A szakma szerint még mindig van baj a sürgősségi ellátással
Kásler professzor évtizedes problémákat orvosolt néhány hónap alatt
Mióta a minisztérium január 7-én utasított három sürgősségi ellátót, hogy növeljék az akut alapellátási egységben a személyi kapacitásokat, minden triázskategóriában gyorsabban, vagy várakozási idő nélkül látják el a betegeket az ország valamennyi sürgősségi osztályán – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Kásler Miklós.
Bár először vaskos sajtóanyagot osztottak ki az emberi erőforrások miniszterének hétfői sajtótájékoztatóján, azt nem sokkal azelőtt, hogy a tárcavezető beszélni kezdett a sürgősségi ellátásról, a nosocomiális fertőzésekről, és az elmúlt időszak egyéb intézkedéseiről, vissza is kérték az újságíróktól. Helyette egy két lapos beszámoló készült, amelyben már nem szerepeltek az egészségügyi ágazatot érintő prevencióra ösztönző pályázati program részletei sem, igaz, a korábban kiadott meghívó szerint az eredmények mellett éppen ennek a témának a bemutatása volt az esemény apropója.
Évtizedek óta torlódó problémákat igyekeztek nemcsak tűzoltás jelleggel, hanem véglegesen is kezelni az elmúlt hónapokban – kezdte a tájékoztatót a miniszter, a legakutabbként az infekciókontrollt és a sürgősségi ellátást megjelölve. A tárca célja az egészségben eltöltött évek számának növelése, az ebben hangsúlyos preventív szemlélet pedig a nosocomiális infekciókra és a sürgősségi ellátásra is vonatkozik – hangsúlyozta Kásler Miklós.
A sürgősségi ellátásban tapasztalható anomáliák feloldására, az egységes és gyors ellátás érdekében általános jelleggel vezették be a triázsrendszer használatát, ami a miniszter szerint azt jelenti, hogy a sürgősségi betegellátó osztályra érkező beteget öt percen belül regisztrálják a kórház számítógépes rendszerében, tíz percen belül pedig az ellátás végleges helyére irányítják. Míg az 1-3-as triázskategóriába sorolt betegek ellátása gyorsan megtörténik, a 4-5-ös kategóriába tartozó páciensek állapota lehetővé teszi a várakozást, de az ellátás idejét az ő esetükben is meghatározzák.
Az ellátás szereplői között a január 1-jével munkába álló diszpécserek teremtik meg a kapcsolatot. Az akut alapellátó egység a miniszter szerint a háziorvosok feladatát folytatja, hiszen az SBO-kon nagy számban jelennek meg olyan esetek, amelyek nem igényelnek sürgős beavatkozást, viszont nem maradhatnak ellátatlanul.
– A minisztérium vezetése helyesen ítélte meg az ellátórendszer lehetőségeit, kapacitásait és azt a lelkesedést, ahogyan a magyar kórházakban a magyar betegeket ápolják – folytatta a miniszter, aki arról számolt be, hogy az 59 sürgősségi betegellátó egységben már a rendelet hatályba lépésének első napján tartották a várakozási időket.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) küldött adatok szerint mindössze két budapesti és egy vidéki kórház lógott ki a sorból, ezeket január 7-én utasította a minisztérium, hogy növeljék az alapellátási egységben a személyi kapacitást, azóta minden triázskategóriában hosszabb várakozási idő nélkül látják el a betegeket.
– A hírek, a melyek ezzel ellentétesek, nem felelnek meg a valóságnak – hangsúlyozta a miniszter, egyúttal megköszönte a magyar kórházaknak ezt a rendkívüli teljesítményt, hiszen – mint fogalmazott – azt, hogy évtizedes problémákat kezeljenek, választ adjanak a hellyel-közzel jogos kritikákra, csak a magyar kórházakra, orvosokra, nővérekre támaszkodva tudják megtenni.
A szakma nem úgy látja, mint a miniszter
Hétfőn szakmai egyeztetés volt a minisztériumban a sürgősségi ellátást és annak szervezését érintő kérdésekről, amelyet Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár hívott össze, ám végül a megbeszélésen nem ő, hanem a helyettese jelent meg.
A MedicalOnline információi szerint a szakma többek között felvetette, hogy az ÁEEK-nak küldött jelentések valóságtartalma megkérdőjelezhető, hiszen a szakma által korábban kért kórházi informatikai fejlesztések, amelyek lehetővé tették volna a pontos és gyors adatszolgáltatást, a rendelet hatálybalépésére hagyott rövid idő miatt nem valósulhattak meg. Mivel ennek híján a jelentési kötelezettség aránytalanul nagy terhet ró a személyzetre, kérték az adatszolgáltatás szüneteltetését.
Bár a rendeletben foglaltak végrehajtásához elengedhetetlen lett volna a triázs-irányelv egyidejű megjelenése, az elmaradt; ennek híján pedig egyelőre nem beszélhetünk annak egységes végrehajtásáról, ahogyan nehézséget okoz az sbo-knak a triázs adatlapok kitöltése is.
Nem lehetséges az akut alapellátási egységekben a szükséges munkaerő felvétele, annak pótlását csak a dolgozók átirányításával lehet megoldani, ami viszont humánerőforrás-hiányt okoz más ellátási területeken – jelezte már január elején a szakma írásban is az államtitkárságnak, ugyancsak a gyors bevezetés következményeként. A rendelkezésre álló rövid idő nem volt elegendő a – rendelet értelmében érettségivel rendelkező – sürgősségi osztályos diszpécserek (SOD) felvételére és kiképzésére sem, ahogyan a szükséges infrastrukturális fejlesztések sem valósulhattak meg ott, ahol ez szükséges volt.
Mindezek felett sem a személyi állomány bővítéséhez, sem a beruházásokhoz nem rendelt forrásokat az Emmi.
Egyébként lapunk úgy tudja, hogy a Magyar Közlöny december 22-i számába bekerült rendelet szövegét eredetileg októberben tervezték megjelentetni januári hatálybalépéssel, így néhány hónap felkészülési időt hagyva az intézményeknek a humánerőforrás és egyéb fejlesztések elvégzésére.
(A jelzett kifogások némelyikével kapcsolatban – mivel a miniszteri sajtótájékoztatón nem lehetett kérdezni – írásban tettünk fel kérdést az Emmi-nek, választ kedd reggelre ígértek.)
A kamarának sem tetszik
Úgy tudjuk, a megbeszélésen terítékre kerültek többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) észrevételei is, amelyeket a triázs-irányelvről szóló rendelettel kapcsolatban kért ki a hivatásrendtől a tárca. A kamara álláspontja szerint a triázs a sürgősségi ellátás 1999-es bevezetése óta kötelező az sbo-kon, szerintük „minderről újdonságként beszélni megtévesztő”.
Úgy vélik, a triázs elvégzését nem lehet szakdolgozóra bízni, ahogyan álláspontjuk szerint az azonos triázskategóriába tartozó betegek rangsorolását is csak szakorvos végezheti. Az észrevételek között szerepel az is, hogy amennyiben egy kisebb csoport – pl. család – érkezik az sbo-ra, már a második beteg is kicsúszik a tíz perces, az irányelvben meghatározott ellátási időintervallumból, ami miatt akár per is indítható az ellátó intézmény ellen, hiszen a bíróságok a jogszabályokban és irányelvekben foglaltak alapján döntenek.
Mint kiderült, a kamarát – bár ezt törvény írja elő – a sürgősségi ellátást érintő, január 1-jével már hatályos rendelet közigazgatási egyeztetésébe nem vonták be, így kérdés, hogy az ezzel kapcsolatos észrevételeik nyomán módosul-e a szabályozás. A kamara szerint ugyanis a rendelet betarthatatlan.
(A kamara észrevételeivel kapcsolatban szintén kérdeztük az Emmi-t.)
Eredményről eredményre
A miniszter a sajtótájékoztatón hosszan felsorolta a kormány 2010-19 közötti intézkedését, megemlítve, hogy hivatalba lépését követően elkészült az öt nemzeti egészségprogramot, amelyek a társadalmat terhelő súlyos betegségek megelőzését célozzák, ám ezek részleteit továbbra sem ismertette. Helyette elmondta, hogy „rendkívül jelentős anyagi ráfordítások” jelentek meg az egészségügyben, növelték az egészségügyi alap kasszáját, amiből 6,5 milliárd forint jutott a szakellátásnak, 23,5 milliárd forint pedig a gyógyszerek támogatására. Hatmilliárd forinttal többet költenek gyógyászat segédeszközökre, és 900 millióval többet kötszertámogatásra.
Megemlítette a négylépcsős béremelést, amelynek köszönhetően 4 év alatt 72 százalékkal lesz több a szakdolgozók és az egészségügyben dolgozó felsőfokú végzettségűek fizetése. A mentősök bére 2016-2018 között 67 százalékkal emelkedett, idén újabb 8 százalékos többletre számíthatnak, ami azt jelenti, hogy 2010 és 2019 között a mentőorvosok fizetése 314 ezerről 640 ezerre emelkedett, a mentőtisztek átlagos fizetése mára 460 ezer forint, míg a mentőápolók 167 ezer forinttal vihetnek többet haza. Az Országos Mentőszolgálat nyolc új mentési pontot alakított ki, a mentőállomások fele megújult, a szervezet költségvetése a 2010-es, 22,8 milliárd forintról 38,2 milliárd forintra emelkedett, mindeközben a betegszállítók finanszírozása 45 százalékkal lett magasabb.
A minisztérium saját erőből megemelte az alapképzésben résztvevők ösztöndíját, ami félévenként 320 ezer forintos támogatást jelent. Az ÁEEK 2016-18 között 1,8 milliárd forintból – uniós támogatási programként – 800 egészségügyi szakdolgozót támogatott abban, hogy magasabb szintű képzettséget szerezhessenek.
A központi régió és Budapest egészségügyi ellátórendszerének átalakításában is előtérbe került a megelőzésre fókuszáló szemlélet, így az Egészséges Budapest Programot kiegészítették az országos intézetek fejlesztési koncepciójával. Emellett a miniszter említést tett a nagyértékű diagnosztikai és terápiás gépek beszerzéséről, az országos gyermeksürgősségi és traumatológiai ellátás kialakításáról, a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, valamint addiktológiai és mentálhigiénés is ellátórendszer fejlesztéséről, valamint az 1600 szakdolgozó lakhatását biztosító nővérszálló felújítási és építési projektről.
A kimerítő beszámolót a miniszter azzal az ígérettel zárta, hogy a közeli jövőben a többi témára is kiterjesztik a sajtó tájékoztatását – nyilvánvalóan célozva ezzel a prevencióra ösztönző pályázati programra is, ami az utolsó pillanatban végül lekerült az esemény napirendjéről.
A tájékoztatót végül azzal zárták, hogy a minisztert fontos kormányzati feladatai elszólítják, így nincs ideje a kérdésekre válaszolni, azokat írásban lehet feltenni a minisztériumnak. És bár a tárcavezető mellett végig, igaz némán, ott ült Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, Kásler Miklós nyomában ő is elhagyta a termet.
Kérdéseinket elküldtük az Emmi-nek, amint választ kapunk, cikkünket bővítjük.
