Nézzünk néhány példát arra, milyen lehetőségeink vannak az aktív felnőtt lakosság egészségtudatosságának elmélyítésére!
Egy magára valamit is adó magánrendelő ma már figyelmet fordít a marketingre. Lássuk, mivel lehet felpörgetni a forgalmat!
Kincses Gyula sorozatának 2. részében arról ír, változott-e az egészségügy és finanszírozásának társadalmi rendszere, és az milyen következményekkel jár.
A háziorvosi rendelőben barátom különös betegségét hozom szóba. A kezelésekre nem reagáló epilepsziát. Ennek kapcsán az agyról, az agykutatásról kezdünk diskurálni.
Hiába púposkodott az orvosi kamara, ki kell adnia a gazdálkodására vonatkozó adatokat.
Agyunk nincs felkészülve a modern technológiákra. Ráadásul azok nemcsak stresszelik, hanem függővé is teszik.
Miért is elengedhetetlen, hogy a segítő szakemberek rendszeres szupervíziós segítséget kapjanak?
Az egészségügyi szakdolgozók 77,5 százaléka ugyan elégedett jelenlegi beosztásával, 74,6 százalék azonban úgy érzi, hogy a társadalom részéről sem erkölcsi, sem szakmai elismerést, megbecsülést nem kap – derül ki egy eddig még nem publikált szakdolgozat kérdőívének eredményeiből.
Noszkó Niki pszichológusként három helyen is dolgozik a Mosoly Alapítvánnyal: a Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt Transzplantációs osztályán tart egyéni mese- és művészetterápiás foglalkozásokat, és emellett két hosszútávú csoportot is visz munkatársaival együtt. Az egyik kiscsoportban onkológiai betegségből gyógyuló gyerekek vannak, míg a másikban pszichoszomatikus zavarokkal küzdenek a résztvevők.
Egy háziorvos ismerősöm kioktató üzenetet kapott betegének kórházi papírján: a kórházi orvos szemrehányóan leírta, hogy a szülő az újszülött már két hetes kora előtt elkezdett D-vitamint adni a babának a HÁZIORVOS (!) javaslatára. ELKÉPESZTŐ!
