következtében kialakuló – többszörösen vagy extrém mértékben gyógyszerrezisztens (MDR, XDR) baktériumtörzsek jelentik. Emellett komoly probléma a tbc-ben szenvedő AIDS-es betegek kezelése, mivel az alkalmazott gyógyszerek, különösen a rifampicin a CYP enzimrendszer indukciója révén elősegítik néhány AIDS-gyógyszer metabolizmusát és azt, hogy hatástalan formává alakuljanak. Az új hatóanyag kifejlesztését arra alapozták, hogy a tbc-baktériumok patogenitása nagymértékben függ attól, mennyire képesek a túlélésre gazdasejtjeikben, a makrofágokban. A makrofágok által fagocitózissal bekebelezett mikroorganizmusok a legtöbb esetben átkerülnek a fagoszómákból a lizoszómákba, ahol gyorsan lebomlanak. A Mycobacterium tuberculosis azonban egy speciális molekula, a PKnG kináz enzim kibocsátásával leállítja a folyamat utóbbi elemét, így lappangó állapotban is életképes maradhat, sőt szaporodásra is képes a makrofágokban. Ha a PKnG kináz működését szelektíven gátoljuk – ezt teszi az új fejlesztésű molekula –, akkor a gazdasejt lizoszomális enzimjeinek működése visszatér a normális mederbe és a baktérium elpusztul – ismerteti Kéri György a támadásponját. Ráadásul nem ez az egyetlen ilyen célpontú molekula: a PKnB nevű kináz például elengedhetetlenül szükséges a tbcbaktérium szaporodásához – ez irányban is folytat kutatásokat a konzorcium.
Az idén tavasszal a párizsi Pasteur Intézetben in vivo (tbc-s egérmodellekben) folytatódó preklinikai vizsgálatokban ugyancsak fontos szerepet kap a kombinációs terápia lehetőségeinek vizsgálata, vagyis az új hatóanyagot antibiotikumokkal együtt is kipróbálják majd. A kutatók reményei szerint a jeltovábbítási terápiás hatóanyagokkal szemben nehezebben alakul ki rezisztencia, bár lehetősége fennáll. Például elvileg létrejöhet a Mycobacteriumban egy mutáns PknG enzim, amelyre már nem hat az új molekula. Az ilyen irányú szelekciós nyomás azonban kicsi, mivel a célpont nem a baktérium, hanem a gazdasejt rendszere. Kereskedelmi forgalomba kerülő gyógyszer feltehetően 8–10 éven belül lehet a molekulából.
Szintén ígéretes próbálkozás a tbc-baktérium sejtfal egyik alkotórészének, a mikolsavnak a szintézisét gátló nitro-dihidro-imidazooxazol származék. Ezt japán kollégák fejlesztették ki, az eddigi vizsgálatok eredménye szerint a készítmény harmincszor kisebb adagban is hatásosnak bizonyult, mint a rifampicin. Más gyógyszerekkel (rifampicin, pirazinamid) kombinálva pedig egérben két hónap alatt a tbc-baktériumok teljes eradikációját eredményezte. Hatásosnak találták MDR törzsekkel szemben is és az intracelluláris baktériumokat is elpusztította. A máj mikroszomális enzimjeivel nincs kölcsönhatásban, ezért feltételezhető, hogy antiretrovirális szerekkel együtt is lehet majd adni – ennek HIV-fertőzöttek tbc-je esetén van jelentősége. A készítmény klinikai kipróbálásának engedélyezése folyamatban van.   A rezisztens esetek aránya az utóbbi években hazánkban is emelkedik, különösen azok körében, akik ismételten betegednek meg. A szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában jóval magasabb a megbetegedési arány, mint nálunk, ráadásul kiemelkedően sok a rezisztens eset – ez pedig a migráció miatt számunkra is epidemiológiai problémát okozhat. A jelenleg a rezisztens törzsek által okozott fertőzés kezelésére szolgáló második vonalbeli antituberkulotikumok kevésbé hatásosak, drágábbak, és több mellékhatásuk van, mint az érzékeny baktériumokra ható szereknek, a kezelés időtartama pedig a szokásosnak mintegy háromszorosa – ismerteti az epidemiológiai helyzetet és a terápia nehézségeit dr. Vadász Imre, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet tüdőgyógyász főorvosa. – Az 1970-es évek, vagyis a rifampicin bevezetése óta várunk új, hatásos és széles körben alkalmazható antituberkulotikumra. Ezek könnyebbé és eredményesebbé tennék a rezisztens esetek kezelését, illetve a rezisztencia terjedésének visszaszorítását – ad hangot reményeinek a főorvos az új hatásmechanizmusú szerek biztató eredményei kapcsán.

Folytatás az 1. oldalról

A háttérben folyó egyeztetések és a különféle lobbizások jelentősen megkurtították azt a korábbi listát, amelynek értelmében az idén akár 25 kórházban megszűnt volna az aktív ellátás. Úgy tűnik, megváltoznak az országos intézetekre vonatkozó minisztériumi elképzelések is: mára gyakorlatilag nincs olyan intézmény, amelynek további működtetése teljesen kérdéses lenne. (A Sportkórházról szóló cikkünket lásd a 6. oldalon.) A középmagyarországi régióban – ide tartoznak az országos intézetek is – lényegében csak a Schöpf- Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ Kht. helyzete vált kilátástalanná, bár a RET elnöksége máris az intézmény ágyainak részleges megtartása mellett szavazott. A Budai MÁV Kórház épületének tervbe vett eladását jelzi, hogy a Központi Gyógyintézethez tartozó intézménybe Molnár Lajos nem javasol egyetlen ágyat sem. Az e térségben felosztható 5950 aktív ágy közül a miniszter 290-re ugyan nem tett intézményi szintű javaslatot, ez azonban nyilvánvalóan kevés lesz ahhoz, hogy a jelentős számú fenntartó és intézményvezető könnyedén megállapodjon a közép-magyarországi fekvőbeteg- ellátás jövőjéről. Ha például Molnár ajánlatát elfogadják – vagy a RET nem tud új, konszenzusos javaslattal előállni –, az eddig a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Szent Rókus Kórházban csak krónikus ellátás marad.
Az ugyancsak nehéz helyzetben lévő dél-alföldi régióban a miniszter minden ott felosztható (összesen 2142) aktív ágyra javaslatot tett. Bács-Kiskun Megyében egyáltalán nem osztott ágyat a Kecskeméti Repülőkórháznak, de hasonló helyzetbe került az észak-magyarországi régióban a Fresenius Medical Care borsodi dialíziscentruma is, ahol a továbbiakban sem az intenzív, sem a belgyógyászati ellátást nem finanszíroznák. (Az észak-magyarországi régióban 20 ágy sorsa a miniszter javaslata szerint is kifejezetten a RET döntésére vár.)
Nem okozott különösebb meglepetést, hogy nem javasol aktív ágyat a miniszter a szikszói kórházba (261 krónikus ágyat ugyanakkor meghagyna), miként azt is előre sejtetni engedték, hogy a Parádfürdői Állami Kórház épületét értékesíteni akarják. Kifejezetten a RET döntését kéri a miniszter a pásztói Margit Kórház aktív ágyairól (ő maga 214 krónikus ágyat javasol). Ugyanez a helyzet a Dél-Dunántúl több intézményével: Molnár Lajos a RET döntésére bízza a harkányi, a komlói és a siklósi kórház sorsát; maga mindhárom intézményben javasolja krónikus ágyak megtartását, és a régióban 100 ágy felosztására nem tett ajánlást. A közép-dunántúli régióban egyértelműen nem indítványoz aktív ellátást Zircen, de a RETnek még csak ajánlást sem tesz a Móron, Kisbéren, illetve Komáromban folyó aktív ellátás jövőjéről, miközben 139 ágy sorsát nyitva hagyja. A Nyugat-Dunántúl intézményei közül Kapuváron nem ajánl aktív ellátást és a RETtől vár javaslatot a celldömölki, a sárvári, a hévízi Szent Antal Reumakórház Gyógyfürdő Kht. aktív ellátóhelyeinek sorsáról (119 tartalékban maradt ágy terhére). Az észak-alföldi régióban ugyanez mondható el a szolnoki MÁV Kórház és a mezőtúri kórház aktív ágyairól, miközben a miniszter a régió további 41 ágyára vár megoldást a testülettől.
Molnár Lajos a már korábban kijelölt 39 súlyponti intézmény némelyikében ugyancsak az ágyak számának növelését tanácsolta. Az alapvetően krónikus ellátást nyújtó intézmények esetében is elfogadja azt az érvelést, hogy az esetleges rosszullétek kezelése érdekében szükség lehet néhány – legfeljebb 15–30 – aktív belgyógyászati ágy fenntartására azokon a helyeken, ahol a közlekedési viszonyok, illetve az intézmények egymástól való távolsága ezt indokolja.
A várhatóan súlyos konfliktusokat is eredményező „osztozkodási folyamat” legkésőbb március elejére lezárul; az új intézményi struktúra feltehetően áprilisra alakul ki.

Változó jogszabályok

Bár a kormány szerint 2007 az egyensúly, a reformok és a fejlesztés éve lesz, az egészségügyben sokan szorongással léptek az új esztendőbe. Az intézményrendszer átalakításának megkezdése mellett számos, az ágazatot érintő jogszabály megváltozott, amelyek az egészségügyi dolgozók, a gyógyszergyártók és a betegek számára is anyagi nehézséget jelenthetnek.

Tizenhat évnyi halogatás után az egészségügyi reform vitatottan, de elkezdődött, amit számos jogszabályi változás is jelez. A kormány rohamléptekkel, tavaly novemberben terjesztette az Országgyűlés elé az átalakítást megalapozó öt reformtörvényt. Ezek mindegyikét elfogadta a parlament, aláírta a köztársasági elnök, ám több szervezet Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a jogorvoslat lehetőségét.

Kamarai tagság
Az egyik elsőként elfogadott törvény az egészségügyben működő szakmai kamarák eddigi létét annulálta azzal, hogy a továbbiakban önkéntessé teszi a tagságot. Az orvosok január elsejétől március 31-ig az országos elnökséghez írt írásbeli nyilatkozatban kérhetik a korábban kötelezően előírt tagságuk fenntartását. Ellenkező esetben az április elsejével automatikusan megszűnik. A törvény legnagyobbrészt április elsejétől hatályos. Ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara etikai, fegyelmi bizottságainak a 2007. január 31-én folyamatban lévő etikai eljárásokat azok folytatása nélkül, február 28-ig meg kell szüntetniük. Az egészségügyi törvény módosítása nyomán országos, illetve megyei etikai tanácsokat hoznak létre; előbbi első ülését június elejéig összehívják. A kamarai szervek, illetve a tisztségviselők megbízatása április elején megszűnik, az országos elnökség azonban az alakuló közgyűlésig, legkésőbb május 31-ig tovább működik.

Gyógyszerügy
Az egyes rendelkezésektől eltekintve a december végétől hatályos gyógyszergazdaságossági törvény értelmében a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendelő orvosnak tájékoztatnia kell a beteget az azonos hatóanyagú, illetve hasonló terápiás hatású, olcsóbb termékről. A betegnek aláírásával bizonyítania is kell, hogy részletes tájékoztatást kapott arról, melyik a betegsége gyógyítására alkalmas, azonos hatóanyagú orvosságok közül a legolcsóbb – akkor is, ha nem azt kéri. Az egészségbiztosító az ígéretek szerint a korábbinál szigorúbban ellenőrzi, hogy betartják-e az új jogszabályt. Ha egy orvos az átlagnál kiugróan több drága gyógyszert ír fel, és azt nem indokolja, pénzbüntetésre számíthat.
A gyógyszergyártókat – valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszerük után – a forgalmi adatok alapján járó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére – 12 százalékos befizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség nem vonatkozik azon meghatározott (fix) csoportban lévő gyógyszerekre, amelyek termelői ára a referenciagyógyszer termelői áránál legalább 15 százalékkal alacsonyabb, de nem kell fizetni a különkeretes gyógyszerekre kifizetett támogatás után, valamint az egyedi méltányosság alapján támogatott gyógyszereknek a rájuk irányadó tb-támogatási mérték feletti támogatási összege után sem. Kedvezményben részesülnek a forgalomba hozatali engedély jogosultjai, ha vállalják, hogy csökkentik a termelői árat és a gyógyszereket legalább három évig a csökkentett áron forgalmazzák.
Ugyancsak befizetési kötelezettség terheli a gyártókat az ismertetést végző, náluk munkaviszonyban álló személyek után: gyógyszerismertetés esetén személyenként, évente ötmillió, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén egymillió forint.
A korábbinál szigorúbb szabályok lépnek életbe a gyógyszerismertetés, -reklámozás, -promóció terén is. A törvény szövege alapján az ismertető tevékenységet végző a gyógyszerek, illetve a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak legfeljebb „csekély értékű” ajándékot, anyagi előnyt vagy más természetbeni juttatást adhat, „pénzbeli juttatást vagy előnyt semmilyen módon nem adhat, nem ajánlhat fel és nem ígérhet”. A termékek bemutatását segítő rendezvényeken „a vendéglátásnak ésszerű mértékűnek és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie”. Természetbeni támogatás nyújtható szakmai rendezvényen, tanfolyamon történő részvételre, kizárólag az azzal összefüggésben felmerülő kiadások (utazási és szállásköltség, részvételi díj) fedezetére.
A gyógyszer-nagykereskedők valamennyi általuk forgalmazott közfinanszírozásban részesülő gyógyszer után a teljes évi támogatott gyógyszerforgalom nagykereskedelmi árréstömegének 2,5 százalékát fizetik. A nagy forgalmú patikáknak éves árréstömegük után szolidaritási díjat kell fizetniük. Amennyiben ez az összeg 30 és 50 millió forint közötti egy évben, akkor a befizetendő díj éves árréstömegük fél százaléka. Ötven és 75 millió forint között 250 000 forint és az 50 millió forint feletti rész egy százaléka, 75 milliónál nagyobb árrés esetén pedig 500 000 forint és a 75 000 001 forint feletti rész két százaléka.
A betegek számára könnyebbséget jelenthet, hogy patikán kívül is hozzájuthatnak egyes nem vényköteles gyógyszerekhez azokon a helyeken, amelyek az árusításra engedéllyel rendelkeznek. Hozzá kell szokniuk ugyanakkor, hogy a közgyógyellátottak és egyes betegségekben szenvedők kivételével az eddig százszázalékos tb-támogatással kapott gyógyszerekért is 300 forintos térítési díjat kérnek tőlük. A 300 forintos díjat egy időben vezették be a gyógyszerár-támogatási kulcsok megváltozásával: január 15-én. Ettől a naptól az eddig 90 százalékos támogatási kulcs 85-re, a 70 százalékos 55-re, míg az 50 százalékos támogatási mérték 25-re csökkent, ami a január eleji szokásos áremelés mellett lényegében második áremelést jelent.

Átalakuló ellátás
Az idén felálló Egészségbiztosítási Felügyelet mintegy egészségügyi fogyasztóvédelmi hivatalként őrködik majd az ellátás minősége fölött; honlapján közzéteszi a központi várólistákat, az intézmények értékelését és az ott kért árakat. Életbe léptek viszont már az egészségbiztosítási törvényben megszabott csomagok kialakításáról szóló rendelkezések. Bár még számos, elsősorban technikai jellegű kérdés megválaszolásra vár, február 15-től hatályos a vizit-, illetve a kórházi napidíjról szóló rendelkezés, és július elsejéig fokozatosan lép életbe a kórházfejlesztési törvény. Az ellátórendszerben négy szintet alakítanak ki: 39 intézmény kiemelt kórházként működik; lesznek területi intézmények, járóbetegközpontok és kapuőrként a háziorvosi praxisok. A struktúra átalakításáról szóló törvény január 1-jei hatályba lépését követő nyolcadik napon az egészségügyi miniszter eljuttatta a regionális egészségügyi tanácsokhoz a régiókra vonatkozó kapacitási javaslatait (cikkünket lásd az 1., 5. oldalon). Az új finanszírozási szerződéseket 2007. március 31-ig kötik meg.

Művi meddővé tétel
Köztes megoldást fogadott el a parlament a sokak által vitatott művi meddővé tétellel kapcsolatban. A nem egészségügyi indok alapján kért beavatkozást nem finanszírozza a biztosító. A műtét 18 éves kortól végezhető el, de 26 éves korig csak szigorúbb feltételek mellett. A kérelem benyújtásakor az orvos szóban és írásban tájékoztatást ad a fogamzásgátlás egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás jellegéről, kockázatairól és következményeiről. A tájékoztatás után fél évvel a 26 évnél nem idősebb fiatalnak újra nyilatkoznia kell arról, fenntartja-e kérelmét. A beavatkozás újabb hat hónap után végezhető el.
Azoknak, akik betöltötték 26. életévüket, a tájékoztatást követő három hónap elteltével kell ismételten nyilatkozniuk; három hónap múlva a beavatkozás elvégezhető. A művi meddővé tétellel kapcsolatos szabályozást ugyanakkor újra napirendjére kell tűznie az Országgyűlésnek. Az Összefogás a Magyar Családokért nevű társadalmi szervezet népszavazási kezdeményezésére ugyanis több mint ötvenezer aláírás gyűlt össze – az Országos Választási Bizottság erről levélben tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét.

December óta új, a szűrést kiegészítő eszköz szolgál a méhnyakrák megelőzésére: a humán papillomavírus 6-os, 11-es, 16- os és 18-as típusa ellen védettséget nyújtó vakcina.

December 20-án adták be Magyarországon első alkalommal az MSD és a Sanofi-Pasteur vállalatok hazánkban Silgard (Európa más országaiban Gardasil) néven kapható, közösen fejlesztett, humán papillomavírus (HPV) elleni oltóanyagát. A vakcinát szeptemberben törzskönyvezték az Európai Unióban.
Az ideális ellenanyagszint eléréséhez háromszori intramuszkuláris oltás szükséges, egy adag 0,5 ml. Az első oltás után kettő és hat hónappal kell ismét szúrni. A vakcina vényköteles – a megrendeléstől számítva legkésőbb fél napon belül átvehető a gyógyszertárakban –, de sem felírását, sem beadását nem kötötték szülész-nőgyógyász szakvizsgához. Az egészségbiztosító még nem támogatja az oltóanyagot; döntés fél éven belül várható. Addig a vakcinát teljes áron – a szükséges három adagot összesen 90 ezer forintért – lehet beszerezni. – Ennek ellenére a lakosság élénken érdeklődik iránta – mondta el lapunknak dr. Szőnyi György, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság titkára.
Hazánkban több mint 500 nő hal meg évente méhnyakrákban – ezzel Litvánia mögött a második legrosszabb eredményt tudhatjuk magunkénak az EU-ban –, az évente felfedezett új esetek száma meghaladja a százat. A kórkép kialakulásában a HPV-fertőzésnek van szerepe – a nők negyede már 25 éves korában hordozza. A HPV a férfiakat is megbetegítheti. Mivel hordozzák a vírust és szexuális együttlét során átadják a nőknek, a megelőzés akkor hatékony, ha mindkét nem tagjai megkapják a védőoltást még azelőtt, hogy szervezetük találkozott volna a vírussal, azaz még a nemi élet megkezdése előtt. A vakcina törzskönyvében 9 éves életkortól javallják az oltást, amely az eddigi eredmények szerint 5 évig biztosan hatékony. Azt egyelőre nem tisztázták, szükséges-e emlékeztető oltás, és ha igen, mennyi idő után. Mindez azonban nem teszi feleslegessé a méhnyakrákszűrést, hiszen a vakcina nem nyújt védelmet a már fennálló HPV-fertőzések ellen és azon HPV-típusok ellen sem, amelyeket nem tartalmaz.
 A vakcina hatékonyságát négy placebokontrollos, kettős vak, randomizált, II. és III. fázisú klinikai vizsgálatban értékelték. Ezekbe több mint húszezer 16–26 éves nőt vontak be, maximum ötéves követési időben. A vakcina mindenkinél megakadályozta a HPV 16-os és 18-as típusával összefüggő méhnyaki prekancerózus elváltozások és a nem invazív méhnyakrákok (cervikális intraepiteliális neoplázia, CIN 2/3 és adenokarcinóma in situ, AIS) kialakulását. A HPV 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusát is tekintetbe véve az enyhe fokú méhnyaki diszpláziák (kisfokú elváltozások, CIN 1) és a prekancerózus állapotok (CIN 2/3 vagy AIS) ellen az esetek 95 százalékában bizonyult hatékonynak. Megelőzte emellett a HPV 6-os vagy 11-es típusa által előidézett genitális szemölcsök 99 százalékát. Terápiás hatásosságot azonban nem tapasztaltak vele, ezért nem javallt a cervixkarcinóma, nagyfokú cervikális, vulváris és vaginális diszpláziás léziók, valamint genitális szemölcsök kezelésére. Nem alkalmas az egyéb, már fennálló, humán papillomavírus által okozott léziók progressziójának megelőzésére sem.
A klinikai vizsgálatok alapján az összetevők valamelyike elleni allergiát és a magas lázzal járó állapotokat kivéve nincs olyan betegség, amelynek fennállása esetén ne lehetne beadni a vakcinát.
A Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság a téma fontossága miatt honlapot indított; a www.hpvinfo.hu-n a betegségről, a megelőzés lehetőségeiről széles körben lehet tájékozódni; az orvosok jelszóval védett szakmai anyagokat is tanulmányozhatnak.

Decemberi megjelenésekor a hét kiemelt témájának választotta a Nature Kiadó szakmai minősítő fóruma – a Nature Signaling Gateway – a Semmelweis Egyetem Élettani Intézete és a University of California, San Francisco együttműködéséből született Nature Immunology-ban publikált eredményeket. A felismerés új utat nyithat az autoimmun betegségek terápiájában.

Az emberi szervezetet megtámadó kórokozókra jellemző struktúrák egy része évmilliók óta állandó, más részük különböző sebességgel, de állandó változásban van. A kétféle kórokozóstruktúra ellen az emlős szervezet kétféle, veleszületett és adaptív immunválaszszal képes reagálni.
A veleszületett immunrendszer működésének alapját jelentő sejtfelszíni receptorok az egyes kórokozókra jellemző, az egészséges emberi szervezettől idegen, évmilliók óta változatlan alapstruktúrákat ismerik fel. Ilyen például a Gram-negatív baktériumok falában található endotoxin, egyes vírusok kettős szálú RNS-molekulája vagy a bakteriális fehérjeszintézis első aminosava, a formil-metionin. Ezzel szemben a szerzett, adaptív immunrendszer azt tekinti „sajátnak”, ami az egyedfejlődés korai – körülbelül az első életévvel lezáruló – szakaszában jelen van, „idegennek” pedig azt, amivel addig nem találkozott. A rendszer képes felismerni az emberi evolúcióhoz képest nagyon gyorsan változó struktúrákat, például a szezonálisan változó influenzavírus- törzseket vagy egyéb, folyamatosan megújuló kórokozókat is.
Mindkét rendszer receptorai bonyolult sejten belüli jelátviteli folyamatokat indítanak el, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő immunválasz létrejöttéhez. Dr. Mócsai Attila, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézete immunológiai laboratóriumának vezetője, a cikk első szerzője kérésünkre elmagyarázta: sokáig élt az a nézet, hogy „a két szisztéma külön utakon jár”, azonban munkacsoportjuk eredményei arra utalnak, hogy vannak közös pontok a kétfajta immunrendszer működésében (Nat Immunol 2006; 7:1326–33).
Amikor az adaptív immunrendszer receptoraihoz (B- és T-sejtreceptorok) idegen antigén kötődik, akkor annak egy specifikus, tirozinban gazdag szakasza (immune-receptor tyrosine-based activation motif, ITAM) az úgynevezett Src-típusú kinázok közvetítésével foszforilálódik és egy másik kináz, a Syk aktivációját váltja ki. Ez az a lépés, ami az adaptív immunválasz létrejöttének – és mindeddig úgy gondolták, hogy csak annak – elengedhetetlen feltétele. Biokémiai és molekuláris biológiai módszerekkel azonban igazolni lehetett, hogy mindezen fehérjék a veleszületett immunválasz során a neutrofil granulociták és a makrofágok béta2-integrin nevű sejtfelszíni receptorain keresztül létrejövő sejtadhézió és a következményes antibakteriális folyamatok kialakulásához is elengedhetetlenek. (A jelátvitel során itt is – megfelelő sorrendben – aktiválódnak az Src-kinázok, az ITAMfoszforiláció és a Syk.)
Az eredményeknek gyakorlati jelentőségük is van – teszi hozzá Mócsai Attila. Az autoimmun betegségek jelentős hányadában ugyanis az immunrendszer mindkét ága a szervezet saját szövetei ellen fordul. A reumatoid artritiszt például az adaptív immunsejtek kóros működése indítja el, de a végső szövetkárosítást már a veleszületett immunrendszer sejtjei végzik. A most feltérképezett intracelluláris jelpálya gátlása mindkét immunfolyamatot gátolná, ezáltal az autoimmun betegségek mainál hatékonyabb terápiáját tenné lehetővé. A kinázok az elmúlt években egyébként is a gyógyszerfejlesztés legfontosabb lehetséges támadáspontjaivá váltak, amint az imatinib (Gleevec) sikere és az EGF-receptor-tirozin-kináz-gátlószerekkel (erlotinib, gefitinib) kapcsolatos biztató eredmények is mutatják.

A Parkinson-kór génterápiájának első klinikai tesztje azt igazolta, hogy az eljárás jelentősen enyhíti a betegség tüneteit – olvasható a New Scientist folyóirat honlapján.
Mivel a Parkinson-kór a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, és a tüneti kezelésként alkalmazott dopaminpótlás csak rövid ideig hatásos, a kutatók a génterápia felé fordultak. Az USAban nemrég tesztelt eljárásban egy ártalmatlan vírust tenyésztettek, melyet a vizsgálati alanyok nucleus subthalamicusába injektáltak. Az idegsejtekbe a vírus bevitt egy, a gamma-amino-vajsav (GABA) szintézisében szerepet játszó fehérjét (glutaminsav-dekarboxiláz, GAD) kódoló gént. A GABA neurotranszmitterként gátlás alá helyezi az agynak a Parkinson-kórban – a dopamintermelés hiánya miatt – túl aktív, s ezzel a motorikus problémákat okozó területét. A kísérletben tizenkét, legalább öt éve Parkinson-kórban szenvedő, a hagyományos kezelésre nem reagáló önkéntes vett részt. A kórkép súlyosságát jelző skálán mérve egy év alatt átlagosan 25 százalékkal javultak motoros tüneteik, ám 12 betegből 9-nél az átlagos javulás elérte a 37 százalékot, míg egy beteg állapota 65 százalékkal lett jobb. Mindemellett a kutatók azt állítják, hogy a kezelés nem gyengítette az immunrendszert, noha más betegségek esetében a génterápia végzetes rendellenességekhez vezetett ezen a területen. „Klinikai orvosként úgy látom, hogy ez hihetetlenül ígéretes eredmény” – mondta Thomas Freeman Parkinson- kór-specialista, a Tampában működő Dél-Floridai Egyetem munkatársa.

Kommentár

Csak tüneti terápia
A Parkinson-kórnak oki – a substantia nigra sejtjeinek pusztulást megállító – kezelése napjainkban sem létezik. Valószínűleg a fent ismertetett génterápia sem eredményezi a kórfolyamat lelassítását, megállítását, csak tüneti terápiát jelent: a képződő neurotranszmitter (gamma-amino-vajsav, GABA) a dopaminhiány következtében túlműködő nucleus subthalamicust gátlás alá helyezi. Így a Parkinson-kór motoros tünetei enyhülnek. Hasonló hatásmechanizmussal működő terápiás eljárást már ismerünk: a nucleus subthalamicusba implantált mély agyi stimulátor e mag működésének elektromos gátlása révén fejti ki hatását.
A módszerrel körülbelül tízéves tapasztalatok vannak. Gyógyszeresen nem megfelelően kezelhető betegeknél jelentős mozgásteljesítménybeli javulás érhető el vele. Megjegyzendő, hogy a Parkinsonkór késői stádiumában jelentkező motoros – tartási instabilitás, freezing („lefagyás”) – és autonóm tünetek (ortosztatikus vérnyomásesés), illetve a demencia sem gyógyszeresen, sem mély agyi stimulátor beültetésével nem orvosolhatók. Ezek kialakulásában valószínűleg a dopaminhiányon kívül egyéb tényezők is szerepet játszanak.
A fenti humán génterápiás eredmények valóban ígéretesnek tűnnek és remélhetőleg hamarosan rendelkezésünkre állnak majd a terápiás gyakorlatban. Arra azonban csak hosszú távú vizsgálatok adhatnak választ, hogy a kontroll nélkül képződő GABA milyen mellékhatásokat okoz, valamint hogy a terápia hogyan befolyásolja a betegség lefolyását, és csökkenthetők- e vele a Parkinson-kór késői tünetei is.

DR. ASCHERMANN ZSUZSA

Társadalmi vitán a Zöld Könyv

Tévedett, aki azt gondolta, hogy az egészségügyben tervezett reformok nyilvánosságra hozatalakor bármi újat fog hallani. A kormány által lapzártánkkor elfogadott Zöld Könyv így nem segíti az olvasót azokban a döntésekben sem, amelyekben pedig elvileg a lakosság támogatását kéri a kabinet.
A nyolc pont köré rendezett reformtervek közül az első az egyéni járulékszámla bevezetése és az ellátási csomagok meghatározása, mely utóbbi a már jól ismert három szintet, az alap-, a biztosítási és a kiegészítő csomagot tartalmazná.

Vesetranszplantáció

Nincs valóságalapjuk azoknak az értesüléseknek, amelyek a veseátültetésekkel összefüggésben korrupcióval, a szakmai szabályok megszegésével gyanúsítottak meg orvosokat – közölte a Magyar Transzplantációs Társaság.
A veseátültetések körülményeinek tisztázására a szegedi sebészeti klinika igazgatója bizottságot hozott létre; a testület véleménye szerint a műtéteket a szakmai és etikai szabályok betartásával végezték. Bujdosó László országos tiszti főorvos a Klubrádió-ban úgy nyilatkozott: szabálytalanságokra nem derült fény, ám a várólista kezelésével, karbantartásával kapcsolatban találtak problémákat. Ezek orvoslása a vesetranszplantáció teljes rendszerének ellenőrzése után, várhatóan az ősszel kezdődhet meg.

Átalakulóban a Mentőszolgálat

Még az egészségügyben eseménytelennek igazán nem mondható nyárban is komoly felzúdulást keltettek az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) körüli történések. A főigazgató lemondott, miután a miniszter a Mentőszolgálatnál azonnali, tízszázalékos létszámleépítést rendelt el; az OMSZ átalakításának vezénylésére bizottságot hoztak létre; s az is kiderült, hogy a cél a mentés és a betegszállítás teljes szétválasztása, amelynek menetrendjét október 31-ig dolgozzák ki.

Két és fél évvel ezelőtti kinevezésekor valószínűleg maga Takács Zoltán sem gondolta volna, hogy a profiltisztítást már nem ő vezényli le az Országos Mentőszolgálatnál. Az OMSZ főigazgatója sosem titkolta, milyen fontosnak tartja a mentés és a betegszállítás szétválasztását. Szakmai programjának ez volt az első pontja. A Medical Tribune 2004. szeptember 9-i számában megjelent interjúban is határozottan kiállt ennek szükségessége mellett, mint fogalmazott: „Az OMSZ-t alapvetően a mentésre találták ki.”

Radiológiai Time-of-Flight

Elsőként a Pennsylvania Egyetemen vezették be a Time-of-Flight (TOF) technológiával továbbfejlesztett PET-CT-berendezés alkalmazását, amely jelenleg a legkorszerűbb és a legtöbb lehetőséget rejtő képalkotó eljárás. A PET-CT jelentőségét a komputeres tomográfia által biztosított morfológiai kép és a pozitronemissziós tomográfia érzékelte funkcionális eltérések együttes megjelenítése, egymásba vetítése adja. Az úgynevezett Time-of-Flight (TOF) eljárás pedig érzékenyebb képalkotást tesz lehetővé és a vizsgálati időtartamot is lerövidíti (a teljestest- felvétel például 10 percnél rövidebb idő alatt végezhető el az eddig alkalmazott PET-CT készülékek 15 perces időtartamához képest. „A TOF-technológia segítségével a gamma-foton-párok becsapódása akár 500 milliomod másodperc különbséggel is érzékelhetővé válik, ami a pozitron- annihiláció jobb térbeli rekonstrukcióját, és pontosabb képalkotást biztosít számunkra” – nyilatkozta a módszer kifejlesztésében közreműködő Joel Karp radiológus.

Gyógyszerpromóció

Elsőként (tavaly áprilisban) maguk a gyógyszergyártók szigorították Etikai Kódexüket, idén tavasztól pedig az Egészségügyi Minisztérium rendelete is pontosabban körülhatárolja a gyógyszerek promócióját és reklámját. A gyakorlati részletekről dr. Gulyás-Perisic Helgát, a GSK jogtanácsosát kérdeztük.

Hogyan kaphatnak gyógyszermintát az orvosok?
– A gyógyszerismertetést végző személytől az általa ajánlott gyógyszerből lehet mintát kérni, írásban. Fekvőbeteg-ellátó intézményben az intézeti főgyógyszerésznek, más egészségügyi szolgáltatónál közvetlenül a gyógyszer rendelésére, illetve forgalmazására jogosultnak lehet a kért mintát átadni.
Aki járóbeteg-rendelésen dolgozik, miért nem kaphat annyi mintát, amennyi rászoruló betege van, ha azt a gyógyszergyár szívesen adná? – A vonatkozó minisztériumi rendelet alapján egy gyógyszerből térítésmentes mintaként évente legfeljebb két csomagolási egységet kaphat egy orvos. Az átadott minta nem lehet nagyobb, mint a gyógyszer legkisebb forgalamazott kiszerelési formája.

Új génterápiás módszer

Régi álom: a betegségekért felelős hibás gén működését egészséges gén bejuttatásával korrigálni. Ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés, miként lehet biztonságosan elérni, hogy a kérdéses gén az érintett szerv sejtjeibe kerüljön.
Leggyakrabban a gént vírusba építik, amely a gazdasejthez kötődik. Ez azonban a pankreász esetében annak anatómiai elhelyezkedése miatt nem működik, így az 1-es típusú diabétesz kezelésére az eddigi génterápiás kísérletek kudarcot vallottak. Talán egy új eljárás, a texasi kutatók által kifejlesztett „buboréktechnika” (ultrasound targeted microbubble destruction, UTMD) megoldhatja a problémát (Proc Natl Acad Sci DOI: 10.1073, május 18.). A módszer lényege, hogy a gént a vérbe injektált apró kis gömbök tartalmazzák; ezeket a célszervre irányított ultrahang energiája révén „nyitják ki”, így tartalmukat a megfelelő helyen tudják kibocsátani.
A buboréktechnikát nemrég patkányokon tesztelték. Az állatok hasnyálmirigyébe ezzel a módszerrel sikerült mesterséges, fluoreszkáló fehérjét kódoló géneket juttatni, így mikroszkóppal egyértelműen igazolni lehetett az eljárás eredményességét.
Az ezt követő kísérletben a buborék inzulingént tartalmazott. Az eredmény: az állatok pankreásza humán inzulint kezdett termelni.
Ez mindenképpen átütő eredménynek számít. Ám az még nem ismert, hogy az eljárás emberen is sikerrel alkalmazható-e, illetve, hogy az ily módon bejuttatott gén mennyi ideig marad a szervezetben és meddig lesz működőképes.

Infarktuskezelés őssejtek stimulálásával

Az akut szívinfarktust és sikeres mechanikus reperfúziót követően granulocitakolóniát stimuláló faktorral (G-CSF) megkísérelt őssejt-mobilizálás nem befolyásolja az infarktus méretét, a balkamra-funkciót, illetve a koszorúerek resztenózisát – állapították meg müncheni kutatók. A német eredmények kommentálására és a hazai módszer bemutatására a klinikai vizsgálatok egyik hazai vezetőjét, Édes István professzort kértük fel.

Dietlind Zohlnhöfer munkacsoportja kettős vak, placebokontrollos vizsgálatába (JAMA 2006; 295:1003–1010) bevont 114 betegnél 2004 és 2005 februárja között ST-elevációval járó akut miokardiális infarktust diagnosztizáltak, és a tünetek megjelenésétől számított 12 órán belül perkután koronária-intervenció segítségével sikeres reperfúziót hajtottak végre. Véletlen besorolás szerint 56 páciens részesült napi 10 g/kg G-CSF-kezelésben, míg a többi résztvevő placebót kapott 5 napon keresztül. A G-CSF hatására jelentős mennyiségű őssejt mobilizálódott.

Mégis a Richter nyerte a pert

A Richter Gedeon Rt. alendronát hatóanyagú készítményével kapcsolatos szabadalombitorlási perben a Fővárosi Ítélőtábla – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – jogerősen megsemmisítette az MSD szabadalmát, a Fővárosi Bíróság pedig elrendelte az ideiglenes intézkedés feloldását.
A Richter Gedeon Rt. (RG) 2005. április 1-jén vezette be a magyar piacra alendronát hatóanyagú, csontritkulás elleni készítményét, mely a Merck and Co. Inc. (Merck) és az MSD Magyarország Kft. által forgalmazott készítményének generikus megfelelője. Az RG a hatóanyagot független eljárással gyártja, amelynek szabadalmaztatását kérte. A külföldi döntéseket is figyelembe véve az RG úgy ítélte meg, hogy a Merck and Co. Inc. termékszabadalma nem rendelkezett a törvényes feltételekkel, ezért a társaság 2003-ban kérte ennek megsemmisítését. Az Egyesült Királyságban ugyanis 2003-ban, Németországban pedig 2004-ben szintén az újdonság hiánya miatt már megsemmisítették a Merck termékszabadalmát, vagy az önként lemondott az oltalomról. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2004. november 24-én kelt határozatával itthon is megsemmisítette a Merck and Co. Inc. szabadalmát az újdonság hiányára hivatkozva.

A placenta terhe

Máig vitatott kérdés, hogy a terhesség befolyásolja-e az emlőrák kockázatát. Ismert, hogy a mammatumor hormonfüggő daganat, amit részben megmagyaráznak az emlő szöveteiben nagy számban jelen levő ösztrogén- és progeszteronreceptorok. A terhességre jellemző emelkedett hormonszintek ezért elméletileg növelik a daganatos elfajulás esélyét.
Ez idáig nem bizonyították az elmélet valós alapjait, eltekintve azoktól a vizsgálatoktól, amelyek alátámasztották, hogy a szülést követő 2 éven belül kialakuló emlődaganat prognózisa roszszabb a többi rákos beteg kilátásaihoz képest.

Öngyilkosság leanderrel

A leandermérgezés általában baleset következménye; nem ritka a kíváncsi természetű kisgyermekeknél. A növény virágai és levelei mérgező glikozidát tartalmaznak. Arról eddig nem szólt a szakirodalom, hogy valaki e mediterrán díszcserje mérgére alapozza öngyilkossági tervét. Egy 47 éves drezdai asszony – akinek depreszszióját már korábban diagnosztizálták – megevett egy egész tál leandervirágot. Tizennyolc órával később kábult állapotban, 40-es pulzusszámmal és 100 Hgmm-es szisztolés vérnyomással szállították kórházba. Hozzátartozói elmondták, hogy otthon többször is hányt. Az EKG-n a bradycardia mellett elsőfokú AV-blokk látszott, amely időszakosan harmadfokúvá súlyosbodott és átmenetileg pacemaker alkalmazását is szükségessé tette. Tekintettel az expozíció óta eltelt hosszú időre és a beteg stabil keringésére, a kollégák eltekintettek a gyomormosástól és csak antidotumot (dioxinra specifikus Fab-antitestet) alkalmaztak a glikozida megkötése céljából. Hat nappal később a beteget javuló általános állapotban bocsátották el a klinikáról. A kuriózumnak számító esetet közlő Jörg Pietsch, a Drezdai Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézet munkatársa még nem találkozott hasonló, felnőttet érintő esettel (Int J Leg Med 2005;119: 236–240). Elsősorban a 2–6 évesek vannak veszélyben.

Egyirányú összefüggés

Asztma talaján szignifikánsan nagyobb valószínűséggel alakul ki refluxbetegség, különösen a diagnosztizálást követő évben. A GERD viszont nem növeli az asztma kockázatát.

Egy nemzetközi kutatócsoport két prospektív vizsgálat keretében, párhuzamosan, közel hároméves követéssel elemezte, milyen kapcsolatban áll egymással az asztma és a gasztroözofageális refluxbetegség (GERD) kialakulása. Korábban több vizsgálat is rámutatott, hogy az asztmás betegek körében az átlagosnál gyakrabban fordul elő nyelőcsőgyulladás és gyomorégés, illetve több epidemiológiai tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a GERD és a reflux-özofagitisz az asztma egyik fontos kockázati tényezője. Mostanáig sosem tanulmányozták egyidejűleg, ugyanazon populációban e feltehetően kétirányú kapcsolatot.

Több a transzplantáció

Az év első felében emelkedett a hazai szervátültetések száma; a 2004. esztendő hasonló időszakához képest az átültetés szándékával kivett szervek száma 26 százalékkal, a beültetések száma 23,5 százalékkal nőtt. A tavalyinál 18,13 százalékkal több olyan eset volt, amikor egy donorból több szervet sikerült felhasználni. A legnagyobb eredmény talán mégis az, hogy a kórházak az egy évvel korábbinál 35 százalékkal több donort jelentettek 2005 első felében.

A magyarországi szervkivételi riadók központi szervezését, azok dokumentálását és elemzését végző Hungarotransplant Kht.-nál biztosak abban, hogy ez utóbbiban fontos szerepe volt kórházlátogatási programjuknak. Munkatársaik sorra járták a kórházakat, arra kérve őket, hogy minden agyhalottat jelentsenek. Már az első hat hónapban annyi kórházból érkezett jelentés, mint tavaly egész évben. Ez annak ellenére igen pozitív változás, hogy a szerv alkalmatlansága vagy családi tiltakozás miatt a bejelentések után több volt a meghiúsult szervátültetés is.

Rák vagy adenoma?

Az emlő ultraszonográfiás vizsgálata az UH-diagnosztika sokat tárgyalt alkalmazási területei közé tartozik, és kiegészítő szerepe van az emlő mértékadó képalkotó vizsgálata, a mammográfia mellett. Az utóbbi igen jó eredményt ad akkor, ha 50 évesnél idősebb nők kevés mirigyszövetet tartalmazó emlőinek vizsgálatáról van szó, fiatalabb korban azonban kevésbé megbízható. A 35. életév előtt az ultrahang az elsőként választandó képalkotó vizsgálat. Bár az ultrahangtechnika fejlődésével jobb felbontású képekhez jutunk, s ezzel javulhat a módszer diagnosztikai eredményessége is, számos kérdésben továbbra sincs egyetértés a szakértők között. Konkrét esetünk is azt mutatja, hogy az emlő ultrahangvizsgálata még mindig kényes kérdéseket vet fel.

Ritka esetek

Az alábbi ritka esetek mind feladták a leckét a kollégáknak, hol a semmitmondó vagy a más betegségre utaló fizikális elváltozások, hol pedig a műtéti nehézségek miatt. Az is közös bennük, hogy a kongresszusok „csemegéiként” vonták magukra a hallgatóság figyelmét.

Dobverőujj daganattól

Az 52 éves nőbeteg fájlalta az ujjvégeit, a lábszárát és a bokáját, körömlemezei pedig feltűnően mozogtak. A tünetek alapján felmerült, hogy az erős dohányos nőnek hipertrófiás oszteoartropátiája van. Ez a kórkép többnyire paraneoplasztikus szindrómaként jelentkezik dobverőujjal, a disztális hosszú csöves csontok periosztealis hiperosztózisával és ízületi fájdalmakkal. A röntgen és a csontszcintigráfia kimutatta ezeket a csontelváltozásokat, a mellkasi röntgenfelvételen pedig a jobb felső tüdőlebenyben körülírt sugáráteresztő léziót találtak, ami adenocarcinomának felelt meg. A kórosan mozgó körömlemez az óraüvegköröm, illetve a dobverőujj első jele lehet. Később a köröm egyre domborúbbá válik, a pulpa atrofizál, és az ujjbegy, illetve az utolsó ujjperc elasztikusan, ödémásan megduzzad. Ezek az elváltozások különösen gyorsan progrediálnak, ha a hipertrófiás oszteoartropátia paraneopláziás jelenség, és erős fájdalmak, valamint helyi gyulladásos reakciók kísérik. Dr. Joachim Meyer (Heidelbergi Egyetem, Belgyógyászati Klinika) szerint, ha sikerül elhárítani az alapbetegséget (lásd a keretben), akkor rendszerint a panaszok is megszűnnek. A tüneti kezelés nem szteroid antireumatikumokkal vagy pamidronát- infúzióval történhet. A beteg ujj- és ízületi fájdalmai a lobectomia után megszűntek, a körömlemez elváltozásai azonban perzisztáltak.

Flórakorrigálás

Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház szeptember 9-én csatlakozott a nők intim higiénés állapotának javításáért cselekvő referenciakórházakhoz. Az intézményi hálózat kiépítését a Lady Pharma Alapítvány és a Magyar Nőorvos Társaság kezdeményezte, mivel a hüvely könnyen (például uszodaszauna használattól stb.) sérülő Döderlein-flórája miatt a nők túlnyomó többsége gyulladás, folyás miatt keresi fel nőgyógyászát. A sérült flórájú és ezért a kórokozókkal szemben védtelen hüvely egyensúlyát csak a savas környezet visszaállításával lehet biztosítani. Ez viszont a nők nagy részénél elmarad, pedig az elhanyagolt gyulladásos elváltozások növelik a rosszindulatú betegségek kockázatát. Az egyre jobban terjedő szűrővizsgálat ellenére is magas a méhnyakrákban megbetegedők száma: rákszűrésen a 70-es években a nők 10 százaléka vett részt, és az arány napjainkban sem haladja meg az 50 százalékot.

Célszerű tájékozódni a szükséges védőoltásokról, illetve arról, mely gyógyszereket ajánlatos szedni és milyen a közegészségügyi helyzet az adott országban, akár mi magunk, akár pácienseink terveznek külföldi utazást. A www.antsz.hu/oek vagy www.oek.hu honlapon térképen lehet követni egy-egy fertőző betegség elterjedtségét. Ez segít abban, hogy mindenki úti céljának megfelelően eldöntse, milyen oltási kötelezettség vonatkozik rá. Az oltások kiválasztása azonban döntően a szakember feladata, aki részletes adatfelvételt készít, anamnézist vesz fel. A kockázatot az utazás körülményei, időtartama, az utazó kora, egészségi állapota (krónikus szervi betegség, pszichés zavar, állandó gyógyszerek, immunhiányos állapot, műtétek, allergia stb.), a terhesség lehetősége, az eddigi oltások és egyéb tényezők figyelembevételével méri fel. Az utazó által kitöltött kérdőív egyben írásos beleegyezésként is szolgál.
Magyarországon jelenleg 19 betegséggel szemben van lehetőség aktív immunizációra. Ezek közül elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, a hepatitis A, a hepatitis B, a typhus abdominalis (hastífusz), a meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a veszettség, a kolera, a tetanusz és a poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni oltás. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a morbilli–rubeola–mumpsz (kanyaró–rózsahimlő–mumpsz), a varicella (bárányhimlő), a pneumococcus és az influenza elleni oltásokkal.

 Az utazóknak leggyakrabban ajánlott oltás a fertőző májgyulladás elleni vakcina. A hepatitis A előfordulása csekély hazánkban, a 40 év alatti korosztály azonban nem védett. Ezt az oltást szinte minden utazónak ajánlott megkapnia, aki Észak-Amerikán, Észak- és Nyugat-Európán kívül bárhova utazik. A helyi körülmények, az étkezési szokások, az ivóvíz minősége jelentősen befolyásolják a kockázatot. A hepatitis A-fertőzés lehetősége az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép- Amerika egyes országaiban a legnagyobb.

A szívinfarktus akut ellátását, a prevenciós és a gyógyító eljárások egységesítését, valamint a korszerű ellátásra vonatkozó irányelvek kidolgozását tűzte június 21-i konszenzuskonferenciája céljául a Magyar Kardiológusok Társasága.

Napjainkra a primer PCI (percutan coronaria angioplastica), a korszerű, fibrinspecifikus trombolitikumok, valamint a clopidogrel és a GP IIb/IIIa-receptor-blokkolók használata átalakította az akut koronáriaszindróma ellátását. A fejlődést a budapesti katéterterápiás ügyeleti ellátást végző öt centrum tavalyi eredményei is alátámasztják: a kezelt betegek 98 százalékát sikerült meggyógyítani, ami dr. Zámolyi Károly, a társaság elnöke szerint világszínvonalú eredmény. „A konszenzuson alapuló korszerű betegellátás sokat segíthet a hazai egyenlőtlenségek felszámolásában, a gyakorlati ajánlást követve a magyar viszonyokhoz alkalmazkodó, egységes kezelés valósul meg az ország bármelyik centrumában” – áll a kiadott sajtóközleményben. A konszenzusmegállapodás részletesen ismerteti a betegellátási teendőket az első, beteg által jelzett fájdalom észlelésétől a koszorúér katéteres megnyitásáig.

Tüdőfunkciót javító protonpumpagátló

Új kötet a refluxbetegségről

Június 7. és 11. között rendezték a Magyar Gasztroenterológia Társaság éves nagygyűlését Balatonaligán. Itt mutatták be annak a könyvsorozatnak a második kötetét, amelyet a Magyar Gasztroenterológiai Társaság az AstraZeneca gyógyszergyárral karöltve adott ki a refluxbetegségről. A kötet a nem erozív refluxbetegség témáját járja körül. A Simon László, Lonovics János, Tulassay Zsolt és Wittman Tibor szerkesztette kötet jól mutatja a téma iránti szakmai érdeklődést. A savtúltermeléssel járó kórképek gyógyításának, illetve a kiújulás megelőzésének tekintetében csak az AstraZeneca gyógyszergyár szervezésében – nemegyszer a nemzetközi projektek fő vizsgálójaként – 20 klinikai vizsgálatban vettek részt. Ezekbe több mint 160 kórházi vagy klinikai centrumot vontak be, és 382 magyar szakorvos, illetve több mint 1500 beteg vett részt bennük. A tudományos munkákban olyan fontos kérdésre keresték a választ más, neves kollégáik segítségével, mint a gyomor- és nyombélfekély hatékony gyógyítása, illetve a kiújulás megakadályozása. Részt vettek annak a hipotézisnek a bebizonyításában, miszerint egy protonpumpagátló és két antibiotikum adásával kiirtható a nyombélfekély kiújulásáért felelős baktérium – a Helicobacter pylori – és a nyombélfekély meggyógyítható. A klinikai kutatások nagy részét a – súlyos, szövődményes vagy pusztán kellemetlen tünetekkel járó, de szövettani elváltozást nem mutató – refluxbetegséggel kapcsolatos vizsgálatok tették ki. Ennek oka, hogy míg a fekélybetegség a lakosság 2-3 százalékát, addig a refluxbetegség a fejlett nyugat- európai országok felnőttpopulációjának 20–30 százalékát érinti, s ezért sokkal nagyobb a szakmai és a gazdasági jelentősége. Újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a betegek egy részénél a savas gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása az infarktushoz hasonló tüneteket okozhat. A problémát az jelenti, hogy az ilyenkor adott koszorúér-tágító gyógyszerek tovább rontják a refluxos tüneteket, és a mellkasi fájdalom fokozódik. Hasonló jelenséget írtak le az asztmás betegek egy részénél is: akik ismerték a reflux tüneteit, és asztmájuk éjszakai nehézlégzéssel járt, a hatékony savcsökkentő terápia (protonpumpagátló adása) szignifikánsan javította légzési paramétereiket.

Bitorlás vagy megsemmisítés?

Az alábbiakban rövidítve közöljük iparjogvédelmi ügyben perben álló két érintett gyógyszervállalat szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményét, elsőként az eredeti hatóanyagot kidolgozó MSD Hungary, majd a generikus szert forgalmazó Richter Gedeon Rt. álláspontját. Az előbbi szabadalombitorlás kimondását várja, az utóbbi a per jogi alapjának megsemmisítését.

Ideiglenes intézkedés (MSD Hungary)

A Fővárosi Bíróság (FB) iparjogvédelmi ügyekben illetékes tanácsa a Merck & Co., Inc. felperesnek a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. alperes ellen szabadalombitorlás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perében ideiglenes intézkedést rendelt el, amelyben a perben más döntés megszületéséig eltiltja az alperest az alendronát hatóanyagú generikus készítménye forgalmazásától. Ezzel kapcsolatban az MSD Magyarország Kft., a Merck & Co., Inc. leányvállalata megerősíti a tárgyban április elején kiadott közleményét, amely szerint az MSD elkötelezett híve az Egységes Gyógyszerpiac európai alapelvének. Ez azt jelenti, hogy a tagországok messzemenően figyelembe veszik az eredeti készítményre vonatkozó szabadalmi védelmet annak teljes lejártáig, ezután viszont a generikus készítmények elterjedése alacsonyabb áruk miatt módot ad arra, hogy a társadalombiztosítási rendszerek újabb eredeti molekulákat tudjanak befogadni. Ameddig azonban szabadalmi jogaink érvényesek, ezt vállalatunk természetesen minden rendelkezésre álló eszközzel meg kívánja védeni.

Javuló teljesítménymutatók

Április 14. és 17. között, Los Angelesben zajlott a Nemzetközi Koenzim Q10 Szövetség negyedik kongresszusa. A legnagyobb érdeklődés azokat az előadásokat kísérte, amelyek a koenzim Q10 klinikai felhasználásának lehetőségeiről és legújabb eredményeiről számoltak be.

Magyarországon a közelmúltban törzskönyvezték gyógyszerként a nagy dózisú ubidecarenon Q10-et (Myoqinon 100 mg, lágyzselatin kapszula, Pharma Nord), amely a napokban fog megjelenni vényköteles gyógyszerként a szívelégtelenség kezelését szolgáló szerek palettáján.
A koenzim Q10 szerepe ismert az öregedéslassításban, amelyre elsősorban antioxidáns tulajdonságai teszik alkalmassá, a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében betöltött szerepéről viszont eddig kevés bizonyítékon alapuló tanulmányt közöltek. Kardiológiai felhasználásának alapja, hogy fontos szerepe van a szívizomsejtek oxidatív foszforilációjában.

Az ipari és tudományos körökben egyaránt nagy elismerésnek számító, 1997 óta adományozott „Év Gyógyszere Díj” idei nyertesét április 25-én hirdették ki a Magyar Tudományos Akadémián.

A díj megalapításakor az volt a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MKFT) szándéka, hogy szakmai presztízsével elősegítse hazánkban a betegségek gyógyításában a legkorszerűbb, leghatékonyabb és leginkább betegbarát készítmények elterjedését, az új terápiás eljárások meghonosodását.
A pályázatok értékelését a társaság vezetőségi tagjaiból álló bizottság külső szakértők bevonásával végzi. A döntést az MKFT vezetősége titkos szavazással hozza meg.

Basedow-kór vagy SLE?

A 40 éves nőbeteget szisztémás lupusz eritematózusz (SLE) gyanúja miatt vették fel kórházba: a pillangó- eritéma, a fényérzékenység és az antinukleáris antitestek jelenléte (ANA-pozitivitás) egyértelműen alátámasztotta a diagnózist. Vagy nem is olyan egyértelműen?
A beteg felvételekor az orvos felfigyelt többek között a törzs, a nyakkivágás és mindkét felkar makulo-urtikáriás exantémájára, amely a fénynek kitett területeken a bőr jelentős elszíneződésével járt. Emellett periorbitális duzzanatot, exophthalmust és pillangóeritémát állapított meg. A magas pulzusszámú beteg ujjai remegtek, bőre meleg és nedves tapintású volt. A laboratóriumi leletek emelkedett ANA-titert, valamint csökkent trombo- és leukocitaszámot mutattak. „Végeredményben az American Rheumatism Association (ARA) által SLE diagnózisának felállításához megkívánt kritériumok közül négy teljesült” – állapította meg az esetről beszámoló belgyógyász, dr. Frank Meiss a Hautarzt című folyóiratban (2005; 55: 475– 479). A kollégák mindezek mellett felfigyeltek a beteg hyperthyreosisára: emelkedett F3- és F4-szint, illetve csökkent TSHszint mellett Basedow-kórra jellemző, pajzsmirigy elleni autoantitesteket mutattak ki a szérumban. Ezzel összhangban a pajzsmirigy ultrahangvizsgálata a szerv kétoldali megnagyobbodását mutatta. A beteg tehát Basedow-kórban szenvedett – a bőrbiopszia a lupus fennállására semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott.

 Ez a jelmondata a világ harmadik legnagyobb gyógyszeripari vállalatának, a Sanofi-Aventisnek. A Chinoin Rt. francia tulajdonosának 2004-es „kombinált” pro forma értékesítése az összehasonlító adatok alapján 10 százalékkal növekedett, és elérte a 25 418 millió eurót. Magyarországon a cég tavaly 40 milliárd forintos forgalmat könyvelt el, és 60 milliárd forint értékben exportált. A vezérigazgatóval, Frédéric Ollier-val beszélgettünk.

 Milyen szerekkel van jelen a világpiacon, illetve Magyarországon a Sanofi-Aventis?

  – A vállalat nagyon széles termékskálával rendelkezik. Ebben megtalálhatók világszerte ismert innovatív gyógyszerek, mint például a trombózis kezelésére szolgáló Clexane, az aterotrombózis szere, a Plavix, az emlőrák elleni Taxotere és a vérnyomáscsökkentő Aprovel. De jelen vagyunk régebbi termékekkel, amelyek közül egyeseket Magyarországon fedeztek fel. Ilyen például a Jumex, amely anti-parkinson szer, vagy a No-Spa görcsoldó.

 Melyek a legsikeresebb, legkeresettebb készítmények?

 – Mint Magyarország első számú gyógyszervállalata, a Sanofi- Aventis vezető szerepet játszik több fontos terápiás területen, így a vérnyomáscsökkentőktől az altatókig, a hosszú hatású inzulintól a rákellenes készítményekig.

Az ünnep nem mindig szabadnap

 Kapjanak szabadnapot a munkavállalók a munkaszüneti napokra eső ünnepek után – kérik a szakszervezetek. Az időzítés nem véletlen: az idei lesz az egyik legrosszabb év az ünnepnapok terén: ezekből ugyanis öt hétvégére esik, így újév, május elseje, augusztus 20., október 23. és december 25. is szombat vagy vasárnap. Legközelebb csak 2007-ben járunk jól.
 A Munka Törvénykönyve összesen tíz munkaszüneti napot sorol fel: január elseje, március 15., húsvét hétfő, május elseje, pünkösd hétfő, augusztus 20., október 23., november elseje, december 25. és 26. Ahhoz, hogy bármilyen nap munkaszünetté váljon, a törvényt kellene módosítani. Munkanap-áthelyezésről azonban rendeletet is kiadhatnak.