Kórházi fertőzések: véghajrában a végrehajtás
Napokon belül hozzájuthatnak az intézmények ahhoz a 2,2 milliárd forinthoz, amelyet arra kapnak, hogy maradéktalanul betarthassák az október elején megjelent, a kórházi fertőzések megelőzését célzó rendeletcsomagban foglaltakat.
Az emberi erőforrások minisztere a kórházi fertőzések megelőzését szabályozó rendelet végrehajtására 2,2 milliárd forint plusz pénzt rendelt – közölte lapunkkal korábban a tárca. Kovács Attila országos tisztifőorvos az IME egészségügyi szaklap 7. alkalommal megrendezett konferenciáján a MedicalOnline kérdésére válaszolva azt is elmondta, az erre vonatkozó rendelet „pillanatokon belül” kijön, a pénzt pedig meghatározott, viszonylag egyszerű szempontrendszer szerint nyerhetik el a kórházak. Hozzátette azt is, a forrás egy rövid időszak áthidalását szolgálja, hiszen a szándékok szerint jövőre az infekciókontroll feladatok díjazása beépül a finanszírozásba.
Várhatóan decemberre elkészül az az infekciókontroll-finanszírozási javaslat, amelyen jelenleg egy munkacsoport a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) közösen dolgozik – mondta előadásában Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai vezetője, hozzátéve, így megfelelő forráshoz jut az intézményi infekciókontroll (IC).
A tisztifőorvos hivatalában egyelőre lázas munka folyik, hiszen az IC rendelethez kapcsolódóan számos feladat hárul a szakemberekre. A rendelet egyik legfontosabb eleme a kórházba érkező betegek kockázati besorolása, amelyet az országos tisztifőorvos által bevezetésre javasolt standard lista szerint kell elvégeznie az erre kijelölt szakdolgozónak. Kockázatértékelést nemcsak az egyes páciensek, hanem az intézmények tekintetében is végezni kell, amelyhez ugyancsak csekklistát kínál majd az NNK, amely alapján standardizált módon határozható meg a szolgáltató IC szintje. A nosocomiális infekciók (NI) megelőzése érdekében elvárás a bizonyítékokon alapuló ellátási csomag bevezetése, amely a röviden megfogalmazott, a fejlesztendő területekre vonatkozó intézkedések mellett összesíti a jó gyakorlatokat is. A menedzsmentekre vár a helyi eljárásrendek kialakítása a jogszabályok, módszertani levelek és szakmai irányelvek alapján, amelynek kapcsán Oroszi Beatrix külön felhívta a figyelmet arra, hogy gondoskodni kell arról, hogy az alkoholos kézfertőtlenítő, illetve adagoló minden betegellátási ponton elérhető legyen a személyzet, valamint a látogatók számára is.
Még ebben a hónapban megjelennek a rendeletek betartását segítő módszertani levelek – jelezte a szakmai vezető. A kockázatfelmérést segítő csekklisták mellett a négy leggyakoribb NI – érkatéterrel összefüggő vérátamfertőzések (VÁF), hólyagkatéterezéssel összefüggő húgyúti fertőzések, lélegeztetéssel összefüggő pneumóniák, műtéti sebfertőzések – megelőzését szolgáló módszertani levelet is kiad a tisztifőorvos. Ezek részleteit a Péterfy Sándor utcai Kórház orvosigazgatója, Szilágyi Emese ismertette, hangsúlyozva, hogy a négy leggyakoribb NI 30-50 százaléka megelőzhető átfogó intézményi IC programmal, és a helyes gyakorlat következetes alkalmazásával.
Két literrel több kézfertőtlenítő fogy
Szintén az NI-k visszaszorítását célozza az ötévente kötelező európai pont-prevalencia vizsgálat (PPV), amelyet tavaly szeptember 25-e és október 20-a között végeztek valamennyi aktív fekvő, és hosszú ápolási idejű intézményben. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) által koordinált vizsgálat jó helyzetképet ad az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakoriságáról, és az antimikrobális szerek alkalmazásáról. Ennek előzetes eredményeit ismertetve Oroszi Beatrix elmondta, 99 kórház 44846 betegének adatait vonták be a vizsgálatba. A legutóbbi, 2012-es PPV eredményeivel összevetve a pneumónia, a húgyúti fertőzések, a műtéti sebfertőzések és a VÁF-ok hasonló arányban szerepeltek, változást inkább a kórokozók megoszlásában láttak. Míg az escherichia coli, az enterococcus sp, a Klebsiella, és a Pseudomonas gyakrabban fordultak elő, jó hír, hogy a Clostridium difficile részaránya csökkent 2012-höz képest.
Magyarországon 8,1 liter alkoholos kézfertőtlenítő jut 1000 ápolási napra, ami messze elmarad az uniós átlagtól, és bár az idei adatot az ECDC még nem publikálta, 2012-ben mért 24 liter/1000 ápolási nap arány, ami nálunk az előző felmérés alkalmával 6 liter volt. Oroszi Beatrix jelezte azt is, hogy nem sikerült javítani Magyarországon a WC-vel és kézmosóval felszerelt egyágyas kórtermek arányán, ami jelenleg 6 százalék. Az ECDC adatait még nem ismerjük, de valószínűsíthető, hogy az elmúlt öt évben – a mi adatainkkal szemben – javult az arány ebben a tekintetben az európai országokban.
A munkaerő a kérdőjel
Az IC szakemberek nemcsak a kórházakban, hanem a hatóságnál is hiányoznak, pedig fontos lenne, hogy rendszeresen ellenőrizzék a helyi eljárásrendek betartását, a rendeletben foglaltak végrehajtását – jegyezte meg a konferencia első blokkját záró diszkusszió bevezetőjében Rákay Erzsébet epidemiológus, a Szent János Kórház Kórházhigiénés Osztályának vezető főorvosa. A dolgozók túlterheltek, időnként az ismeretek is hiányosak, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakemberek ösztönzésére és képzésére.
A diszkusszió során kiderült, hogy számos nyitott kérdés maradt a minimumfeltételeket és a hatósági felügyeletet erősítő módosítások nyomán. Míg korábban az IC-hez elegendő volt egy szakorvos, most – ágyszámhoz kötötten – két főt kell biztosítani, ami már csak azért is problémás, mert megelőző orvostan szakképesítést évek óta nem szerzett senki. Válaszában Kovács Attila tisztifőorvos elismerte, hogy a rendelkezés betartása „bűvészmutatvány” lesz, ám úgy fogalmazott, jelenleg ez az az arányszám, amivel biztosíthatónak tűnik az IC működtetése. Bizonyos ágyszán felett azért van szükség két szakorvosra, mert ha az egyikőjük szabadságra megy, vagy megbetegszik, nincs, aki helyettesítse.
Infektológust, mikrobiológust, de például az egyetemek érintett szakembereit sem vontak be a rendeletek módosításának előkészítésébe – vetette fel Barcs István, a Semmelweis Egyetem epidemiológiai tanszékének vezetője, elismerve hogy szükség volt a szabályozás bővítésére. Kovács Attila erre úgy reflektált: gyorsan kellett elkészülni a módosításokkal, ezért nem volt idő széles körben egyeztetni ezeket.
A konferencián egyébként elhangzott, hogy az NNK törekszenek arra, hogy a kórházi fertőzésekről szóló jelentéseik és elemzéseik minél közérthetőbbek legyenek a laikusok számára, Kovács Attila megemlítette, hogy továbbra is ellen fognak állni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) követelésének, hogy intézményekre lebontva megkapják az NI-k adatait. Mint a tisztifőorvos fogalmazott, ezeket a nyers számokat azért nem adják ki, mert ezek alapján egyes betegek személyes betegút-térképe is felrajzolható, ami adatvédelmi szempontból aggályos.
