Tagadások és cáfolatok

Cáfolatsort juttatott el lapunkhoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma a portálunkon október 2-án Szeptemberi capriccio címmel megjelent írásunkkal kapcsolatban. Tételesen válaszolunk a tárca felvetéseire, bizonyítva ezzel, hogy cikkünk megjelenéséhez és az abban foglaltakhoz nem volt szükség „szivárogtatásra”.

Az Emmi levele így kezdődik:

„Egy internetes újság oldalán az igazságnak nem megfelelő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának lejáratására alkalmas, valótlan állítások jelentek meg.”

1. Nem felel meg a valóságnak az, hogy Kásler Miklós miniszter nem tudott megfelelő vezetőt találni az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmiszer-egészségügyi Intézet (OGYÉI) élére, és az államtitkár megkerülésével nevezett ki egy ötfős irányítótestületet.

Az OGYÉI-nek a mai napig nincs főigazgatója, ezt bizonyítja a hatóság saját weboldala is. Hogy kik jártak főigazgatói castingon a miniszternél, azt ebben a cikkünkben írtuk meg. Közülük végül senkit nem neveztek ki.

2. Nem igaz az, hogy bizonytalanság van az október elseje óta működő Nemzeti Népegészségügyi Központ működésében, az átszervezés zökkenőmentesen ment, a 800 dolgozó munkahelye, fizetése egy percig sem volt veszélyben.

Nem állítottuk, hogy a dolgozók fizetése veszélyben lett volna. Azt ellenben igen, hogy bizonytalanságokat okozott az átszervezés. Az NNK átalakítása nyomán például az OKI központi költségvetési szervből központi hivatalként működő központi költségvetési szervvé alakul, ami miatt a jövőben nem alkalmazhatják közalkalmazottként a dolgozókat – erről kormánydöntés szól. Arra viszont nem kaptak pontos választ a dolgozók, hogy az átalakítás nyomán hányan (és pontosan kik) kerülnek a lényegesen kevesebb védelmet nyújtó Munka Törvénykönyvének hatálya alá. Egyébként egy, az átalakítást megelőző egyeztetésen arra a kérdésre, hogy várható-e a fizetések csökkenése az átalakulással, illetve azt követően, nem egy egyszerű NEM-mel válaszoltak, hanem akként: „a munkáltató a jogszabályi keretek között mindent el fog követni annak érdekében, hogy az illetmények ne csökkenjenek”. Az ilyen, és hasonló válaszok nyomán úgy gondoljuk, megalapozott a cikkben megfogalmazott véleményünk, amely szerint „akadt némi bizonytalanság a dolgozók státusza, fizetése és egyéb juttatásai körül”.

3. Nem igaz az, hogy a miniszter nem rendelt többletforrásokat a kórházi fertőzések megelőzését szabályozó rendelet végrehajtására, a többletfeladatokra 2,2 milliárd forint plusz összeget is kapnak az intézmények.

A 2,2 milliárd forintos plusz forrás hozzárendeléséről korábban nem volt bejelentés, sajtótájékoztató, közlemény. Ellenben alább szó szerint idéznénk Kásler Miklós erőforrás miniszter nyilatkozatát, amely 2018. szeptember 20-án hangzott el az InfoRádióban.

Kérdés: „Voltak ilyen sajtóértesülések is, hogy biztosítanak pluszforrást is a kórházaknak arra, hogy jól be tudják tartani a miniszteri rendeletet. Ezt meg tudja erősíteni? Tehát lesz erre plusz keret?”

Kásler Miklós: „Én azt tudom megerősíteni, hogy minden kórháznak rendelkezésére áll a megfelelő összeg ahhoz, hogy az infekciókontrollt el tudja végezni, és a fertőzéseket meg lehessen előzni.”

Természetesen elképzelhető, hogy szeptember 20-án még nem lehetett tudni, hogy kapnak a kórházak plusz 2,2 milliárdot az október 1-jétől hatályos rendelet mellé, ellenben rendkívül pozitívan értékeljük, hogy lapunk cikke nyomán derült ki, hogy az intézmények anyagi támogatásban is részesülnek a kórházi fertőzések megelőzésének érdekében.

4. Nem igaz az, hogy a miniszter felelőssége volt, hogy csúszott a kollegiális szakmai vezetők megválasztása.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője az emberi erőforrások minisztere, aki felelőse is mindannak, ami a tárcánál történik.

5. Nem igaz az online lap azon kijelentése, amely „árván” maradt projektekről szól, megemlítve az Egészséges Budapest Programot, amely a valóságban a legnagyobb rendben zajlik.

Úgy gondoljuk, hogy az Egészséges Budapestért Program valóban rendben zajlik Cserháti Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szakértőjének vezetésével, nem is állítottuk ennek az ellenkezőjét. Mindössze annyit jegyeztünk meg, hogy Cserháti Péter miniszteri biztosi kinevezése – mint az Emmi más biztosaié is – a választások nyomán leköszönő harmadik Orbán-kormány mandátumának lejártával megszűnt májusban. A miniszteri biztosi kinevezés(ek)re az elmúlt öt hónapban nem sikerült sort keríteni.

6. A vastag- és végbélrákszűrési programmal kapcsolatban a miniszter öt nappal ezelőtt rendelt el vizsgálatot, ami a felelősség teljes körének feltárását hivatott szolgálni, különös tekintettel a közbeszerzések revíziójára.

Üdvözöljük a vizsgálatról szóló bejelentést, hiszen a „Komplex népegészségügyi szűrések” elnevezésű kiemelt projekt körüli problémákra lapunk elsőként hívta fel a figyelmet. Sajnos akkor nem születtek ilyen hathatós beavatkozások, mint amelyről a cikkünkre érkezett reflexióból értesülhettünk.

Ideidéznénk továbbá egy hangfelvétel egy részének szószerinti leiratát, amelyet Kásler Miklós miniszterrel 2018. szeptember 4-i interjúnk során rögzítettünk. (A jóváhagyásra visszaküldött interjúból a kérdést az arra adott válasszal együtt kihúzták a minisztériumban.)

Kérdés: „Mi volt az oka annak, hogy az ütemterv szerint tavaly kellett volna megkapniuk a háziorvosoknak a kiteket, és elkezdeni kiosztani, és ez nem történt meg?”

Kásler Miklós: „Nem voltam benne ebben a folyamatban egy évvel ezelőtt, de a tájékoztatás szerint ennek a magyarázata az, hogy mindig a legkorszerűbb rendelkezésre álló gépeket, műszereket, eszközöket, vegyszereket igyekeztek beszerezni, illetve megtendereztetni. Ez önmagában korrekciókat jelentett, illetve önmagában a tenderkiírások idővonzata az is elhúzódott”

Kérdés: „Lett ennek személyi felelőse a minisztériumban?”

Kásler Miklós: „Én nem érzek személyi felelősséget, a törvényi előírásoknak a szigorú betartása volt, illetve a szakmai igényességgel magyarázható.”

7. Nem felel meg a valóságnak a cikk azon állítása is, amely a miniszter „bűneként” próbálja beállítani a sürgősségi ellátás némi csúszását is. Valójában az egészségügyi államtitkárság hiányos előterjesztést készített, és a miniszter ezért korrekciót rendelt el.

Mindössze annyit állítottunk, hogy Kásler Miklós korábban szeptemberre ígérte a sürgősségi program bemutatását, ami ez idáig nem történt meg.

8. Semmi nem támasztja alá a cikk azon állítását, hogy a kormány által létrehozott EMMI ne lenne működőképes. A családügyben, a kulturális és az oktatási kérdésekben is jelentős elmozdulás történt az utolsó két hónapban.

Ezzel a ponttal nem értünk egyet, de elfogadjuk, hogy a minisztériumnak ez a véleménye. A miénk nem ez.

9. Az  egészségügyi államtitkárságnak közel négyszáz munkatársa van, így nem lehet azt állítani, hogy túlterheltek lennének, illetve, hogy teljesíthetetlen, lehetetlen határidőket kényszerített rájuk a miniszter.

A minisztérium számos területén dolgozó munkatársától mi másként értesültünk.

10. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy az egészségügyi államtitkár nem jelenhetett meg szakmai konferenciákon, hiszen több alkalommal, Rómától New Yorkig, Bécstől Tallinig vett részt külföldi szakmai rendezvényeken helyettes államtitkáraival, és a miniszter számos alkalommal delegálta hazai eseményekre is.

Számos szakmai kongresszus zajlott az elmúlt időszakban Magyarországon, amelyek szervezői arról tájékoztatták lapunkat, hogy hiába várták a tárca egészségpolitikusait.

11. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az újságíró semmilyen információt nem kért cikkéhez az EMMI-től, és ellenőrizetlen információk, sugalmazások alapján valótlan állítások tömegét zúdította olvasóira.

Cikkünk véleménycikk, ezért nem kértünk hozzá információkat az Emmitől. A MedicalOnline, mint vezető egészségügyi szakportál az Emmi (és az egészségügyért felelős államtitkárság) sajtóeseményeire tavaly november óta nem kap meghívást, és ez nem változott azóta sem, hogy Kásler Miklós hivatalba lépett. A problémát több ízben jeleztük az Emmi kommunikációs vezetőjének, munkatársainak, Kásler Miklós személyes kommunikációs asszisztensének, ám ennek ellenére a helyzet nem változott.