A kórházi gyógyszer negyede ajándék

Az ágazati irányítás mindeddig nem segítette elő a kórházak gazdaságos, eredményes és hatékony gyógyszergazdálkodását, amelyben számos hibát, esetenként törvénysértést is kimutattak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkatársai. Úgy vélik, a gondokra a tavaly év végétől hatályos gyógyszer-gazdaságossági törvény sem nyújt megoldást.

Az ÁSZ egyik legfrissebb, a 2001–2005 közötti évek gyakorlatát vizsgáló, május 9-én ismertetett jelentésével teljessé vált a hazai gyógyszer-támogatási és -finanszírozási rendszer ellenőrzése. Azt már korábban megállapították, hogy mindmáig hiányoznak azok az ágazati nyilvántartási szabályok, amelyek alapján egységes előírások szerint tartanák nyilván a kórházakban felhasznált gyógyszereket, miként az is beigazolódott, hogy a döntéshozóknak nincs rálátásuk az egészségügyi intézmények gyógyszerbeszerzéseire és -felhasználására.
   Bár a Kórházszövetség e megállapítás ellen tiltakozott, a legújabb vizsgálat szerint a gondokat tetézi, hogy az egészségügyi intézmények a gyógyszerbeszerzéseknél gyakran mellőzték a közbeszerzési törvény előírásait – igaz, elsősorban a vizsgált időszak elején
  2001–2005 között a 121 kórházból 31 (25,6 százalék), a 44 onkológiai centrumból 32 intézmény (72,3 százalék) egyáltalán nem folytatott le közbeszerzési eljárást. Ezt egyebek között azzal indokolták, hogy az eljárással többletfeladatok és -költségek járnak, hatásukra elmaradhatnak az akciós ajánlatok.
  Az ÁSZ leszögezte: bár évek óta tervezik Magyarországon a támogatott gyógyszerkiadások növekedésének megállítását, az ennek érdekében hozott intézkedések az orvosok gyógyszerfelírási és a betegek gyógyszerszedési szokásaira, valamint a gyógyszergyártókkal kötött megállapodásokra koncentráltak. Nem elemezték viszont sem a kórházak gyógyszerfelhasználását, sem a gyógyszergyártók és -forgalmazók marketingtevékenységének hatását. Ezt most megtették a számvevők. Mint megállapították, 2001 és 2005 között az egészségügyi intézményekben felhasznált gyógyszerkészítmények nagykereskedelmi áron számított értéke közel 250 százalékkal nőtt, az intézmények gyógyszerköltsége azonban „csupán” 57 százalékkal emelkedett, mivel a térítésmentesen kapott készítmények értéke megközelítette az összes gyógyszerbeszerzés negyedét.
   Valószínűleg a számvevőket is meglepte, hogy az intézmények számára az átlagos gyógyszerköltséget is az ellátás átlagos költségeiért nyújtott teljesítménydíjban téríti a finanszírozó és ezt a teljesítménydíjat utoljára 1998–99-ben korrigálták átfogó költségelemzésre alapozva. Az egészségbiztosítótól származó bevétel alapját képező HBCS-k átlag-gyógyszertartalma 8,94 százalék, a vizsgált 121 kórház gyógyszerköltsége pedig az OEPbevétel 9,02 százaléka volt. Csakhogy e két adat megfelelése a vizsgálat munkatársai szerint csupán látszólagos, mert a kórházak gyógyszerbeszerzéseinek adatait a térítésmentes készítmények és a nyilvántartás problémái torzítják, a rendszeres ágazati adatgyűjtések pedig nem alkalmasak a folyamatok megismerésére. Ezért úgy vélik, hogy a kórházak gyógyszerfelhasználása csak részben értékelhető. Mint kifejtik, a jogszabályok hiányosak és ellentmondóak, például a rabatt fogalma nem definiált; 16 kórház gyakorlata jogszabálysértő.
   A marketingtevékenység az intézményekben egyébként kettős hatású – vélik az ÁSZ szakértői. Egyrészt hozzájárul a kórházak gyógyszerköltségeinek csökkentéséhez, másrészt befolyásolja az adott készítmény járóbeteg-forgalmi részesedését is: a helyszínen vizsgált intézmények 2005. évi adatai szerint 13 újonnan bevezetett készítménynél a térítésmentesen kapott gyógyszer mennyisége minden esetben meghaladta a vásárlás mértékét, három terméket pedig ingyen bocsátottak a gyárgyártók az intézmények rendelkezésére. Két kórház TAJ szintű nyilvántartása alapján, az OEP járóbeteg- forgalmi adatbázisa segítségével vizsgálták a 13 készítmény továbbfogyasztását is: az adatok azt mutatják, hogy a betegek 80–90 százaléka a kórházban beállított készítményt vásárolja a járóbeteg-forgalomban is.
   A vizsgált ajánlati felhívások, dokumentációk alapján az ajánlattevők a szállítani kívánt termék egységárát úgy határozták meg, hogy az tartalmazta az áru vásárlásáért adott rabatt, százalékban meghatározott kedvezmény vagy sávos kedvezmény összegét is. A meghirdetett közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők olyan feltételt szabtak, amely szerint a nyertes pályázókkal kötött szerződésben a menynyiségektől a megrendelő a betegforgalom függvényében évente változó mértékben – 10–30 százalék között – eltérhetett.
   A vizsgálat megállapításai alapján az ÁSZ javaslatot tett az egészségügyi miniszternek, hogy kezdeményezze az intézményi gyógyszerellátás területén egy, a közbeszerzésről szóló törvény alkalmazásához szükséges speciális eljárási rend megalkotását, valamint gondoskodjon arról, hogy a szolgáltatók a gyógyszerbeszerzéseknél a hatályos jogszabály rendelkezései szerint járjanak el. Egységesítse a gyógyszerellátással kapcsolatos országos adatgyűjtéseket, vizsgálja felül és szabályozza az intézeti gyógyszertárak működéséhez szükséges minimumfeltételeket, valamint szerezzen érvényt a hatályos szakmai minimumfeltételek betartásának. Gondoskodjon a kórházak finanszírozását megalapozó HBCS súlyszámok folyamatos karbantartásáról és szorgalmazza a kórházi gyógyszerfelhasználás egységes, tételes nyilvántartását. Biztosítsa, hogy a kemoterápiás ellátások protokolljaiban csak az adott indikációban törzskönyvezett gyógyszerek szerepeljenek, s vizsgálja meg a szolid tumorok kemoterápiás ellátásában mutatkozó betegszámcsökkenés okait. Mindezekkel összefüggésben az ÁSZ a kormánynak azt javasolta, hogy számoltassa be az egészségügyi minisztert az ÁSZ javaslatainak megvalósítása érdekében tett intézkedésekről.