hirdetés
2019. június. 25., kedd - Vilmos.

A pszoriázis betegségprofiljának kiterjesztése

Bőr- és szérummarkerek közepesen súlyos és súlyos pszoriázisban

A pszoriázis molekuláris azonosítása a betegség genetikai, genomikai, metabolikus és protomikai elemeinek azonosítását teszi szükségessé. Ez alapján aztán felállítható a betegségprofil, melyet még számos tényező befolyásol, például a betegség súlyossága, az egyidejűleg szedett gyógyszerek, az anyaggyűjtés során felmerült technikai nehézségek, valamint a betegek jellemzői. Az utóbbi évtizedekben jelentősen kiszélesedett a pszoriázis patológiai definíciója.

hirdetés

A 2000 előtt alkalmazott hagyományos módszerek alapvető információkkal szolgáltak a pszoriázisos léziókban fellelhető keratinocytákról, vérerekről és immunsejtekről, ami végül elvezetett a „egyedi” pszoriázis-protein, a pszoriazin felfedezéséhez. A következő évtől kezdve azonban a szélesebb genomikai szemlélet révén mód nyílt a pszoriázis patológiájának holisztikusabb megközelítésére, melynek segítségével például összehasonlíthatóvá vált adott betegnél a pszoriázisos léziókból, illetve a „nem léziós” bőrből származó mRNS expressziójának összehasonlítása.

A pszoriázis-asszociált gének első listája 159 gént tartalmazott. A későbbi génvizsgálatok különböző diszregulált jelutakat azonosítottak, melyekben több száz gén vett részt. A differenciáltan expresszálódó gének (DEG) vagy „pszoriázis-transzkriptum” egyre bővülő listáját többféle tényező befolyásolja, többek között a komplementer DNS-transzkriptumok meghatározására használt biokémiai módszerek terén történt technológiai előrelépések, nagyobb betegcsoportok elemzése, illetve a statisztikai módszerek folyamatos fejlődése.

A génexpressziós profillal párhuzamosan jelentős erőfeszítések történtek arra, hogy hagyományos genetikai módszerekkel és genomasszociációs vizsgálatokkal pontosítsák a kórkép öröklődésére vonatkozó ismereteket. Ennek során 420 olyan kockázati allélt/gént azonosítottak, melyek hozzájárulhatnak a szerzett pszoriázis kockázatának növekedéséhez. Ugyanakkor jelenleg keveset tudunk a kockázati allélok és a megváltozott génfunkció közötti esetleges összefüggésekről.

A pszoriázis metabolikus és proteomikai profiljának meghatározása meglehetősen behatárolt. A tanulmányok jelentős része kizárólag a kis számú keringő protein meghatározására terjedt ki, ugyanakkor adós maradt a keringésben/léziókban lévő proteinek szisztematikus profilmeghatározásával. Egy közelmúltban publikált vizsgálatban azonban proteomikai módszereket alkalmaztak a pszoriázisos bőrléziók profiljának meghatározására, és a keratin és S100 protein termelődését igazolták, melyekről korábban már ismert volt, hogy a transzkriptumok szintjén upregulálódnak.

Az újabb kutatások arra utalnak, hogy a pszoriázis kísérőbetegségei (pl. kardiometabolikus kórképek) mélyrehatóan befolyásolják a betegek általános állapotát, és a feltételezések szerint potenciálisan gyulladásos termékek szintetizálódhatnak a bőrben, melyek aztán onnan felszabadulva a bőr endotéliumán keresztül történő diffúzióval a szisztémás keringésbe kerülhetnek.

 

Betegek és módszerek

Mindezek ismeretében a szerzők több mint 90 szérumprotein fehérjeprofiljának meghatározására vállalkoztak annak tisztázására, hogy a léziókban megfigyelhető gén-overexpresszió milyen átfedést mutat a szisztémásan detektálható proteinekkel. Ehhez közepesen súlyos vagy súlyos pszoriázisban (psoriasis vulgaris) szenvedő, aktív pszoriázis-terápiában nem részesülő beteg bőrbiopsziájából nyert 85 páros (lézionális és nem lézionális) mintából 4175 transzkriptumot vizsgáltak. (Beválasztási kritérium volt, hogy a beválasztás előtti 2 hétben a beteg nem használhatott helyi szert betegségére, 4 héten belül nem szedhetett szisztémás szert, illetve 3 hónapon belül nem részesülhetett biológiai terápiában.) Kontrollcsoportként 162 egészséges önkéntest vontak be, akiktől szérummintát vettek a vizsgálat céljára. Ezen belül egy kisebb, 149 fős betegcsoport is szerepelt, akik közül 62 személy részt vett a biopsziás alvizsgálatban is. A pszoriázis „mechanikájának” megértéséhez nemcsak a bőrben, hanem a keringésben is ismerni kell a viszonyokat, mivel a korábban még nem azonosított génproduktumok jelentős része olyan funkcionális jelutakhoz kapcsolódik, melyek metabolikus betegségekkel/cukorbetegséggel, illetve a kardiovaszkuláris kockázattal állnak összefüggésben. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a bőrben megfigyelhető megváltozott géntranszkripció nem független azoktól a komorbid állapotoktól, melyek gyakran előfordulnak közepesen súlyos-súlyos pszoriázishoz társulva.

 

Eredmények

Ebben az új elemzésben 2725 ismert egyedi gént azonosítottak olyanként, melyek differenciáltan expresszálódnak a pszoriázisos léziókban, szemben a nem léziókból származó bőrbiopsziás mintákkal. Ez a génkészlet az eddigi legnagyobb és legátfogóbb génkészletet reprezentálja a pszoriázis molekuláris szintű meghatározásában, és a korábban még nem azonosított géneken belül összefüggést igazoltak a metabolikus betegségekkel/cukorbetegséggel összefüggő funkcionális jelutak és a kardiovaszkuláris kockázatot meghatározó jelutak között. Ezen túlmenően meghatározták a szérumprofilt közepesen súlyos-súlyos pszoriázisban, az egészséges kontrollokkal összehasonlítva az átfedés megítélésére az overexpresszált lezionális gének és az overexpresszált szisztémás proteinek között. Korrelációt igazoltak a metabolikus betegségekkel/cukorbetegséggel, illetve a kardiovaszkuláris kockázathoz kapcsolódó funkcionális jelutak között, ami arra utal, hogy közepesen súlyos és súlyos pszoriázisban összefüggés lehet a bőrből kimutatható megváltozott transzkriptumok, illetve a betegség e formájához gyakran társuló komorbiditások között.

 

Következtetések

Szisztémás terápiában nem részesülő, közepesen súlyos vagy súlyos pszoriázisban szenvedő betegek bevonásával lefolytatott, a pszoriázis-transzkriptumokkal kapcsolatos eddigi legszélesebb körű vizsgálat további információkkal szolgált a pszoriázisban előforduló, gyulladással összefüggő patológiai folyamatokról, ezen túlmenően korábban még nem látott betekintést engedett a közepesen súlyos-súlyos pszoriázis bőrlézióiban végbemenő biológiai változásokba. Ennek jelentőségét az adja, hogy ezek összefüggésben állnak a pszoriázis szisztémás manifesztációival és a komorbiditásokkal (pl. kardiovaszkuláris kórképek, metabolikus szindróma).

(Forrás: Suárez-Fariñas M, et al. Expanding the psoriasis disease profile: Interrogation of the skin and serum of patients with moderate-to-severe psoriasis. J Invest Dermatol. 2012;132:2552–2564.)

 

Dr. S.I.
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

A GDPR-ral kapcsolatos magyar jogszabályi környezetet módosító salátatörvény számos rendelkezést igazított ki az európai adatvédelmi szabályozásnak megfelelően.

Dr. Philip Grimmer angliai háziorvos az egyik otthoni vizit alkalmával olyan üzenőtáblába botlott, amilyet még sosem látott. A táblán demenciával élő édesanyjának írt megnyugtató, szeretetteli mondatokat a lánya.