Emberi élettel játszanak
2018. december 31. 06:14
Az idei karácsonyon egy tökéletesen bedőlt sürgősségi rendszert találtak az ápolók a fa alatt. Rozsos Erzsébet ápolásetikus írása a Népszavában.
A sürgősségi ellátásban – kiemelten a betegfelvételnél és az intenzív osztályokon a betegek ellátásánál – különös jelentősége van a triázsolásnak nevezett osztályozási rendszernek, annak érdekében, hogy a személyzet meg tudjon birkózni a túlzsúfoltsággal. Erre valók a helyzetre kialakított algoritmusok, amelyeket a megbízott személynek, azaz az orvosnak vagy magasan képzett szakápolónak (triázs-szakápoló) alkalmaznia kell. Meghatározott ellátási kritériumokat, egy adott kezelés elsőbbségét előíró protokollt, osztályozási rendet kell ilyenkor követni.
De erről nem sokat tanítanak az ápolók képzésében, a triázsoló ápoló döntési tevékenységének leírását nem is találjuk a tananyagban. Ezekre az ápolókra akarja mégis a kormány rálőcsölni a felelősséget a sürgősségi osztályokon. Persze valóban létezik ilyen magas szintű kompetencia számos országban, de csak ott, ahol a döntési kompetencia fogalmát ismerik. Magyarországon viszont nem így van. Az Ápolásetika tantárgy egykori oktatójaként azt kérdezem: hova jutottunk?
Magyarországon az ápolók illetékességi köre szakmai szempontból még csak-csak leírható, de etikai és jogi szempontból nem szabályozott. Hírből sem ismerik az egészségügy irányítói a döntési kompetencia fogalmát az egészségügyi ellátást vivő munkakörökben, főleg az orvosi, ápolói birodalom határán zajló tevékenységekben. Mint ahova a triázs ápoló tevékenysége tartozik. Persze belátom, nem könnyű megfelelni az etikának, ha a szakmai, jogi felhatalmazás kidolgozásra sem került. Ha úgy végeznek a kiterjesztett hatáskörű ápolók, hogy az oktatási időszak alatt, épp a kidolgozatlanság miatt, nem esik szó minderről. A lelkiismeretlen és gyakran változó jogszabályok között képtelenség eligazodni.
A kormány most e képzetlen, törvényi felhatalmazással nem rendelkező szakdolgozókat nyomná rá a rendszerre, akiknek fogalmuk sincs arról, mit tehetnek, és mit nem tehetnek meg. (...)
(forrás:
Népszava Online)
