Így gyógyítanák az egészségügyet

Akik arra számítottak, hogy átütő bejelentéssel készül az emberi erőforrások minisztere az évet záró utolsó nagy egészségpolitikai konferencián, bizonyára csalódottan álltak fel a tárcavezető előadásának végén. Kásler Miklós az alapellátás megújításának koncepciójától a nemrégiben bejelentett, négylépcsős béremelésig adott átfogó betekintést az egészségpolitika terveibe, amelyek többségét a sajtóból már jól ismerhette a közönség.

Az országos intézetek sorába csatlakozik az Országos Alapellátási és Módszertani Központ, amely a jövőben központi irányítást biztosít a járásokra épülő háziorvosi ellátórendszernek. A miniszter új hatásköri listát és a meglévő szakvizsgák használatának biztosítását is ígérte annak érdekében, hogy a családorvosok már az alapellátásban felállíthassák a diagnózist. Népegészségügyi elemekkel is bővített feladatkörre számíthatnak az alapellátók, akiket a kollegiális vezető fog össze területenként, ellátva a szakfelügyeleti feladatokat is.

Felvázolta a tárcavezető az akut alapellátási egységgel bővített sürgősségi osztályok jövőképét, ígérete szerint a triázsrendszer kötelező bevezetésével a beteg érkezése után öt percen belül eldől, hogy állapotuk milyen szintű ellátást igényel, és azt hol kaphatják meg. Kiemelt cél a kórházi fertőzések számának visszaszorítása is, az infekciókontroll rendelet bevezetése mellett elkészült az antimikrobiális nemzeti cselekvési terv, amely véglegesítésre és végrehajtásra vár.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Gyógyuló egészségügy címmel megrendezett, a Nézőpont Intézet konferenciáján Budapesten, a Larus Étterem és Rendezvényközpontban 2018. december 7-én. MTI/Soós Lajos

Soha nem fogunk tudni annyit fizetni az egészségügyi dolgozóknak, mint Németországban, és a szakképzett munkaerő áramlása elkerülhetetlen – fogalmazott a miniszter, de szavaiból kiderült, hogy az ágazatot sújtó krónikus munkaerőhiány mérséklődését reméli a folytatódó béremeléstől. Kiemelte, hogy 2016 óta 20 ezer orvost és 80 ezer szakdolgozót érintett a fizetések átfogó emelése. A pályán-, és itthon maradást ösztöndíjakkal és a munkakörülmények javításával is igyekeznek ösztönözni. Mint mondta, 2019-ben 15 milliárd forintot költenek csak a bérek emelésére.

Az uniós fejlesztések fókuszában a lakosság egészségi állapotának javítása, és az egészségben töltött évek számának növelése áll – folytatta Kásler Miklós, kiemelve, hogy a nemzeti rákellenes program a daganatos betegségek miatti halálozások 10 százalékos csökkenését tűzte ki célul 2030-ig. Három év múlva, 2021-ben befejeződik a gyermekorvosi hálózat és a gyermeksürgősségi ellátás teljes rendszerének kiépítése – ígérte. Emlékeztetett arra is, hogy 2010 óta számos olyan intézkedés született, amely a gyermekkori elhízás csökkentését célozta, az iskolákban minden szinten megjelent az egészséges életmódra nevelés a helyes fogmosástól az étkezésig. A részvételi arány növelésére törekednek lakossági szűrések területén, megtartva „az összes szűrést, ami létezik”.

Zárásként a korábban már bejelentett, 55 milliárd forintos konszolidáció részleteiről annyit árult el a miniszter, hogy az összeget a gazdálkodás minőségét jelző indikátorok mentén osztják szét, és hozzátette azt is, folyamatban van az intézmények gazdasági átvilágítása, amelynek során az eladósodás okait is feltárják.

Ép testben ép munkaerő

A gazdasági teljesítményt és a versenyképességét a lakosság egészségi állapota határozza meg, és mivel kevés a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő, így a gazdaságpolitikának is célja, hogy növekedjék az egészségben töltött életévek száma. Erről már Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős államtitkára beszélt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt években az egészségügyi ágazat jelentős költségvetési támogatást élvezett: nominálisan, reálértéken, és egy főre vetítve is nőtt az ágazatra költött pénz.

Megfelelően képzett munkaerő híján nehéz lesz tovább bővíteni a munkaerőpiacot és biztosítani a gazdasági fejlődést, így a lakosság egészségének javulását kell középpontba állítani, mert egészségesebb társadalomra van szükség. Azt a pénzügypolitikus is elismerte, hogy az egészségügyben tapasztalható pozitív változások ellenére csak kismértékű csökkenés volt tapasztalható a szív- érrendszeri és daganatos betegségek okozta halálozásoknál.

Az ellátórendszert hosszú kórházi tartózkodás, kiugróan magas orvos-beteg találkozási szám jellemzi, emellett évről évre nem tervezhető kiadást generál a kórházak eladósodása. Míg 2015-ben és 2016-ban 60 milliárd forintot fordítottak év végi konszolidációra, tavaly 49 milliárd forinttal egyenlítették ki az elmaradt számlákat – sorolta az adatokat Banai Péter Benő. Úgy vélte, felelős gazdálkodással elkerülhető az intézmények eladósodása, amiben a menedzsmenteknek is nagy szerepe van.

A költségvetésre általánosan jellemző kiadáscsökkentés és bevételnövelés mellett a kiemelt területek jelentős forrásokhoz jutottak, 2010 óta valamennyi közalkalmazotti életpálya közül az egészségügyben volt a legnagyobb arányú béremelés. Míg az alapellátás 2010-ben 121 milliárd forintból gazdálkodhatott, a kassza előirányzata 2019-re 206 milliárd forintra bővült, ami 69 százalékos többletet jelent – említette példaként az államtitkár, hozzátéve azt is, hogy jövőre 40 milliárd forintos céltartalékot biztosítottak az egészségügy számára, amit a rendszer hatékonyságának növelésére szánnak.

Átfogó népegészségügyi intézkedéseket sürget a WHO

Népegészségügyi stratégia és interdiszciplináris együttműködésen alapuló alapellátás nélkül nem csökkenthetőek az ellátási egyenlőtlenségek – fogalmazott Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója, aki bár elismerte, hogy tapasztalhatóak pozitív folyamatok Magyarországon, azonban közel sem értékelte olyan jónak a helyzetet, mint a területért felelős miniszter.

Az évente 550 millió elkerülhető halálozás 3,4 millió potenciálisan produktív életév elveszítését jelenti az Európai Unióban. Magyarországon még mindig túl sokan halnak meg szív- érrendszeri és daganatos betegségekben, a korai halálozás kétszerese az uniós átlagnak, és a várható élettartama is a legalacsonyabbak között található – jelentette ki az igazgató, hangsúlyozva, hogy az okok elsősorban nem az egészségügyi ellátórendszer, hanem a prevenció elégtelenségében keresendőek. Egészségnyereség csak a megelőzéssel érhető el, beavatkozni a dohányzás, a túlsúly, a kábítószer- és az alkoholfogyasztás mértékének csökkentésével lehet. Az átfogó népegészségügyi program végrehajtása tárcák közötti együttműködést kíván, az egészség megőrzésének minden terület programjában első helyen kell szerepelnie.

A WHO átfogó programjának célkitűzései között szerepel a megfelelő szintű közfinanszírozás biztosítása, a betegterhek csökkentése, amiben megint csak meglehetősen rosszak a hazai mutatók. Miközben az egészségügyre fordított közkiadások aránya messze elmarad a WHO által ajánlott 12 százaléktól, növekedésének mértéke más ágazatokétól, a betegterhek az ajánlott 15 százalék helyett Magyarországon 29 százalékra rúgnak, a magánkiadások aránya a V4-ekkel és Szlovéniával összevetve nálunk a legmagasabbak. Mindez a lakosság 12 százalékára jelentős terhet ró, 5,9 százalék számára elszegényedést jelentenek az egészségügyi magánkiadások, ez az arány csak Ukrajnában és Albániában magasabb. Jakab Zsuzsanna szerint a számok azt mutatják, hogy gyenge a szociális védőháló.

A betegek jelentős százaléka a magas költségek vagy a távolság miatt nem váltja ki a gyógyszerét, 7 százalék ezen okból orvoshoz sem fordul – hívta fel a figyelmet a szakember, arra is rámutatva, hogy emelni kell a közfinanszírozás arányát.

Az egészségügyi rendszer fejlesztésének kulcsa a népegészségügyi szolgáltatások és az alapellátás erősítése, ahol a beteg köré gyűlve az ellátásban az orvos mellett részt vesznek a gyógyszerészek, pszichológusok, rehabilitációs, és egyéb szakemberek. Jó példa volt erre Magyarországon a Svájci-projekt. Emellett a finanszírozásnak az ellátási szintek közötti együttműködésre kellene ösztönöznie a szereplőket, ami azonban hazánkban egyelőre nem tapasztalható – zárta Jakab Zsuzsanna.

A digitalizáció mindent megváltoztat

Célzott prevencióról és adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltásról szólt előadásában Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója, hangsúlyozva, hogy az orvos-beteg, ápoló-beteg, és az orvos-orvos kapcsolatokat is megváltoztatja a digitalizáció.

Az elmúlt egy évben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) a teljes egészségügyi ellátórendszert összekapcsolta, egyelőre megtartva az egyedi informatikai rendszerek sajátosságait. Ezt már Vartus Gergely, az Emmi e-Health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa mondta. A platform indulásakor mindössze az orvosok 15-20 százaléka lépett be e-személyivel a térbe, mára ez az arány valamennyi intézményben 50 százalék felett van. November 1-jével csatlakozott a felhőalapú rendszerbe az Országos Mentőszolgálat, valamint a jelentésre kötelezett magánszolgáltatók, de a teljes privát szektor csatlakozása ugyancsak elvárás a későbbiekben.

Készül a térben a járóbeteg-irányítási rendszer, ami a betegek számára jelentősen csökkentheti a várakozási időt a rendelőkben, az ágazatvezetésnek pedig lehetőséget ad a kapacitások felmérésére. A fejlesztések célozzák a telemedicina gyógyítási feltételeinek megteremtését is, ami mérsékelheti a az orvos-beteg találkozások számát, mert elegendő, ha a beteg feltölti az adatait a térbe. A fejlesztési projekt harmadik ága a kutathatóság biztosítása, az adatvagyon mielőbbi kiterjesztése – számolt be Vartus Gergely, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő időszak uniós fejlesztési forrásai szűkülni fognak.

Kiemelt szerepben a gyógyszeripar

Adatok sorával igazolta Mráz Ágoston Sámuel az általa vezetett –Nézőpont Intézet szervezésében megtartott egészségügyi konferencián a magyar gyógyszeripar kiemelt helyét és szerepét a hazai nemzetgazdaságban. A múlt évben például a teljes magyar nemzetgazdasági kibocsájtás 2017-ben 1,3 százalékát – 1021 milliárd forint – adta az ágazat, miközben a korábbinál 2,5 milliárd forinttal többet fordítottak e cégek kutatásra és fejlesztésre. Az 508 milliárdos bruttó hozzáadott értéket pedig egy alkalmazottra vetítve az első helyre sorolja a hazai gyógyszeripari vállalatokat.

A magyar gyógyszeripar kiemelten fontos szerepet tölt be a külkereskedelemben. Legfontosabb exportpiacai Oroszország, Franciaország, Románia, Lengyelország, Ukrajna és az Egyesült Államok. Miközben a belföldi értékesítés 2000 óta stagnál – éves szinten 120-130 milliárd – ugyanezen időszak alatt azonban a duplájára emelkedett az export, s tavaly már elérte a 745,7 milliárd forintot. Jelentős az Európai Unión kívüli kereskedelem is, Magyarország a 10. helyen áll az EU 28 tagállamának ranglistáján az unión kívüli kereskedelem mértékét tekintve. Az EU exportjának 7,7 százalékát magyar gyógyszercégek adják, ami 654 millió eurót, nagyjából 200 milliárd forintot tesz ki.

A Nézőpont Csoport vezérigazgatójának kiváló eredményeket soroló előadása után az ágazati szakemberek részvételével megtartott kerekasztal-beszélgetés némileg finomította a fenti képet, kiderült, gondokból is akad bőven. A Richter vezérigazgatója, Orbán Gábor például a Valsartan ügyre hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy mekkora gondot okoz, ha hagyják leépülni az európai hatóanyaggyártást. A jövőt illetően kétféle verziót vázolt fel e témával kapcsolatban: vagy a kontinensen is felértékelődik a hatóanyag-gyártás, vagy időről időre gyógyszerhiánnyal kell számolni.

A szerializáció – vagyis a hamisítás elleni egyedi dobozazonosítás 2019 februári bevezetése – a gyógyszerlánc minden szereplőjének fáj. Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke, s a Richter vezérigazgatója egyként a vállalatok jelentős kiadásaira hívták fel a figyelmet – a hazai cégek összesen 20 milliárdot fordítottak a felkészülésre –, hozzátéve: azonkívül, hogy kalkulációik szerint minden egyes doboz termelői árát több mint 70 forinttal megdrágítja az új biztonsági rendszer, csökkenti a termelés hatékonyságát. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán  a szerializációt – a hazai zárt ellátási láncra hivatkozva – kimondottan elhibázott döntésnek tartja, s bár lágyabbra hangolva, ugyanerre hivatkozva a Hungaropharma vezérigazgatója, Feller Antal is értetlenségének adott hangot a bevezetéssel kapcsolatban.

Szó esett a munkerőhelyzetről is, ami ma már nem csak a termelő vállalatoknak okoz fejtörést, hanem kisebb-nagyobb mértékben a nagykereskedőknek és a patikáknak is. Annak ellenére, jelezte Hankó Zoltán, hogy kevesebb lett a patika – 2014-hez képest negyvennel –, s ugyanakkor 360-nal nőtt a gyógyszerészek létszáma.

A jövő évtől többek között azt várják a résztvevők, hogy az egészségügyi stratégia mellett megfogalmazódjon egy gyógyszeripari stratégia is. Az egyedi dobozazonosító februári indulásáig Feller Antal szerint feltétlenül tisztázni kell, hogy milyen eljárás követendő abban az esetben, ha akár az internetkapcsolat hibája miatt fals hamis jelzést ad adott készítményről a rendszer. Hankó Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019. február 22-én megszűnik a speciális egészségügyi célra szánt tápszer fogalma, ezt követően élelmiszerként tartják nyilván, kérdés, miként alakul majd e készítmények ártámogatása. A helyzet rendezése szerinte gyors jogalkotást igényel. Azt is bejelentette, hogy 2019 nyarán komplex gyógyszertári adherencia programot indítanak. Orbán Gábor az egészségügyre fordított kiadások növelését tartaná fontosnak, s a szabadalmi védettség idejének meghosszabbításából eredő versenyképességi problémák megoldását tartaná fontosnak.

Állami és magán

Akár akarjuk, akár nem, a magánegészségügy a világon mindenhol jelen van, a fejletlen országokban azért, mert nincs más, a fejlettekben pedig azért, mert a rendelkezésre álló közpénz nem elegendő ahhoz, hogy minden szolgáltatás mindenkinek a rendelkezésére álljon, miközben emellett rengeteg diverzifikált egyéni igény jelenik meg – vezette fel az állami és a magánegészségügyről szóló blokkot Bodrogi József. Az egyik nemzetközi cég becslése szerint idén körülbelül 900 milliárd forint a magánkiadások összege Magyarországon, miközben e kiadások növekedési üteme folyamatos és állandó. Ez az összeg az összkiadás 31-32 százalékát jelenti.

Mint utóbb a piaci szereplők – Leitner György, a Primus Egyesület elnöke, Lantos Csaba befektető, Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, valamint a moderátori szerepet vállaló Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója párbeszédéből kiderült, változatlan a talány, vajon mit is ért a kormányerő a többféle formában és fórumon (Kötcse, MNB-tanulmány, salátatörvény tervezete) szerepelő azon mondatán, hogy szét kell választani a köz- és magántulajdont, s ily módon nyilván az ellátást. Új információ azonban nincs, így már csak a meglehetősen közismert adatok kerültek szóba: mekkora részt hasítottak ki a magánszolgáltatók a járóbeteg ellátásból, s hogy ma már az alsó középosztály tagjai is szép számmal veszik igénybe a piaci szereplők szolgáltatásait. Lantos Csaba szerint jelentős pénzforgalom zajlik e piacon, ami a magánszolgáltatók vitalitását bizonyítja, de úgy látja, a vadkapitalista állapot szabályozásért kiált.