Kétséges remények

  A kormány továbbra is kitart azon elképzelése mellett, hogy részben megszünteti a központi gyakornoki rendszer támogatását és a pályázókra, illetve a képzésnek helyt adó intézményekre hárítja az oktatás terheit. Az érintettek legfeljebb időt nyertek, hogy átgondolják további lehetőségeiket.

  A rezidensképzés átalakítására irányuló kormánypárti törekvések nem kis aggodalmat keltenek a diploma megszerzése előtt álló és a frissen végzett orvosok körében. Mint azt megírtuk, az állam a továbbiakban csupán a hiányszakmákra pályázók képzését finanszírozná, míg a medicina egyéb szakágai, mint a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat, költségtérítésesek lennének. (Lásd Medical Tribune, 2007. március 15.) A szaktárca a tiltakozások ellenére döntött: az állam a rezidensek tavalyi számához képest az idén végzett gyógyszerészek csak 10 százalékának és a fogorvosok 20 százalékának támogatja szakmai továbbképzését. Vagyis ez azt jelenti, hogy a friss diplomás 250 gyógyszerész közül csupán 27, a 140 fogorvos közül 36 kapott állami támogatást ahhoz, hogy elhelyezkedjen és továbbképezze magát. A márciusban megállapított új rezidenskeretszámok miatt a nyáron végzett fogorvosok 43 százaléka munka nélkül maradt, ugyanis a munkaadók zöme legalább egyéves szakmai gyakorlatot vár el. (A felvételi keretszámokról lásd táblázatunkat.) A tavasszal kiszivárgott hírek idején még nem lehetett tudni, hogy a jogszabályváltozás a rezidensek számára milyen további terhet jelent majd. A szaktárca most ismét napirendre tűzte a témát, az egyeztetések jelenleg is folynak a rezidensszövetség és a jogalkotók között.
   Az átalakítás elsőként a gyógyszerész- és a fogorvosképzést érinti, az Egészségügyi Közlöny november 23-i számában megjelent rendeletmódosítás következtében e két karon már januártól megváltozik a szakképzés rendszere. Az államilag finanszírozott képzési forma mellett – az egészségügyi miniszter által meghatározott keretszámban – lehetőség van e két képesítés megszerzésére költségtérítéses formában is. Ebben az esetben a képzésben részt vevők egyéni megállapodást kötnek egy felsőoktatási intézménynyel, az árat az egyetemek saját hatáskörükben állapíthatják meg.
   A 2008-tól kezdődő fogorvosés gyógyszerészképzés új szisztémája kiterjedhet más szakorvosképzésekre is. A korábbi terveknek megfelelően a minisztérium várhatóan csak a hiányszakmának minősülő általános orvosi ágazatokban szerzett első szakképesítés képzési költségeit finanszírozza majd (a hiányszakmákról lásd keretes írásunkat). Az átalakítás a szaktárca számára jelentős költségmegtakarítást hozhat; a módosítás a rezidensképzésre fordított mintegy 7 milliárdos kiadást hozzávetőlegesen 5 milliárddal csökkenti, az állam ugyanis legfeljebb 3–6 hónapra vállalná a bér- és járulékköltségek támogatását.
   A tervek szerint a rezidenseknek hűségnyilatkozatot kell majd tenniük. Ennek értelmében a pályázó a belépéskor szerződésben vállalná, hogy a képzés költségének ellentételezéseként munkaadójával, vagyis befogadó kórházával határozott idejű, négyéves munkaszerződést ír alá. A szerződés megszegése esetén a rezidensnek a képzés költségeit a kamatokkal egy összegben azonnal vissza kellene fizetnie. Ez pedig nem kevés, hiszen az oktatás havi költsége körülbelül hetvenezer forint.