Kardiovaszkuláris konszenzus
2007. november 01. 00:00
Kilenc évvel rövidíti meg az életet, és újabb kilenccel a betegségmentesen töltött évek számát a kardiovaszkuláris betegségek csoportja napjainkban Magyarországon. Az egyesült államokbeli statisztikák szerint egy kockázati tényezőkkel élő felnőtt, aki meg is betegszik, évente 36 ezer dollárjába kerül az államnak, annak a csoportnak a tagja viszont, akinél a rizikótényezők fennállnak, de nem betegszik meg, „csak” négyezer dollárba. Sokan tudják a szakmabeliek közül, hogy gyakran még a világpiaci árnál is többet fizetnek a kórházak, így ezek az összegek nagyjából Magyarországra is érvényesek – hangzott el a III. Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia sajtótájékoztatóján november 9-én.
A korábbi két konszenzusnyilatkozathoz képest változás, hogy ma három nagy célcsoportra koncentrálunk: a már megbetegedettekre, a nagy kockázatú egészségesekre és a tünetmentes, ám veszélyeztetett csoportra. Az irányelvekben ezekhez rendelték hozzá a terápiás és diagnosztikai lehetőségeket, illetve a célértékeket.
Megjelent a kockázati tényezők között az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás (400–600 gramm napi fogyasztás lenne kívánatos) és a pszichoszociális terhelés is önálló és független rizikófaktorként szerepel már. Változtak a kockázati kategóriák, a továbbiakban nagy kockázatúnak minősülnek azok, akiknek már van valamilyen szívés érrendszeri betegségük, cukorbetegségük, illetve azok is, akik veseelégtelenségben szenvednek. Tünetmentes nagy kockázatú állapotúnak számítanak, akik három vagy több, illetve akár csak egy nagyon súlyos kockázatú rizikófaktoruk van – ilyen például a 180/110 Hgmm feletti vérnyomás, 8,0 mmol/l feletti koleszterinszint, a 40 kg/m2 feletti testtömegindex (BMI), vagy a vese elégtelen működését jelző laboreredmény. Ugyanide sorolható az igazolt szubklinikus érelmeszesedés, a családi anamnézisben szereplő korai kardiovaszkuláris esemény, vagy a boka/ kar index 0,9-nél kisebb értéke. Változás, hogy a metabolikus szindrómát a tünetmentes nagy kockázatú csoportba helyezték át, és előtérbe került egy újabb megközelítés: a kardiometabolikus kockázat.
Nagy kockázat esetén a koleszterinszint elérendő célértéke 4,5 mmol/l-re, a vérnyomásé 130/80 Hgmm-re csökkent, a haskörfogaté férfiaknál 94, nőknél 80 cm, a vércukorszint határa pedig 6,0 mmol/l.
A tradicionális rizikófaktorok mellett fontos kockázati tényezőnek minősül a magas trigliceridszint (1,7 mmol/l felett), alacsony HDL-koleszterin-szint, az inzulinrezisztencia és a véralvadással, gyulladással összefüggő egyéb paraméterek. Ezek összessége jelenti a teljes „kardiometabolikus kockázatot”, amelynek minden tényezőjét agresszíven kell kezelni.
Megjelöltek egy „igen nagy kockázatú” állapotot is, amiről akkor beszélhetünk, ha a szív- és érrendszeri betegség fennállása mellett vagy cukorbetegség, vagy erős dohányzás, vagy metabolikus szindróma (legalább 3 nagy rizikófaktor együttesen) is jelen van. Ilyen esetben a koleszterincélérték még szigorúbb: 3,5 mmol/l.
A korábbi két konszenzusnyilatkozathoz képest változás, hogy ma három nagy célcsoportra koncentrálunk: a már megbetegedettekre, a nagy kockázatú egészségesekre és a tünetmentes, ám veszélyeztetett csoportra. Az irányelvekben ezekhez rendelték hozzá a terápiás és diagnosztikai lehetőségeket, illetve a célértékeket.
Megjelent a kockázati tényezők között az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás (400–600 gramm napi fogyasztás lenne kívánatos) és a pszichoszociális terhelés is önálló és független rizikófaktorként szerepel már. Változtak a kockázati kategóriák, a továbbiakban nagy kockázatúnak minősülnek azok, akiknek már van valamilyen szívés érrendszeri betegségük, cukorbetegségük, illetve azok is, akik veseelégtelenségben szenvednek. Tünetmentes nagy kockázatú állapotúnak számítanak, akik három vagy több, illetve akár csak egy nagyon súlyos kockázatú rizikófaktoruk van – ilyen például a 180/110 Hgmm feletti vérnyomás, 8,0 mmol/l feletti koleszterinszint, a 40 kg/m2 feletti testtömegindex (BMI), vagy a vese elégtelen működését jelző laboreredmény. Ugyanide sorolható az igazolt szubklinikus érelmeszesedés, a családi anamnézisben szereplő korai kardiovaszkuláris esemény, vagy a boka/ kar index 0,9-nél kisebb értéke. Változás, hogy a metabolikus szindrómát a tünetmentes nagy kockázatú csoportba helyezték át, és előtérbe került egy újabb megközelítés: a kardiometabolikus kockázat.
Nagy kockázat esetén a koleszterinszint elérendő célértéke 4,5 mmol/l-re, a vérnyomásé 130/80 Hgmm-re csökkent, a haskörfogaté férfiaknál 94, nőknél 80 cm, a vércukorszint határa pedig 6,0 mmol/l.
A tradicionális rizikófaktorok mellett fontos kockázati tényezőnek minősül a magas trigliceridszint (1,7 mmol/l felett), alacsony HDL-koleszterin-szint, az inzulinrezisztencia és a véralvadással, gyulladással összefüggő egyéb paraméterek. Ezek összessége jelenti a teljes „kardiometabolikus kockázatot”, amelynek minden tényezőjét agresszíven kell kezelni.
Megjelöltek egy „igen nagy kockázatú” állapotot is, amiről akkor beszélhetünk, ha a szív- és érrendszeri betegség fennállása mellett vagy cukorbetegség, vagy erős dohányzás, vagy metabolikus szindróma (legalább 3 nagy rizikófaktor együttesen) is jelen van. Ilyen esetben a koleszterincélérték még szigorúbb: 3,5 mmol/l.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
