Az Egészségügyi Minisztérium is ott volt a MOK küldöttközgyűlésén
Nem is tudjátok, mennyire örülök, hogy itt lehetek, mondta az egészségügyi miniszeter a kamara országos küldöttközgyűlésén.
A MOK Országos Küldöttközgyűlésének (OKGY) második napja nagy lelkesedéssel, és gyakorlatilag teltházzal indult, közli a MOK honlapja.
Álmos Péter elnök nyitotta a napot egy rövid beszéddel, melyben kiemelte, hogy milyen fontos nap ez a mai, mert jelen van az egészségügyi miniszter, ami önmagában is szokatlan. Beszédében visszaemlékezett, hogy több, mint 10 évvel ezelőtt elindult egy mozgalom, és mellette több szerveződés, amely egész máshogy kezdte el megközelíteni az egészségügy problémáit, mint mások korábban: a társadalom, a betegek szemszögéből szemlélte az egészségügyet, paradigmaváltást hozva ezzel. Olyan mozgolódás indult el, melynek eredményeként egy éve már meg tudtuk tölteni a Kossuth teret, majd ezeknek a folyamatoknak az eredője vezetett el oda, hogy most lehetett Egészségügyi Minisztérium, és a minisztérium vezetői most itt ülnek. “Azzal szeretném felkonferálni Hegedűs miniszter urat, hogy figyelünk nagyon az Egészségügyi Minisztériumra.”
Hegedűs Zsolt a pódiumra lépve azzal nyitott, “nem is tudjátok, hogy mennyire örülök, hogy itt lehetek. 2015-ben, amikor hazajöttem Magyarországra, és csatlakoztam az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook csoporthoz, sosem gondoltam volna, hogy egyszer itt fogok állni. (…) igen, mi a MOK vagyunk: hiába vagyunk Egészségügyi Minisztérium, hiába vagyunk a TISZA párt kormánya, “mi ti vagyunk”, akik meghallották azt a belső hangot, amit az évek során nem hagytunk, hogy elnyomjanak: egy transzparens, tiszta elveket képviselő hangot.”
Szenvedélyes felvezetőjében elmondta, hogy milyen volt belülről megélni, amikor koncepciós pereket idéző módon elvették a MOK etikai jogosítványát: „mindent láttam, hogy alakítanak, hogy manipulálnak, hogy viszik át egy éjszaka alatt. Ezért vagyok itt, mert akkor ott voltam.”
Ezt követően arról beszélt, hogyan képzeli el a jövő orvosi kamaráját. Meglátása szerint a kamarának nem a beteget vagy az orvost kell védenie, hanem az elfogadott szakmai, morális értékeket. “Ezért érzem, hogy jó helyen vagyok most, nem akartam sosem miniszter lenni, nagyon szerettem volna napi négy protézist operálni, és néha ma is felnézek az órára a Parlamentben, hogy most fejeztem volna be a műtéteimet.”
Összefüggő kitekintéssel vázolta az európai példákon keresztül, hogy hogy néz ki az orvosi kamarák feladatköre más országokban. Hat főbb szerepkört emelt ki, amire egy orvosi kamara működése ki kell, hogy térjen:
- a szakemberek regisztrációját és működési regiszter vezetését,
- szakmai és etikai standardok meghatározását,
- folyamatos szakmai fejlődés biztosítását,
- fegyelmi és etikai eljárások lebonyolításának jogkörét,
- az orvostársadalom képviseletét,
- valamint a betegbiztonság és közbizalom védelmét.
Hangsúlyozta, hogy a MOK-nak jelenleg csak egyetlen jogosítványa van meg: jog a tagok érdekképviseletére és a szakmai autonómiájuk védelmére, ami jó, hiszen megmaradt a szakma hangja, de kevés a modern működéshez.
Szintén kitért arra, hogy a kamara és a szakszervezet viszonyát rendezni kell: a kamara legyen kamara, a szakszervezet legyen szakszervezet. Elmondta, hogy ha jól csinálja a dolgát, akkor biztos lesz sztrájk az ő minisztersége alatt, mert akkor a szakma visszakapta a sztrájkjogát. “Én rendszert építek, nem azért vagyok miniszter, hogy a TISZA kormányt bármi áron védjem.”
Néhai Etikai Kollégium elnökként kitért, és részletesen beszélt az etikai jogkörök helyreállításáról. Elmondta, hogy egy olyan élő kódexre van szükség, ami a mindennapokban jól használható, a betegbiztonságot előtérbe helyezi, a bizalmat fenntartja illetve helyreállítja, a kollegialitást erősíti, a képzést és kompetenciát fajsúlyosan megjeleníti, egyértelmű, egységesen használható, társadalmi igazságérzettel arányban lévő szankciókat indítványoz, illetve egy transzparens etikai ügyrendet támogat.
A jelenlegi etikai ügyrend kritikájaként többek között megfogalmazta, hogy az átláthatatlan, az orvosok sem ismerik, illetve a betegek nincsenek kellőképpen tájékoztatva. Beszédéből kiemelendő, támogatnák, hogy az etikai ülések, jegyzőkönyvek, határozatok, fajsúlyos szankciók nyilvánosak legyenek (kivéve különösen érzékeny személyi adatok esetén), illetve szorgalmazni fogják egy független Etikai Bíróság létrehozását. Be szeretné vezetni a békéltetés, a mediáció, mint konfliktuskezelő és -megoldó módszer mindennapi gyakorlatát.
Beszédében röviden kitért a finanszírozás kérdéskörére. Elmondta, hogy a finanszírozás kapcsán nagyon el vagyunk maradva, egy olyan finanszírozási reform kell, amiben az eredményt és minőséget is mérni kell.
Hegedűs Zsoltot a pulpituson Svéd Tamás és Porpáczy Krisztina követték, megerősítve azt a vonalat, hogy a jelenleg felálló minisztérium kulcsfontosságú szereplőit milyen erős szálak fűzik a MOK-hoz. Mindketten kiemelték, hogy kifejezetten meg szeretnék erősíteni az orvosi kamarát, ez az intézkedéscsomag remélhetőleg az első száz napban megvalósul, és ennek a következő, fontos lépése június 10-én várható, amikor az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítására vonatkozó megbeszéléseket kezdeményeznek majd az egészségügyi kamarákkal.
Ozvald Gabriella klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta a DTESZ elnökeként elmondta, hogy nagyon kicsi szakmát, szakmákat képvisel, és az egyes szegmensekben erősítésre is van szükség. Nagyon szeretnének az alapellátásra és a szakellátásra vonatkozó egyeztetéseket kezdeményezni az Egészségügyi Minisztériummal. Élő és aktív együttműködésre van szükség, amelyben a DTESZ elkötelezetten tudna segíteni, a szakpszichológusi egészségügyi tevékenység lényegének a fókuszba emelésével, a szakmai érdekek tolmácsolásával a döntéshozatal felé.
Dr. Svéd Tamás válaszában megerősítette, hogy miniszteri biztost fognak kinevezni a mentális egészségügy területén annak érdekében, hogy ez a terület nagyobb hangsúlyt kaphasson.
Dr. Linninger Mercedes, a FTESZ elnökeként a fogászatot emelte ki. Nagyon szeretnék felvenni a fonalat, és önálló alap-, szak- és magánellátásról tárgyalni az EüM-mel, ebben kérnék a minisztérium segítségét és támogatását.
Dr. Porpáczy Krisztina válaszában azt mondta, szeretné szétválasztani a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogászati ellátás kérdéskörét, mert valóban mindig csak 5-10 perc jut a fogászati szakma problémáinak megtárgyalására, ami egy valóban szerencsétlen helyzet, és nagyon számítanak a FTESZ-re, mint tárgyalási partnerre.
A program később plenáris üléssel folytatódott, ahol Álmos Péter vázolta, hogy létrehoznak a kamarán belül egy szakpolitikai és módszertani hivatalt (a továbbiakban: MOK Szakmai Hivatal), amely június 1-jén kezdi meg munkáját, és Kincses Gyula vállalja annak koordinálását. A hivatal fő feladata az lesz, hogy azt a rengeteg új feladatot, funkciót, amit a minisztérium képviselői beszédükben említettek, és amit a MOK majd megkap, rendszerezze, a megvalósítást előkészítse és koordinálja. Kincses Gyula, illetve az elnökség hangsúlyozták, hogy ehhez aktívan számítanak a tagok részvételére, mindenkit bátorítanak arra, hogy tevőlegesen vegyenek részt a hivatal, illetve a kamara munkájában.
