Nem történt csoda az SBO-kon
Több a beteg, a sorok nem rövidültek, az orvosok és az ápolók viszont kicsit frusztráltabban dolgoznak a centrumokban, írja a Népszava.
Bár január első napjaiban a szaktárca sajtóközleményben adta hírül, hogy zökkenőmentesen elindult az új egységes sürgősségi ellátórendszer, a gyakorlatban nem következett be a Kásler Miklós miniszter által még karácsony előtt elrendelt csoda. A sürgősségi osztályok változatlanul nehezen küzdenek meg a betegáradattal. Noha a szaktárca vezetője január elsejei határidővel újfajta működésre utasította a sürgősségi ellátást végzőket, ennek a személyi és informatikai feltételeit nem sikerült megteremteni, számol be a Népszava.
A lap által felkeresett sürgősségi centrumokban látszólag minden az előírás szerint működött. Volt triázs, betegtájékoztatással foglalkozó munkatárs, és szinte mindenütt kiírták egy vizsgáló ajtajára: Akut Alapellátási Egység.
Ám a sor, a várakozási idő nem rövidült, pedig a változtatásnak épp ez lett volna az értelme. Sőt az ünnepek alatt ugyanannyi orvosra jóval több beteg jutott. Az ünnepek alatt ugyanis az átlagosnál húsz-huszonöt százalékkal többen kértek sürgősségi ellátást a centrumokban. A lap által megkérdezett főigazgatók a helyzetet azzal magyarázták, hogy az ellátás gyorsításhoz a jogszabály helyett elsősorban több orvosra, triázs nővérre lenne szükségük. Ám a rendelet megjelenése óta eltelt idő alatt nem lettek többen a szakmához értő, munkát keresők. De ha lettek is volna, az álláspályázatok kiírására sem volt elég az idő. Ezért, hogy megfelelhessenek az új előírásoknak, más osztályokról hívtak a többlet feladatokra helyettesítőt, vagy csak megsokszorozták az egy emberre jutó feladatot. Így lett a triázs nővér egyidejűleg betegút szervező és tájékoztató munkatárs, valamint az akut alapellátási egységben is a szakember. A sok feladatot ellátók pedig éppen odaszaladnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez a rendelet megjelenése előtt is pont így működött.
Az akut alapellátási egységbe sorolható nem sürgős esetekkel azonban máris van egy komoly szakmai probléma: a nem súlyosnak ítélt banális panasz rejthet komoly életveszélyes bajt. Miután ezt a feladatot elvben elláthatná nem orvos is, nagy a tévedés lehetősége, előfordulhat, hogy éppen olyan valakit küldenek onnan haza, aki akár útközben meghal. Ezért a főigazgató úgy döntött, hogy az ő intézményében beteg csak akkor bocsátható el a sürgősségiről, ha azt orvos látta.
Mindeközben a Weborvos arról ír, hogy a NEAK honlapjára feltöltötték a sürgősségi adatlap formanyomtatványát és annak kitöltési útmutatóját tartalmazó dokumentumot, illetve az adatlap beküldéséhez használandó rekordkép elérhetőségét. Az adatlap hiányában nem finanszírozza az ellátást a NEAK a jogszabály szerint.
