Kásler miniszter úr az „egészség nem üzlet” címmel magyarázta el, hogy hogyan tolják az üzleti szféra karmaiba a betegeket. ... remélem, a kormány a fű alatti beterjesztés ellenére nem ússza meg az ezzel kapcsolatos széleskörű vitát. Tekintsük ezt a rövid bejegyzést gyors vitaindítónak.

Bármit is állít a kormány vagy harsog a propaganda, lassan tényleg mindenkinek van saját tapasztalata arról, hogy egyre katasztrofálisabb a magyar egészségügy helyzete.

Röviden: nem. Bővebben: tényleg nem. De lássuk a tényeket.

Az SBO-k problémája nem oldható meg a sürgősségi ellátóhelyek gondjainak a kezelésével, hanem komplex, az egész problémát átgondoló középtávú program kellene.

Meglepő, de ettől még igaz: egy amerikai és egy dán cég uralja a globális sperma-piacot, mindkettő azt állítja, hogy az ő készleteik a legnagyobbak.

A jelenséget szerzett savant-szindrómának nevezik, és az orvostudomány nagyjából 30-40 esetről tud, mindegyiknél a fejet ért trauma és az azzal járó kisebb agysérülés vezetett valamilyen matematikai vagy művészi tehetség hirtelen megjelenéséhez.

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal 2017. évi beszámolója, mely az egészségügyi mutatószámokra is kitér.

Tényleg örültem annak, hogy Kásler miniszter úr bejelentette, a nagy népbetegségek visszaszorítása érdekében nemzeti programok indulnak. Ezzel lassan 25 éve adós az egészségpolitika. Kezdeti lelkesedésem némileg árnyalódik.

Azért is jó ez a klasszifikáció, mert így azonnal el lehet helyezni a műtött betegeket, összehasonlíthatóak az adatok intézmények között is (egy nyelvet beszélünk), és van még egy üzenete.

Az emberi agy működésének és a tudattal való kapcsolatának neurobiológiai, pszichológiai és filozófiai megismerése a XXI. század legnagyobb kihívása.