Döntésközelben

Folytatás az 1. oldalról

A háttérben folyó egyeztetések és a különféle lobbizások jelentősen megkurtították azt a korábbi listát, amelynek értelmében az idén akár 25 kórházban megszűnt volna az aktív ellátás. Úgy tűnik, megváltoznak az országos intézetekre vonatkozó minisztériumi elképzelések is: mára gyakorlatilag nincs olyan intézmény, amelynek további működtetése teljesen kérdéses lenne. (A Sportkórházról szóló cikkünket lásd a 6. oldalon.) A középmagyarországi régióban – ide tartoznak az országos intézetek is – lényegében csak a Schöpf- Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ Kht. helyzete vált kilátástalanná, bár a RET elnöksége máris az intézmény ágyainak részleges megtartása mellett szavazott. A Budai MÁV Kórház épületének tervbe vett eladását jelzi, hogy a Központi Gyógyintézethez tartozó intézménybe Molnár Lajos nem javasol egyetlen ágyat sem. Az e térségben felosztható 5950 aktív ágy közül a miniszter 290-re ugyan nem tett intézményi szintű javaslatot, ez azonban nyilvánvalóan kevés lesz ahhoz, hogy a jelentős számú fenntartó és intézményvezető könnyedén megállapodjon a közép-magyarországi fekvőbeteg- ellátás jövőjéről. Ha például Molnár ajánlatát elfogadják – vagy a RET nem tud új, konszenzusos javaslattal előállni –, az eddig a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Szent Rókus Kórházban csak krónikus ellátás marad.
Az ugyancsak nehéz helyzetben lévő dél-alföldi régióban a miniszter minden ott felosztható (összesen 2142) aktív ágyra javaslatot tett. Bács-Kiskun Megyében egyáltalán nem osztott ágyat a Kecskeméti Repülőkórháznak, de hasonló helyzetbe került az észak-magyarországi régióban a Fresenius Medical Care borsodi dialíziscentruma is, ahol a továbbiakban sem az intenzív, sem a belgyógyászati ellátást nem finanszíroznák. (Az észak-magyarországi régióban 20 ágy sorsa a miniszter javaslata szerint is kifejezetten a RET döntésére vár.)
Nem okozott különösebb meglepetést, hogy nem javasol aktív ágyat a miniszter a szikszói kórházba (261 krónikus ágyat ugyanakkor meghagyna), miként azt is előre sejtetni engedték, hogy a Parádfürdői Állami Kórház épületét értékesíteni akarják. Kifejezetten a RET döntését kéri a miniszter a pásztói Margit Kórház aktív ágyairól (ő maga 214 krónikus ágyat javasol). Ugyanez a helyzet a Dél-Dunántúl több intézményével: Molnár Lajos a RET döntésére bízza a harkányi, a komlói és a siklósi kórház sorsát; maga mindhárom intézményben javasolja krónikus ágyak megtartását, és a régióban 100 ágy felosztására nem tett ajánlást. A közép-dunántúli régióban egyértelműen nem indítványoz aktív ellátást Zircen, de a RETnek még csak ajánlást sem tesz a Móron, Kisbéren, illetve Komáromban folyó aktív ellátás jövőjéről, miközben 139 ágy sorsát nyitva hagyja. A Nyugat-Dunántúl intézményei közül Kapuváron nem ajánl aktív ellátást és a RETtől vár javaslatot a celldömölki, a sárvári, a hévízi Szent Antal Reumakórház Gyógyfürdő Kht. aktív ellátóhelyeinek sorsáról (119 tartalékban maradt ágy terhére). Az észak-alföldi régióban ugyanez mondható el a szolnoki MÁV Kórház és a mezőtúri kórház aktív ágyairól, miközben a miniszter a régió további 41 ágyára vár megoldást a testülettől.
Molnár Lajos a már korábban kijelölt 39 súlyponti intézmény némelyikében ugyancsak az ágyak számának növelését tanácsolta. Az alapvetően krónikus ellátást nyújtó intézmények esetében is elfogadja azt az érvelést, hogy az esetleges rosszullétek kezelése érdekében szükség lehet néhány – legfeljebb 15–30 – aktív belgyógyászati ágy fenntartására azokon a helyeken, ahol a közlekedési viszonyok, illetve az intézmények egymástól való távolsága ezt indokolja.
A várhatóan súlyos konfliktusokat is eredményező „osztozkodási folyamat” legkésőbb március elejére lezárul; az új intézményi struktúra feltehetően áprilisra alakul ki.