Kórházi fertőzések: csak félig készült el a rendelet

Részben tartotta a szavát Kásler Miklós erőforrás miniszter, aki július végén tett ígéretet arra, hogy szeptembertől hatályba lép a kórházi fertőzések megelőzését célzó szabályozás. A kórházak infekciókontroll (IC) tevékenységének ellenőrzéséről szól ugyanis a szeptember 11-ei Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet, amely október 1-jén lép hatályba. Ám a korábban tervezet formájában nyilvánosságra hozott rendelet lényegi része, azaz a minimumfeltételek módosítsa elmaradt. Meglepő módon Kásler Miklós csütörtökön mégis úgy nyilatkozott, mintha már a miniszteri rendelet is hatályos lenne, pedig az még meg sem jelent a kormány hivatalos lapjában.

A friss kormányrendelet nyomán némileg átalakul az IC jelentési és ellenőrzési rendszere. Míg eddig a megyei, a jövőben a járási kormányhivatalok jutnak hangsúlyosabb szerephez ebben. Bár az ellenőrzés eddig is feladata volt a kormányhivatalok illetékeseinek, az viszont újdonságként kerül a rendeletbe, hogy évente ellenőrizni kell a fekvőbeteg-ellátást vagy egynapos sebészeti ellátást nyújtó, illetve dialíziskezeléseket végző egészségügyi szolgáltatók IC tevékenységét. Bár a Nemzeti Népegészségügyi Központ megalakulásával valamivel több ráhatása lesz az országos tisztifőorvosnak a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainak feladatellátására, azok továbbra sem tartoznak a központ közvetlen irányítása alá. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy a hivatalok munkatársai a finanszírozási nehézségek és az alacsony létszám miatt eleget tudnak-e majd tenni az ellenőrzési kötelezettségeiknek. Az elmúlt évek „bürokráciacsökkentő” intézkedéseinek nyomán kiszámíthatatlanná vált a köztisztviselői pálya – ahol jelenleg is létszámstop van érvényben, illetve további leépítéseket is kilátásba helyezett a Miniszterelnökség.

A kormányrendeletben foglalt változásra számítani lehetett, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) július 6-án tette közzé a kórházhigiéniai jogszabályok módosításáról szóló rendelet tervezetét. Csakhogy az nem csupán a hatósági feladatok átszabásáról, hanem az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló (20/2009.) miniszteri rendelet bővítéséről is szólt. Ez valóban többletfeladatokat és feltételeket rótt volna a kórházi IC-re, ám ennek módosítása még nem jelent meg.

Mindezek tükrében nehezen értelmezhető Kásler Miklós minap elhangzott nyilatkozata, amelyben az erőforrás miniszter arról beszélt, hogy a jogszabályban nagyon pontosan meghatározták, hogy mit kell tenni a kórházakban, hogyan kell adatokat felvenni a betegektől, kik veszélyeztetettek, milyen esetekben van szükség laborvizsgálatra, és azt milyen körülmények között kell végezni. Azt is hozzátette, hogy a rendelet egyfajta protokollt jelent, amelyet minden intézménynek be kell tartania: „Le van írva a sorrend, le van írva, hogy mit kell tenni, hogy kell tenni”.

A már említett rendelettervezetből – amely a Magyar Közlönyben csak részben jelent meg, és egyelőre nem ró többletfeladatokat a kórházakra – valóban kiolvasható a leggyakoribb nosocomiális infekciókat (NI) célzó csekklista bevezetése, vagy új szereplők beemelése a betegellátásba. Ez éppen úgy a pozitívumok közé sorolható, mint az, hogy a tervezet szakmailag releváns és helytálló, így az NI járványok számának csökkenését eredményezheti – de majd csak ha megjelenik és hatályba lép.

A rendelettől egyébként a tárca azt várja, hogy a kórházi fertőzések száma 30-50 százalékkal csökkenjen Magyarországon – jelezte mostani nyilatkozatában Kásler, hozzátéve, hogy (a meg sem jelent) rendelettől néhány héten belül javulást várnak. Arról azonban nem beszélt, hogy melyek azok a kiinduló adatok, amelyekhez képest ilyen arányú csökkenést kívánna elérni a minisztérium.

A rendelettervezet szövegében egyébként az szerepelt, hogy szeptember 1-jétől valamennyi kórháznak infekciókontroll kapcsolattartót kell kineveznie a fekvőbetegeket ellátó osztályokon. Ám a tervezetnek ez a része éppen úgy nem jelent meg, mint ahogy az sem, amelyik október 1-jével írta volna elő a miniszter által szintén említett csekklista, és az NI-kkel összefüggő ellátási csomag bevezetését az intézményeknek.

Bár Kásler Miklós mostani nyilatkozatában külön értekezik arról, hogy olyan speciális laboratóriumot alakítottak ki, amely nemcsak az itthon előforduló, megszokott fertőzések azonosítására alkalmas, hanem a nagyon ritkán előforduló, behozott kórokozókat is azonosítani tudja, és meghatározza, hogy a kórházak által beküldött minták alapján egészen pontosan melyik gyógyszer hatásos az adott NI-t okozó baktériumra. Nem esett szó azonban a laboratóriumi kapacitások növeléséről, pedig a gyakorlatban akár egy hét is eltelik, mire megszületik a mikrobiológiai diagnózis. A rendelettervezetben foglaltak teljesüléséhez elengedhetetlen lenne a mikrobiológiai laborkapacitások növelése, remélhetőleg a tárca erről gondoskodni fog, mire a módosítási javaslatok ténylegesen hatályba lépnek.

Mint azt korábban, a rendelettervezetet elemző írásunkban is kifejtettük, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló rendelet bővítése az elmúlt, közel tíz év tükrében indokolt volt. Azonban a 2019-es büdzsében nem jelentek meg azok az összegek, amelyek lehetővé teszik a módosuló minimumfeltételek betartását az intézmények számára.

Igaz, ezek egyelőre nem változnak – legalábbis amíg a Magyar Közlönyben meg nem jelenik az Emmi miniszterének rendelete a minimumfeltételek módosításáról.