Mi az, amire még mindig várunk?

Mióta a Népszava megírta, hogy április 17-én „egészségügyi tematikájú” ülést tart a kormány, mindenki azt reméli, hogy sikerül olyan rendeleteket is jóváhagyni majd ezen a napon, amelyek a hétköznapi működést támogatják. Számos területen újultak meg a működést szabályozó rendelkezések az elmúlt hónapokban, így az intézményi infekciókontrollban (IC) vagy a sürgősségi ellátás szabályozásában is voltak változások, és szűrőprogram is indult uniós forrásokból. Úgy tűnik azonban, hogy az ezek működtetéséhez szükséges anyagi források és egyéb szabályozók máig késlekednek.

IC: még mindig pénz híján

Tavaly október 1-je óta hatályos a kórházak infekciókontroll tevékenységét szabályozó rendelet, amelytől a kórházi fertőzések számának csökkenését remélték a tárcánál. Fél évvel ezelőtt, lapunk véleménycikkére reflektálva jelentette be az Emmi, hogy az intézmények uniós forrásból 2,2 milliárd forintot kapnak a többletfeladatok végrehajtására. A pénz érkeztét az elmúlt fél évben többen, többször is beharangozták, végül az EFOP-os pályázat felhívásának tervezetét csak február végén bocsátották társadalmi egyeztetésre, az észrevételeket március 3-ig várták az anyaghoz. Hogy mikor írják ki a pályázatot, és mikor juthatnak hozzá a pénzhez az érintettek, azt máig nem közölte az Emmi.

Miközben Kásler Miklós már szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy az októbertől életbelépő rendelet nyomán néhány héten belül javulást várnak a területen, a bevezetés óta eltelt fél esztendőben nem publikáltak olyan adatokat, amelyek igazolnák az előrelépést. Nem tudni, hogy a rendelet nyomán, amely előírja a kézfertőtlenítő szer, valamint az adagolók elérhetőségét a betegellátási és a látogatói belépési pontokon, mennyivel növelte az alkoholos kézfertőtlenítő szer fogyasztást az intézményekben, s ez milyen többletköltséget rótt a szolgáltatókra. A MedicalOnline egyébként úgy tudja, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) idei ellenőrzési tervében kiemelten szerepel az IC-rendelet betartásának ellenőrzése.

Miniszteri hatáskörbe utalta az október óta hatályos rendelet az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság vezetőjének kinevezését (korábban ezt a posztot az országos tiszti főorvos töltötte be). Hogy ki lett a grémium elnöke, és kik a tagjai, az azóta sem derült ki, ami azért is érdekes lehet, mivel ennek a bizottságnak a feladata az antimikrobiális nemzeti cselekvési terv elkészítése, amelyről Kásler Miklós 2018 december elején azt mondta: véglegesítésre és végrehajtásra vár.

Sürgősségi ellátás: minden rendben?

Forrás: 123 rf.com

December 19-én jelent meg az a rendelet, amelytől a sürgősségi betegellátó osztályok működésének javulását remélték, ami a tárca közleménye szerint január 4-én már be is következett. Tíz nappal később Kásler Miklós sajtótájékoztatón jelentette be, hogy mióta a minisztérium január 7-én utasított három sürgősségi ellátót, hogy növeljék az akut alapellátási egységben a személyi kapacitásokat, minden triázskategóriában gyorsabban, vagy várakozási idő nélkül látják el a betegeket az ország valamennyi sürgősségi osztályán.

Négy hónappal a rendelet hatályba lépését követően – bár az intézményeknek folyamatos jelentési kötelezettségük van – egyelőre nincsenek adatok arról, hogy milyen mértékben változott a várakozási idő a sürgősségi betegellátó osztályokon, vagy, hogy triázskategóriánként mennyivel várakoznak kevesebbet a betegek.

A szakma már januárban jelezte, hogy a rendelet hatálybalépésére hagyott rövid idő miatt nem valósulhattak meg azok a kórházi informatikai fejlesztések, amelyek lehetővé teszik a pontos és gyors adatszolgáltatást, lapunk úgy tudja, mindez máig várat magára. Az már a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnökétől hangzott el január közepén, hogy a rendelet nyomán a korábbinál nagyobb számú személyzetre lenne szükség az sbo-kon.

Hogy változott-e a létszám, arra – elvileg – hiteles információk állnak rendelkezésre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kezelt egységes ágazati humánerőforrás monitoringrendszerben. Azonban míg 2009-2015 között ennek adatait évente nyilvánosságra hozták, a jelentések közzététele 2016 óta rendre elmarad. Az adatok egyébként feloldhatnák az általános ellentmondást, amely a szakmai szervezetek és a minisztérium álláspontja között áll fenn a munkaerőhiány tekintetében.

Az akut alapellátási egységek (AAE) kialakítását csak pilot jelleggel, a III. progresszivitási szintű sürgősségi betegellátó osztályokon javasolta a szakma – hangzott el szintén az MSOTKE elnökétől. A tárca végül a II. progresszivitási szinten is elrendelte az AAE bevezetését, amelyet a legtöbb intézményben úgy oldottak meg, hogy egy-egy kezelő fölé kikerült az akut alapellátási egység felirat, ám mindez az ellátásban érdemi változást nem hozott.

A rendelet sarkalatos pontja volt a sürgősségi osztályos diszpécseri funkció (SOD) bevezetése az sbo-kon. A nyelveket beszélő, érettségizett munkatársaknak rövid egészségügyi képzést követően kellett munkába állniuk, feladatuk a betegek, hozzátartozók informálása, a dokumentáció előkészítése, a betegút, és finanszírozási folyamat szervezése. Lapunknak többen elmondták, hogy jó néhány intézményben úgy spórolták meg az új alkalmazottak felvételét, hogy egy korábban is az sbo-n dolgozó ápoló kitűzőjére került rá a „diszpécser” felirat. A SOD-ok (rövid) egészségügyi képzése pedig el sem kezdődött.

Szűrések: néhol van máshol nincs?

Miután 2017-ben bejelentették, hogy elindul az országos vastagbélszűrés, tavaly márciusban a MedicalOnline elsőként írta meg, hogy uniós forrásvesztés lehetősége is fennáll a program késlekedése miatt. Bár lapunknak tavaly szeptemberben adott interjújában Kásler Miklós azt mondta, a meghívóleveleket néhány héten belül megkapják az érintettek, az orvosoknak pedig folyamatosan szállítják az egységcsomagokat, a meghívólevelek és a kitek végül csak novemberben érkeztek meg az érintettekhez. Decemberben kiderült az is, hogy a szűrőprogram országos kiterjesztése csak 2020-ra valósul meg, néhány megyében viszont intenzíven megkezdődött a szűrés, a háziorvosok beszámolói szerint a betegek ezeken a területeken mintegy 2 hetes várakozással jutnak kolonoszkópiához.

Ahogyan a vastagbélszűrés országos kiterjesztése, úgy a védőnői méhnyakszűrés elindítása is a „Komplex népegészségügyi szűrések” című EFOP-os pályázat része volt. A kormányhivatalok 2017 novembere és 2018 márciusa között mérték fel ennek tapasztalatait, a védőnői méhnyakszűréses meghívólevelek postai kézbesítését erre az időszakra felfüggesztették. Lapunk úgy tudja, ennek ellenére a feladatot önszorgalomból továbbra is végző védőnőktől érkező mintákat fogadják a laboratóriumok, a központi szervezés, a behívólevelek kiküldése viszont máig nem indult el újra.

Ahogyan nem hozták nyilvánosságra a védőnői méhnyakszűrés átvilágításának eredményeit, úgy arról a vizsgálatról sem közöltek részleteket, amelyről egy október 3-án kelt, lapunk cikkére reflektáló levélben írt az Emberi Erőforrások Minisztériuma: „A vastag- és végbélrákszűrési programmal kapcsolatban a miniszter öt nappal ezelőtt rendelt el vizsgálatot, ami a felelősség teljes körének feltárását hivatott szolgálni, különös tekintettel a közbeszerzések revíziójára.”

Miközben arról ugyancsak a miniszter beszélt a MedicalOnline-nak, hogy a szűrőcélú kolonoszkópiás vizsgálatok finanszírozására kidolgoztak egy javaslatot, és a szükséges jogszabályi módosítás szeptemberben már el is kezdődött, a rendelet, amely lehetővé teszi a munkaidőn túli tevékenység, valamint a többletfinanszírozás elszámolását, máig nem jelent meg. Lapunk egyébként úgy tudja, hogy a szükséges módosításokat tartalmazó javaslatot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) valóban elkészítette tavaly, ám annak jóváhagyása operatív okokból rendre elmaradt.

Néhány kérdés az alapellátásról

Hasonlóan sürgető annak a rendeletnek az elfogadása is, amely alapján a védőnők júliustól a szakdolgozói bértábla szerint kapják meg a bérüket. Bár erről már tavaly döntés született, a vonatkozó szabályozás mielőbbi közzétételét azért szorgalmazták volna az illetékes szervek, mert míg a kórházaknak már nagy gyakorlatuk van abban, hogy lehívják a bérkiegészítési többletigényt a NEAK-tól, az önkormányzatok számára várhatóan okoz majd nehézségeket.

Míg az Emmi vezetője szerint a praxisközösségek kialakításának az is az előnye lesz, hogy nem maradnak többé betöltetlen álláshelyek, az ezek működését meghatározó szabályozás mindmáig nem készült el (ennek a 2015-ben elfogadott alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletcsomagban kellene szerepelnie). Amíg a törvény nem változtat azon, hogy ellátási területhez köti a praxisok működését, továbbra is csak helyettesítéssel lehet megoldani az üres praxisok területén élők ellátását.

Addig is az ellátásban tapasztalható hiátuson leginkább a kiemelt kompetenciájú ápolók segíthetnének, ám az alkalmazásukat lehetővé tévő szabályok megjelenése, és a működésükhöz szükséges törvénymódosítások elfogadása nem történt meg, hiába végeztek idén februárban az első MsC végzettségű ápolók a felsőoktatásban. Kompetenciarendelet, és a működésüket támogató jogszabály módosítások – receptíráshoz, beutaláshoz szükséges aláírási jog, pecsét – nélkül érdemben nem tudnak munkába állni.

(A fentiekkel kapcsolatban két héttel ezelőtt feltettük kérdéseinket az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, amint válaszuk megérkezik, közzétesszük.)