hirdetés
hirdetés

K. A. cikkei

#1
2017-11-28 13:05:00

A november elsejei indulás óta jelentősebb lassulások nélkül, üzembiztosan működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT).

#2
2017-09-18 14:13:00

Hamarosan új innovációkkal bővül az egészségügyi mobilalkalmazások területe: a Diablog a cukorbetegeknek nyújt segítséget, de készül app azoknak is, akik hasizom-rehabilitációra szorulnak, valamint várható egy chatbot-fejlesztés, amely a nap 24 órájában áll a kérdezők rendelkezésére.

#3
2011-12-08 06:10:00

Tisztújító küldöttgyűlést tart szombaton a Magyar Orvosi Kamara (MOK); Éger István mellett a budapesti Lotz Gábor és Berki Zoltán is elnök-aspiráns.

#4
2011-11-11 07:00:00

Szerkezeti átalakítás és életpályamodellek bevezetése nélkül tíz éven belül, kihalásos alapon felszámolja magát a hazai házi gyermekorvosi rendszer – nyilatkozta a MedicalOnline-nak dr. Póta György. A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének (HGYOE) alelnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy Dimenziók címmel a civil szervezet november 18-19-én tartja XVII. Őszi konferenciáját Budapesten.

#5
2011-10-20 10:09:00

A korábbi ígéretekkel ellentétben ismételten egy számos jogszabályt módosító salátatörvény készül az ágazatban, melyhez október 24-ig várják a szakmai véleményeket.

#6
2011-10-09 09:04:00

Anyagi kárpótlást juttatnának Jobbikos képviselők azoknak az embereknek, akik 1931. január 1. és 1960. december 31. között járványos gyermekbénulásban betegedtek meg, és a megbetegedésük idején magyarországi lakóhellyel rendelkeztek.

#7
2011-09-15 14:42:00

Szeptember 24-én, szombaton tartja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos küldött-közgyűlését, amelyen új alapszabályt és etikai kódexet alkotnak. Az új tisztségviselők megválasztására november végéig, december elejéig várni kell; a jelölésre szolgáló dokumentumok várhatóan októberben jutnak el a tagokhoz.

#8
2011-09-13 16:19:00

Információink szerint szerdán tárgyalja a kormány a kórházak és a járóbeteg-ellátás államosításának részleteit, így a többi közt azt a máig vitatott kérdést, hogy a kormányhivatalok, avagy a központi államigazgatási szervezet vegye-e át az önkormányzatoktól az intézményeket. 

#9
2011-09-06 12:35:00

Rövidebb várakozási idővel juthatnak gyógyszeres kezeléshez a rákbetegek az Országos Onkológiai Intézetben annak az Európai Uniós támogatással megvalósuló projektnek a segítségével, amely a belgyógyászati tömb megújulását követően a sebészet lehetőségeit is javítja majd.

#10
2011-08-24 13:05:00

Közös felhívással fordulnak az emberekhez a fogyatékossággal élők országos szervezetei, hogy felmérjék, milyen módon tartják elfogadhatónak a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek társadalombiztosítási ellátásának átalakítását.

#11
2010-12-27 23:51:00

Bár leginkább „csúnya szó”-nak tartjuk, idegtudósok bebizonyították, hogy az orrváladék enzimjei révén fontos szerepet játszik legősibb érzékszervünk működésében – még a Chanel No. 5 illatának kialakításában is.

  #12
2010-06-30 15:01:00

Az emberi örökítőanyag megfejtésén egyszerre két rivális csoport dolgozott.

  #13
2007-11-01 00:00:00

  Részt vennének a kötelező egészségbiztosítási pénztárak alapításában, működtetésében; tapasztalataikkal segédkeznének a tagtoborzásban, s akár vezető tisztségviselőkké is válnának a kötelező pénztárakban a Magyarországon tíz éve működő önkéntes egészségpénztárak vezetői. Mindez akkor vált világossá, amikor ismertették Az egészségügyi reform az egészségpénztárak szemével címý, a GKI-EKI Egészségügy-kutató által készített kutatási anyagot.

  A www.stabilitas.hu internetcímen is hozzáférhető tanulmány szerint „az elmúlt évek ugyan a pénztárak különböző típusai és az egészségpénztárak, valamint a biztosítók és az egészségpénztárak közötti közeledés (vagy legalábbis a tovább nem távolodás) jegyében teltek, mégis fontos lenne annak megalapozása, hogy továbbra sem egymás ellenében, hanem egymást támogatva folyjék a piaci verseny. (images/) A kiegészítő magánfinanszírozás elmúlt másfél évtizede részben arról szólt, hogy az üzleti biztosítók egyáltalán nem találták meg a helyüket ezen a piacon, a pénztárak viszont – bár, különösen a biztosítókhoz képest, igen jelentős eredményeket értek el –, bármikor leállíthatók, nem kell hozzá más, csak a munkáltatói tagdíj- hozzájárulás pénzügyi preferenciáinak jelentős szűkítése. Ez azt jelenti, hogy ugyan mindkét, a világban szokásos egészségügyi magánfinanszírozási intézmény alapítható, és szolgáltatásaik is elérhetők Magyarországon, de eddig egyik sem volt képes mélyen belegyökerezni.”
  Mindez a számok nyelvén: a biztosítók ma mintegy 95 ezer egészségbiztosítási szerződést kezelnek, az önkéntes egészségpénztárak tagjainak száma eléri a 750 ezret, az aktív keresők száma viszont 3,9 millió Magyarországon. Azaz van még tere, sőt most jött el az ideje a piacszerzésnek. Ezt példázza a Stabilitás Pénztárszövetség, az Egészségpénztárak Országos Szövetsége és a legjelentősebb egészségpénztárak vezetőinek első megnyilatkozása. Az egészségügyi reform kezdete óta ugyanis először adtak tájékoztatást a hazai önkéntes pénztárak vezetői lehetséges jövőbeni szerepvállalásukról. S bár a gyakorlatban egészen konkrét szövetségek, tervek még nem merültek fel, nyilvánvalóvá vált, hogy a pénztárak részt kérnek a parlament előtt fekvő törvényjavaslat alapján jelentősen átalakuló egészségügyi piacból.
   Mindez megfogalmazásuk szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy az egészségügyi magánkiadások kivilágosodjanak. Számításaik alapján ugyanis az elkövetkező időszakban jelentősen nőnek a lakosság egészségügyi kiadásai, amelyek ma javarészt ellenőrizetlenül csorognak a rendszerbe. Tavaly 338 milliárdot, becslésük szerint az idén viszont már mintegy 420 milliárd forintot fordítanak az emberek saját maguk egészségére, azaz enynyi magánfinanszírozás kerül az egészségügybe gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, wellnes-szolgáltatások, fog- vagy más orvosi kezelés áraként, illetve hálapénz formájában. (Az állam kivonulása az ágazatból egyébként szerte a világban megfigyelhető; az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint például az elmúlt 15 évben megháromszorozódott az emberek egészségügyi magánkiadása.) E magánkiadásoknak hazánkban mintegy 10 százaléka folyik be a rendszerbe az önkéntes egészségpénztárakon, s talán 2 százaléka az üzleti egészségbiztosításokon keresztül.
   Az önkéntes pénztárak vezetői úgy gondolják, jót tenne a gazdaságnak is, ha „e ráfordítások kifehérednének”, ha a jelenlegi arányok változnának, terveik ennél azonban messzebb vezetnek. Mint elhangzott: akár szakmai befektetőként is részt vennének az egészségbiztosítási piac felosztásában, azaz, ha anyagiak híján nem is önálló indulóként, de egy-egy terület kisebbségi tulajdonáért licitáló befektető szakmai partnereként mindenképpen az új lehetőség közelébe kerülnének. Tízéves hazai tapasztalataik mindenesetre valóban emlékeztetnek a koalíció által bevezetni tervezett rendszer alapelemeire, gondoljunk csak arra, hogy e pénztárak mintegy 700 ezer folyószámlát vezetnek, azokra havonta befizetés érkezik; a folyószámlákról kifizetnek, a számlákat ellenőrzik; szerződnek és elszámolnak több ezer egészségügyi szolgáltatóval, sőt kártyás elszámoló rendszereket is üzemeltetnek. Ezért azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy „bedolgozzanak” egy-egy nem kifejezetten szakmai befektetőnek, vállalva például a tagtoborzást, az ellátásszervezést.
   Javaslataikkal az erős banki, biztosítói háttérrel rendelkező OTP, AXA, MKB, illetve a Vitamin Egészségpénztár vezetői jelentek meg a nyilvánosság előtt, mellőzve például a szintén több tagot számláló Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségét. E szövetség elnöke, Lukács Mariann a Weborvos című portálon elhamarkodottnak minősítette a felajánlkozást. Szerinte a jelenlegi piacon is van még kifutási lehetőség: a hárommilliós munkavállalói táborból jelenleg kétmillióan nem tagjai egyik önkéntes pénztárnak sem. A szövetség elnöke szerint azonban az sem mellékes szempont, hogy az önkéntes pénztárakról szóló törvény kiemeli e szervezetek non-profit jellegét és függetlenségét.

  #14
2007-05-01 00:00:00

Ha az alább olvashatók esetleg nem teljesen érthetők, az egyrészt nem a véletlen műve, másrészt nem feltétlenül a szerző tehet róla.

  Az egészségügy átalakításával járó tárgyalások, megállapodások és külön egyezségek áttanulmányozása után első olvasatban csupán egy bizonyos: esetenként többe kerül a feladatátadás, mintha minden maradna a régiben. Körülbelül ez olvasható ki abból a Fővárosi Közgyűlést már megjárt előterjesztésből, amely a Közép-magyarországi Régióban a miniszteri döntésből fakadó új helyzetnek megfelelően próbálja az ellátást a gyakorlatban is megszervezni.
  
 OPNI: költözés „apróbb” bonyodalmakkal
 A végső(nek tűnő) forgatókönyv szerint az Országos Pszichiátriai Intézetben (OPNI) korábban folyó tevékenységek közül az aktív pszichiátriai feladatokat a Semmelweis Egyetem mellett több fővárosi intézmény, így a Nyírő Gyula Kórház (40 ágy), a Szent János Kórház (26 ágy), a Bajcsy- Zsilinszky Kórház (11 ágy) és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház (5 ágy) veszi át. A rehabilitációs feladatok a Szent István Kórházba (243 ágy) és a Nyírő Gyula Kórházba (50 ágy) kerülnek, 15 gyermekellátást szolgáló ágy a Heim Pál Kórházba (15 ágy), 20 fertőzőbeteg- ellátás kapacitásnak pedig a Nyírő Gyula Kórházban biztosítanak helyet. Hogy az átvétel semmiképpen nem nevezhető zökkenőmentesnek, azt jól jelzi, hogy a főváros és a minisztérium külön megállapodást kötött, amelyet záradékkal láttak el. Eszerint a főváros csak akkor veszi át az új feladatokat, ha azok ellátására nem saját költségvetéséből kell forrásokat biztosítania, hanem megkapja a pénzt az államtól. Azt is rögzítették, hogy – szemben a szaktárca eredeti, átalakítást elősegítő pályázati kiírásával – egyes felújítások, beruházások, engedélyeztetések, közbeszerzési eljárások nem fejezhetők be a kért október 31-i dátumig, így a fővárostól nem várható el, hogy a megpályázott és elnyert összegeket formai okokból esetleg visszafizesse.
   Az OPNI bezárása miatt szükséges változások ugyanis nem valósíthatók meg egyszerűen. Az intézet például korábban 15 évre szóló szerződést kötött teljes képalkotó diagnosztikai és terápiás tevékenységének üzemeltetésére a CVI Kht.-vel. E szolgáltatások biztosítására a Fővárosi Önkormányzat a továbbiakban „a Szent János Kórházban lát lehetőséget azzal, hogy a főváros a Kútvölgyi Kórház épületére igényt nyújt be.”
   De a pszichiátriai és neurológiai ellátások áthelyezése sem egyszerű. (A neurológiát ért változásokról interjúnkat lásd a 3. oldalon.) A gyermek- és serdülőkorúak pszichiátriai ellátását a főváros „a jövőben a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kapacitása terhére feladatellátási szerződéssel, a Heim Pál Gyermekkórházban kívánja biztosítani.”
  Ez sem egyszerű tehát, de további bonyodalom, hogy a Nyírő Gyula Kórház a 20 fertőző pszichiátriai ágyat nem tudja befogadni, ezért azt a Szent István Kórház közreműködői szerződéssel vállalja át tőle. Az OPNI-ból a Szent István Kórházba kerülő 243 pszichiátriai rehabilitációs ágyat, illetve feladatot a Nagyvárad téri intézmény csak akkor tudja fogadni, ha előbb – a tervek szerint mintegy 603 millió forintért – több épületét átépítik. Ahhoz, hogy az OPNIból a Heim Pál Gyermekkórház 15 aktív és ugyanennyi rehabilitációs ágyat (illetve feladatot) átvegyen, át kell építeni a gyermekellátó intézmény Delej utcai épületét is, ami az előzetes tervek szerint további mintegy 200 millió forintba kerül. (Az aktív ellátás átvételéről jelenleg is folynak a tárgyalások a tárca, a főváros és a Vadaskert Alapítvány között.)
 Svábhegy: a dolgozók hetedének sorsa bizonytalan
 Az OPNI körüli anomáliák azonban csak egy részét jelentik a szaktárca és a főváros között létrejött különalkunak. Nem problémamentes a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet megszüntetése sem. Eredetileg a Szent János Kórházat jelölték meg befogadó intézményként, ott azonban ennek a 20 ágynak a befogadására nem volt megfelelő infrastruktúra. A főváros szerint megoldható lett volna az ellátás a Budai Gyermekkórházban, igaz, ott április elsejétől megszüntették az aktív ellátást. „Megoldásként jöhet szóba, hogy a svábhegyi fejlődésneurológiai ellátást a Szent János Kórház veszi át, és közreműködői szerződéssel a Budai Gyermekkórház Kht. látja el” – olvasható a Fővárosi Közgyűlés számára készített előterjesztésben. A gondok azonban másként rendeződnek. A minisztériumban tartott sajtótájékoztatón kiderült: a korábban 295 személyt foglalkoztató svábhegyi intézményből csak a fejlődésneurológiai feladatokat ellátó osztály kollektívájának továbbfoglalkoztatása biztos – a betegeket a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikáján és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben látják el.

 Főváros kontra főváros
 Az egészségügyi reformtól függetlenül már hosszú évek óta napirenden van az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) és a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház összevonása, fővárosi szakértők erre most azonban csak akkor látnak lehetőséget, ha az összevonás költsége állami forrásból biztosítható, illetve, ha az állam rendezi az OBSI minden hónapban növekvő, jelenleg mintegy 800 millió forintos adósságát. Az átadás-átvétel persze apróbb bonyodalmakkal jár(hat) a főváros saját intézményei között is. Jó példa erre a kapacitásaiban jelentősen megnyirbált Szent Margit Kórház, amelytől ideggyógyászati, aktív sebészeti és szülészeti-nőgyógyászati ágyakat is átvesz a Szent János Kórház. A szülészeti feladatok az újpesti Károlyi Kórházból részben az Uzsokiba kerülnek, részben a majdan létrejövő Állami Egészségügyi Központba. Mindmáig megoldatlan azonban, hogy mi lesz a korábban állami pénzből finanszírozott Schöpf- Merei Ágost Anyavédelmi Központban lévő perinatális intenzív centrummal (PIC). A főváros ezt a PIC-et is szeretné továbbműködtetni a Szent János Kórházban, csakhogy nincs rá pénze, így ennek biztosítását (is) további tárgyalásoktól reméli.

  A szaktárca vállalja a játékvezető szerepét
  Csaknem kétmilliárd forintot igényel, hogy a miniszter eredeti határozata alapján a Központi Honvéd Kórház bázisán létrejövő Állami Egészségügyi Központból – ide olvad be a BM, a Budai Honvéd Kórház és a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központ is – a terveknek megfelelően átvegye a főváros a most még a Szabolcs utcában működő hematológiai és csontvelő-transzplantációs részleget. Ehhez előbb ugyanis új központot kell kialakítani a fővárosi Szent László Kórházban, amely hivatalosan július elsejével egyesül az ugyancsak fővárosi Szent István Kórházzal, s mellesleg oda átadja fül-orr-gégészeti kapacitását.
   Az új állami gyógyközpont jelenleg két telephelyen – a Róbert Károly körúton és a Podmaniczky utcában üzemel, s június 30-ig folyamatosan költöznek be az elődintézmények – jelentette be Szekeres Imre honvédelmi miniszter.
   Bár a már aláírt szerződések értelmében az Állami Egészségügyi Központnak július elsejétől működnie kell – a meghirdetett osztályvezető főorvosi pályázatokat már el is bírálták –, az Egészségügyi Minisztérium frissen kinevezett államtitkára szerint is számos helyen egyeztetési problémák merültek fel az intézmények átalakításával. Dr. Kovács Attila érdeklődésünkre elmondta: forgatókönyvet készített és intézményenként egyeztet a szereplőkkel; ha kell, a találkozó előtt, inkognitóban felméri a terepet, emellett vállalja a koordináló játékvezető szerepét

  #15
2006-11-01 00:00:00
Új alapokra helyezi az egészségügyet az a törvényjavaslat, amely a várólisták, a beutalási rend, a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetése és a művi meddővé tétel szabályozása mellett arról is rendelkezik, milyen szolgáltatások járnak minden hazánkban tartózkodónak térítésmentesen, mi kerül a biztosítási csomagba, s mely szolgáltatásokért kell januártól fizetniük a biztosítottaknak is. Az új rendelkezések bevezetése több jogszabály, így például az egészségbiztosítási, az egészségügyi és a szociális törvény módosítását igényli.
Az elképzelések szerint az alapcsomag részeként az egészségbiztosító állja minden hazánkban tartózkodó személy számára a mentést, az életmentő beavatkozást, a járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltás, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat, a kötelező orvosi vizsgálat, a járványügyi elkülönítés, fertőző betegként pedig a szállítás költségeit. A központi költségvetés biztosít forrást a többi közt a várandós és gyermekágyas anya gondozására, az ő és magzata egészségi állapotát biztosító szűrővizsgálatokra, vérellátásra, egészségfejlesztésre és egészségnevelésre, valamint katasztrófaegészségügyre.
A parlamentnek benyújtott második reformtörvény szerint 2007 januárjától nem az egészségbiztosítási alap (és nem is a költségvetés) terhére vehetők igénybe a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatások – ha azok nem a biztosított foglalkozási megbetegedése, üzemi balesete miatt váltak szükségessé. Fizetősek a külön jogszabályban elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és a szakvéleményezés, kivéve, ha azokra társadalombiztosítási kedvezmény, szociális juttatás, kedvezményre való jogosultság megállapítása miatt van szükség. Ugyancsak az állampolgár pénztárcáját terheli majd, ha különösen veszélyes, extrém sportok űzése miatt szenved balesetet, miként a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása is térítésköteles lesz. Pénzbe kerülnek a kizárólag esztétikai céllal végzett beavatkozások vagy rekreációs szolgáltatások, a szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátások. Nem az E-alapot terheli az sem, ha valaki olyan beavatkozást végeztet, amely megváltoztatja külső nemi jellegét.
Fizetni kell a járművezetői alkalmassági vizsgálatokért, a lőfegyvertartási alkalmassági vizsgálatokért, látlelet kiadásáért, a nem kötelező védőoltásokért, a detoxikálásért, az alkohol és kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatokért, a biztosított kísérőjének a szolgáltató által nyújtott szállásért és étkezésért, valamint akkor, ha a biztosítottnál olyan gyógyszert, eljárást, gyógyászati segédeszközt alkalmaznak, amelyet egyelőre nem finanszíroz az egészségbiztosítás.
Részleges térítést az egészségbiztosítási törvény szerint fogpótlásnál kell fizetni, akkor, ha valaki beutaló nélkül vesz igénybe egy szolgáltatást úgy, hogy az nem indokolt, illetve akkor, ha a javasolttól eltérő helyen jelentkezik gyógykezelésre. A biztosított által fizetett részleges térítési díj mértéke az intézmény által a biztosítótól kapott finanszírozás 30 százaléka lehet, a végrehajtási utasításnak számító kormányrendelet-tervezet szerint ennek összege azonban nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Új elem a törvénytervezetben, hogy fogpótlás esetén a biztosítottat terhelő térítési díjat 15 százalékkal csökkenteni kell, ha a biztosított részt vett időszakos fogászati szűrővizsgálaton. Korábban az egészségbiztosítási törvény úgy rendelkezett, hogy a térítési díjat 10 százalékkal növelhették, ha a páciens nem vett részt szűrésen.
Az eddig is létező egészségügyi hotelszolgáltatások terén is lesznek változások. A biztosított térítési díj ellenében jogosult az állapota által nem indokolt, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezésre. Az intézmény azonban csak akkor nyújthat ilyen szolgáltatást, ha a biztosított az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe veheti és a szolgáltató e többletszolgáltatás mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljes körűen tud ellátást nyújtani.
A törvény megfogalmazása szerint a nem az E-alap terhére igénybe vehető ellátások körét „az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg”. Egyelőre nem világos azonban, hogy ez eddig még nem ismertetett új kormányzati struktúrát jelente, avagy a jogszabály-előkészítés pontatlanságára vezethető vissza.
(Lásd Szavazógépezet című írásunkat!)
  #16
2006-08-01 00:00:00

Munkaügyi bíróságok döntenek?

Az egyik hazai kórházigazgató Londonban egy kávéházban üldögélt, amikor összetalálkozott a gyermekosztály főorvosával. „Te is kirándulsz?” – kérdezte az igazgató. „Nem, én dolgozom” – felelte a főorvos. Így derült ki, hogy a gyermekgyógyász főorvos londoni ügyeletben kapott díjakkal kétszerezi meg otthoni fizetését. A példa a Heti Válasz egyik legutóbbi számából való, és jól érzékelteti a kórházigazgatók helyzetét, amikor idehaza bértárgyalásokat folytatnak. Közalkalmazotti bérért hiányszakmában dolgozó orvost (aneszteziológus, patológus, röntgenorvos, tüdőgyógyász, pszichiáter) találni ma már ugyanis szinte illúzió.
A helyzetet súlyosbítja, hogy mint arról a Medical Tribune-ben többször beszámoltunk, június végén lejárt a színlelt szerződések átminősítésére biztosított törvényi moratórium. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) a Magyar Nemzet információi szerint eddig 158 bejelentés érkezett színlelt szerződésről, amelyek vizsgálatát a hivatal megkezdte. Tette ezt annak ellenére, hogy az egészségügyiek és számos jogász véleménye az: a jelenlegi létszám és intézményi struktúra mellett a probléma nem oldható meg azzal, hogy megszüntetik a színlelt szerződéseket. Akkor ugyanis ellátási gondok jelentkezhetnek és az ügyeleti rendszer sem működtethető.

  #17
2006-07-01 00:00:00
Elképzelhető, hogy nem lesz hoszszú életű az a július elsejétől életbe lépett rendelkezés, amelynek értelmében az egészségügyi intézmények csak akkor kapják meg a finanszírozást az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), ha legalább öt percet foglalkoztak egy beteggel. A szakorvosi szervezetek ugyanis máris egyeztetést kezdeményeztek a szaktárcával az új ellátási szabály miatt. Ez kimondja: az összes tárgyhavi jelentés alapján az egy esetre jutó átlagos ellátási időnek legalább öt percnek kell lennie. Vagyis ezentúl nem az elvégzett beavatkozások számát, hanem az orvos-beteg találkozások átlagos idejét veszik figyelembe az elszámolásoknál.
  #18
2006-07-01 00:00:00
Július elsejétől szigorított ellenőrzést ígért az egészségügyi intézményekben Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Miként több helyütt is elhangzott: meghatározzák a biztonságos ellátás feltételeit, és nem finanszírozzák majd azokat az intézményeket, amelyek nem tudják teljesíteni az elvárásokat.
Ilyenek persze ma is vannak. A szakmai minimumfeltételekről szóló rendelkezések élnek, azokat utoljára 2004-ben változtatták meg. Akkor – mint azt a Medical Tribune-ben megírtuk – ütemezett rendben kellett minden egészségügyi szolgáltatónak kérelmeznie működési engedélyének felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ). Mindezt a szakmai minimumfeltételek megváltozása, az új szakmakódok szerinti nyilvántartás, valamint az indokolta, hogy az egészségügyi szolgáltatókat új azonosító számmal kívánták ellátni.
  #19
2006-04-01 00:00:00

Konferencia a nők egészségéről

A szociológia csak nemrégiben kezdett behatóbban és önállóan foglalkozni a „nőkérdéssel”, holott egyre több adat bizonyítja: a nők biológiai, pszichés sajátságai miatt egyre nehezebben birkóznak meg a társadalom velük szemben támasztott, egyre nagyobb elvárásaival. A megfelelési kényszer komoly stresszt jelent, ami testi-lelki bajokban is mindinkább megnyilvánul, miként arról a Nők és egészség címmel nemrégiben megrendezett nemzetközi tanácskozás résztvevői is hallhattak.
A rendezvény egyik apropóját az adta, hogy az unió osztrák elnöksége a nők egészségvédelmét is az egészségügy prioritásai közé emelte. Így a magyar egészségügyi és a szociális tárca közös konferenciája a témában az első nemzetközi, sőt, egyesek szerint az első uniós tanácskozás volt, amely némi meglepetéssel is szolgált. Kiderült, hogy bár Magyarország kevés dologban jár élen akár csak a szomszédos Ausztriával szemben, mellrákszűrésben egyértelműen előbbre tartunk. A szomszédban csupán az idén januárban kezdtek el egy, a miénkhez hasonló emlőrákszűrési programot, amelynek tanulságait 2008-ban vonják csak le. Eközben nálunk – mint az dr. Kovács Attila helyettes országos tiszti-főorvos szavaiból kiderült –, a szervezett szűrés bevezetése óta eltelt három évben az elsőről a harmadik helyre szorult vissza a nők körében az emlőtumor okozta halálozás.

  #20
2006-03-01 00:00:00
Minden háziorvoshoz, fertőző és betegfelvételi osztályra eljutnak azok az információk, amelyek különösen fontosak egy esetleges madárinfluenza-járvány elkerüléséhez. A dokumentum elsősorban arra hívja fel az orvosok figyelmét, hogy nincs nagy különbség a madárinfluenza és a hagyományos influenza tüneteiben – eleinte mindkét esetben 38 Celsius-fok feletti láz jellemző, madárinfluenza esetén később azonban rendszerint agresszív pneumónia lép fel – ezért, mint minden zoonózisnál, fordítsanak nagyobb figyelmet az anamnézisre, a beteg megfelelő kikérdezésére. A kórelőzmény ismerete nélkül ugyanis nem, vagy csak nehezen állítható fel megfelelő diagnózis. Minderről dr. Ócsai Lajos, az OTH járványügyi főosztályvezetője tájékoztatta a Medical Tribune-t azt követően, hogy az előzetes vizsgálatok szerint bizonyítottan Magyarországon is megjelent a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1-es altörzse. Az első mintákat vizsgáló angliai laboratórium eredménye azonban nem indokol az eddigieknél szigorúbb intézkedéseket.
Lapzártánk idejéig félszáznál több elhullott vadmadarat és két háziszárnyast találtak az ország különböző területein; ez utóbbiak egyértelműen más betegség miatt pusztultak el. A Bács-Kiskun megyei Nagybaracska és Csátalja mellett három baranyai települést, Bárt, Homorúdot és Dunaszekcsőt is érintik a hatósági intézkedések: három kilométeres térségében védőkörzetet alakítottak ki, egy tíz kilométeres sugarú területet pedig megfigyelési körzetté nyilvánítottak. A Bősön talált fertőzött madarak miatt megfigyelési körzetbe tartozik 8 magyarországi település is. A Szlovákiából átnyúló Győr- Moson-Sopron megyei zónában fokozott ellenőrzéseket tartanak.
  #21
2005-11-01 00:00:00
Hiába a szakminiszter és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) újabb és újabb magyarázata, továbbra sem csillapodnak a kedélyek és oszlanak a félreértések az orvosok vényírási jogosultsága körül. Mert bár igaz, hogy magánorvosi praxisban november 1-jétől nem írható fel kiemelt támogatással patikaszer, és az úgynevezett pro família receptekre sem kaphatnak az orvosok családtagjai gyógyszereket 90, illetve 100 százalékos támogatással, nincs szó arról, hogy az egészségbiztosító egyes megfogalmazások szerint jogszerűtlen, egyoldalú szerződésbontása miatt ez a háziorvosokra is vonatkozna. Rácz Jenő egészségügyi miniszter az Info Rádióban egyenesen úgy fogalmazott: „Se exlex állapot nincsen, se zavar, bár egyesek kifejezetten érdekeltek abban, hogy zavart keltsenek.”
  A korábbi gyakorlatot módosító kormányrendelet már július elsején hatályba lépett, volt idő a felkészülésre – vélekedett a miniszter, akinek információi szerint a szolgáltatók – a háziorvosi rendelők, a járó- és a fekvőbetegszakellátók – szinte teljes köre meg is kötötte az új vényfelírási szabályoknak megfelelő szerződéseket. Erre azért volt szükség, mert november 1-jei hatállyal az egészségbiztosító megszüntette a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál dolgozó orvosok azon szerződését, amelynek birtokában támogatott medicinákat rendelhettek. Az egyéni szerződések helyébe intézményi lépett, és ennek a melléklete tartalmazza, hogy ki, milyen támogatással rendelhet gyógyszert. Ez a lépés a Weborvos című portál szerint elsősorban a kórházakban, szakrendelőkben dolgozókat érinti, hiszen a „generális” jog helyébe a menedzsment döntése lépett. A jogosulatlan rendelés, illetve a hibás recept miatti büntetést ettől kezdve az intézmény fizeti – tőle vonja le az egészségbiztosító.
  #22
2005-11-01 00:00:00

Adományozott petesejt

A legenyhébb megfogalmazás szerint is azt mondhatjuk: a szakma elégedetlen az asszisztált reprodukciós eljárások terén hamarosan bekövetkező változásokkal. A kormány már támogatta, és jelenleg az Országgyűlés előtt vannak azok az egészségügyi tárgyú törvénymódosítások, amelyek egyike ugyan feloldja a petesejtadományozáskor megkövetelt anonimitást, ám továbbra is kizárja, hogy rokonokon kívül mások, így például barátnők segíthessenek egymáson.
  Pedig információink szerint az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Humán Reprodukciós Bizottsága eredetileg ilyen értelmű javaslatot tett az egészségügyi miniszter asztalára, csakhogy a kormány elé már nem az általuk támogatott változat került. Igaz, a miniszter tanácsadó testületeként ismert ETT véleményét az ágazat vezetője nem köteles figyelembe venni. Korábban az anonimitás eltörlését szorgalmazta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi ombudsman is, míg a dajkaanyaság lehetőségének megteremtéséért, illetve az egyedülálló nők jogaiért a Társaság a Szabadságjogokért és a Lombikprogramban Részvevőkért Alapítvány emelt szót – mindeddig sikertelenül.

  #23
2005-10-01 00:00:00
A kérdés ma már nem az, hogy lesz-e, csupán az, hogy mikor. A következő influenza-világjárvánnyal kapcsolatban fogalmaznak így a szakemberek közül is egyre többen, nem kis riadalmat okozva ezzel a laikusokban. Tény azonban, hogy korábban Törökországban és Romániában a madárinfluenza- vírus emberre is veszélyes, H5N1 típusát mutatták ki az elhullott madarakban, és e madártetemek embereket is megbetegítettek. Lapzártánk idején pedig olyan madárinfluenzás megbetegedésekről érkezett hír Indonéziából, amelyeknél azt feltételezik, hogy emberről emberre terjedhetett át a fertőzés. Siti Fadilah Supari egészségügyi miniszter bejelentése szerint ez már a harmadik alkalom az országban június óta, amikor felmerül az emberről emberre történő fertőzés lehetősége.
Ezek az esetek, bár korlátozott területen jelentkeztek, aggodalomra adhatnak okot. A vírus állatról emberre terjedő változata megjelent Oroszországban, Thaiföldön és Kínában is. Magyarországon a madárinfluenza embert is megbetegítő változata elleni vakcinával néhány héttel ezelőtt kezdődtek a humánkísérletek. Az első eredmények azt mutatják, megfelelő az eljárás. A beoltottak – közöttük az egészségügyi miniszter – szervezete ellenanyagot termelt a kórokozó ellen. Csak hát ez nem az a vírus, ami a világjárványt okozhatja. És kérdés az is, hogy a megfelelő, esetleg más országok oltóanyagigényét is kielégítő gyártási kapacitás ellenére lesz-e elég idő az emberről emberre terjedő vírus elleni vakcina előállítására
  #24
2004-11-01 00:00:00

A gyógyszerellátás teljes rendszerére kiterjedő, hosszabb távon kiszámítható komplex stratégia kidolgozását, az egészségügy szakmai súlyponti területeinek kijelölését és a gyógyszerkassza megalapozott tervezését javasolja a kormánynak az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Most nyilvánosságra hozott, a gyógyszerek támogatási és finanszírozási rendszerének, valamint a fogyasztás helyzetének ellenőrzéséről készített októberi jelentéséből kitűnik: nincs összhang a különféle gyógyszeradatbázisok között, nem érvényesülnek az orvosszakmai protokollok, és nem pontos a méltányossági alapú gyógyszertámogatás nyilvántartása.

Magyarország 1998-ban a GDP 7,3 százalékát, 2002-ben pedig 7,8 százalékát fordította egészségügyre. GDP-arányos gyógyszerkiadásaink az 1998. évi 1,8 százalékról 2002-re 2,1 százalékra emelkedtek. Két évvel ezelőtt az összes egészségügyi kiadás csaknem 31 százalékát költöttük gyógyszerekre. Ám az OECD idei statisztikája alapján a számvevők utalnak arra is: általában azokra az országokra jellemző, hogy egészségügyi kiadásaikon belül többet fordítanak orvosságokra, ahol alacsonyabb a GDP.

  #25
2004-10-01 00:00:00

Az egészségügyet nem tudom egyedül meggyógyítani - mondta még parlamenti egészségügyi bizottsági meghallgatásán Rácz Jenő. A nemrégiben kinevezett egészségügyi miniszter ars poeticáját is a nyilvánosság elé tárta, amely Martin Luther King híres mondata:

"Van egy álmom."

Rácz Jenőé az, hogy az ágazat szereplői rájönnek, az egészségügy szentebb dolog annál, mintsem hogy egyéni karriervágy, politikai ellenzékiség okán valakik feláldozzák. - Amikor arról beszélünk, hogy az egészségügyben különböző érdekek és értékek ütköznek, akkor nélkülözhetetlen a párbeszéd. Igen ám, de az csak akkor ér valamit, ha annak megállapodás a vége - mondta, jelezve: ő a megegyezés híve. Nem is akármilyené: -jogos igény, hogy a párbeszédeket minimálisan 10 esztendőnyi megállapodásokkal hitelesítsük-. E tíz évre szóló ígéretek közül már hallhattuk az orvosok bérével kapcsolatosat. A sztrájkot szervező EDDSZ-szel megkezdett tárgyalásokon hangzott el: -a cél az, hogy az egészségügyben dolgozók bére 2014-re közelítsen az európai uniós átlaghoz-. Persze nem a legfejlettebb országokban dolgozókéhoz, hanem az unióhoz májusban csatlakozott tíz ország ágazati jövedelempozíciójához.

  #26
2004-08-01 00:00:00

Várhatóan még augusztusban napvilágot lát, s jövő januártól lesz hatályos az a miniszteri rendelkezés, amely kötelezővé teszi a kórházakban kezelt, kommunikációra képtelen betegek egyéni azonosítását. Ehhez az egészségügyi szolgáltatások végzéséhez szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletet módosítják – mondta el érdeklődésünkre Tóth Judit, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szóvivője. Az új szabályozásról azt követően határozott Kökény Mihály szakminiszter, hogy Szegeden, az Új Klinikán betegcsere miatt agyműtétet végeztek egy idős férfin, aki a beavatkozást követően meghalt, míg a valóban operációra szoruló pácienst csak késve műtötték meg.

Szegeden, mint azt dr. Ferencsik Mária, a belső vizsgálatot vezető főorvos a Népszabadságnak elmondta: nem orvosszakmai, hanem adminisztrációs hiba történt. Lapzártánkig hét személy felelősségét állapították meg. A történtek miatt a szegedi városi kórház betegei személyazonosítást segítő csuklópántot kapnak, olyat, amelyet az Egyesült Államokban évek óta alkalmaznak – jelentették be az intézményben. Betegazonosítók bevezetését tervezik a rendelettől függetlenül a főváros egészségügyi intézményeiben és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában, valamint a cívis város Kenézy Gyula Kórházában is, ahol eszméletlen betegeket azonosítanának ily módon.

  #27
2004-08-01 00:00:00

Magyarország az egyik legnagyobb EU-beszállító

Január elsejétől hivatalosan nem árusíthatnának hazánkban gyógyhatású készítményeket, az 1998-as gyógyszertörvény rendelkezései alapján ugyanis e termékeket vagy gyógyszerré kell(ene) átminősíteni, vagy egyéb kategóriába sorolni, így indikáció nélkül, élelmiszer-kiegészítőkként kerülhet(né)nek a fogyasztóhoz. Csakhogy mindmáig nem született meg ehhez a lépéshez  a szükséges rendelet. Így aztán nem csoda, hogy számos szabálytalanság tapasztalható a gyógynövények, azon belül is elsősorban a gyógyteák – vagy az azoknak kikiáltott termékek – piacán.

Nem szakértő vásárló fejében például bizonyára nem fordul meg, hogy egy bevásárlóközpontban kapható kamillatea esetleg nem egyenértékű a bevizsgált, minőségileg garantált, patikában vagy gyógynövényboltban kapható kamillavirág-teával, amely ellenőrzötten csak a megfelelő hatást kiváltó növényi részt tartalmazza. Nem véletlenül fogalmazott úgy Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértője, hogy jó biznisznek tűnik Magyarországon a gyógynövény-forgalmazás, ám egyáltalán nem biztos, hogy fogyasztóbarát. E sokak számára feltehetően egyáltalán nem meglepő kijelentés azon a rendezvényen hangzott el, amelyen az OFE képviselői bejelentették: várhatóan még a nyáron felmérik a hazai gyógynövénypiaci helyzetet, majd ezt követően tájékoztató füzetet bocsátanak ki laikusoknak. Ebben egyebek között arról kívánnak majd beszámolni, hogy mit tapasztaltak: tartalmazzák-e a Magyarországon forgalmazott gyógyteák azokat a hatóanyagokat, amelyeket a termék dobozán feltüntettek; van-e bennük egészségre káros anyag, netán nehézfémeket, mikrobiológiai anyagokat rejtő szennyezés, s azt is közölni óhajtják, szerintük hol kellene a vevőnek vásárolnia, hogy elkerülhesse az esetleg később fellépő egészségromlást.

  #28
2004-05-01 00:00:00

Év végéig mindenkit ellenőriznek

Ez év szeptember 30-ig – ütemezett rendben – minden egészségügyi szolgáltatónak kérelmeznie kell jelenlegi működési engedélyének felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ). Mindezt a szakmai minimumfeltételek megváltozása, az új szakmakódok szerinti nyilvántartás és az indokolja, hogy az egészségügyi szolgáltatókat új azonosító számmal kívánják ellátni. A jelenlegi szabályozás értelmében egészségügyi szolgáltatás nyújtására csak működési engedéllyel rendelkezők jogosultak. Engedély nélkül csupán a szolgáltató alkalmazottai, az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, a szabadfoglalkozásúak, az egyházi személyek, valamint az önkéntes segítők dolgozhatnak. Nem kell engedélyt kérniük a bentlakásos szociális intézményeknek a kötelező feladataikhoz tartozó szolgáltatásokra.

Azoknak a szolgáltatóknak, amelyeknek többféle engedélyt kell beszerezniük, elég a legkésőbbi időpontban benyújtani kérelmüket. Általános szabály, hogy amennyiben elmulasztják a határidőt, három hónapon belül igazolási kérelemmel élhetnek, ám ha ekkor sem kérik a módosítást, engedélyük érvényét veszti. Az adatlap az ÁNTSZ weboldalán megtalálható. Az eljárásért telephelyenként 5720 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

  #29
2004-04-01 00:00:00

A néhány évvel ezelőtti lapokban a sürgősség elsősorban úgy jelenik meg, mint valami kényszerből, a problémák hatására elővett varázsszer. 1998 augusztusában ugyanis napokon belül kétszer is gondok adódtak súlyosan sérült emberek kórházi ellátásával. Előbb egy békásmegyeri lakástűzben megégett fiatalt, majd egy 50 éves asszonyt utaztattak a mentők, mert nem vették fel őket a kórházak. A második kálvária után meg akarták teremteni a mentők és az egészségügyi intézmények közötti közvetlen kommunikáció feltételeit, a forró drótot azonban végül nem építették ki. Akkor jelentette be Gógl Árpád szakminiszter, hogy két héten belül kidolgozzák a főváros sürgősségi és katasztrófaellátásának új rendjét. Ideiglenesen a MÁV Kórházat jelölték ki sürgősségi centrumnak, hosszabb távon azonban azt ígérték, hogy csak Budapesten hét helyütt is mód nyílik majd a sérültek, az azonnali ellátást igénylők kezelésére.

Gógl Árpád, akivel a Képviselői Irodaházban egy apró szobában beszélgetünk, utólag pontosan látja: hibázott. Azt a bizonyos tizenötmilliárd forintot 2000-ben nem szétosztani kellett volna az egészségügyiek között, hanem korszerűsíteni belőle a mentőállomásokat. Ma kényszer szülte megoldások helyett inkább arról beszél, hogy a dolgok tisztázatlansága az oka, ha a hihetetlen áldozatokkal felszínen tartott egészségügy az Európai Unióban nem tud majd megfelelni az elvárásoknak. 1998-ban ezért a kormányprogram készítésekor a finanszírozhatóság és a paraszolvencia kérdésének megoldása mellett a „nem tervezhető rendszereket” is rendbe szerette volna tenni.

  #30
2004-04-01 00:00:00

Példaértékű lehet a fővárosi Szent Imre Kórház sűrgősségi intézete, amely 2001 decemberétől működik, s szakemberei kritikus esetben 1,2 perc alatt megkezdik a páciens ellátását. Dél-Budán így tetemes előny mutatkozik mindazon egészségügyi intézményekkel szemben, amelyekben most kezdenek hozzá a sürgősségi centrum kialakításához: mindez a tapasztalatok alapján 100-200 milliós egyszeri beruházást, s évente mintegy 120 milliós ráfordítást igényel.

– Egy orvosnak mindig arra kell felkészülnie, hogy a legkritikusabb állapotú beteg érkezik, akit a legjobban és a leggazdaságosabban egy sürgősségi osztályon tudnak ellátni. Így ugyanis nem kell minden részlegen újraélesztéshez szükséges eszközparkot telepíteni, igaz, annak használatában nem is jártas mindenki – mondja dr. László Imre, a Szent Imre Kórház főigazgatója, aki intézményében szerette volna megcáfolni azt a vélekedést, mely szerint pénteken este hatkor nem célszerű infarktust kapni. A legtöbb helyütt 8–16 óráig dolgoznak az orvosok, ezt követően már csak ügyelet van. Csakhogy nem mindegy, milyen tapasztalatú az ügyeletes, mennyire fáradt. Náluk 12 órás műszakokban, váltva dolgozik a sürgősségi team, amelyben intenzívesek, aneszteziológiai gyakorlattal bírók és szakdolgozók is helyet kaptak.

–  A sürgősségi munkában telt az életem. Ismerem az amerikai viszonyokat, bizonyos szempontból még jobban is működik, mint ahogyan a Vészhelyzet című sorozatban látjuk. Magam is gyakoroltam ezt a tevékenységet például az Öböl-válság idején, amikor  Magyarország negyven orvost küldött a térségbe – emlékezik a főigazgató. Kórházában mátrixrendszert valósított meg, azaz az osztályok olyan arányban használják az ágyakat, ahogy betegeiknek éppen szükségük van rá. Így lehetséges, hogy az egészségügy finanszírozásának nehézségei ellenére tavaly a Szent Imre Kórházban szinte minden osztályon több pénzhez jutottak, mint korábban, amikor még hagyományos ágystruktúrát tartottak fenn. Az intézményben központi műtő és kiemelt ápolási egység működik: a hagyományos munkaszervezéssel ellentétben a beteg köré szervezik az ellátást, mindent megkap egy helyen.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Sokan jogsértőnek tartják, hogy maszkviselésre kötelezik az állampolgárokat egyes helyzetekben, helyszíneken. Bár ez valóban korlátozza a magánélethez való jogot, mégsem alapjogsértő.

A szellemi hanyatlást nem akadályozza meg vagy lassítja a zene, de az életminőséget jelentősen javíthatja. A kellemes dallamok csökkentik a szorongást, depressziót és az agresszív viselkedést.