2022. december. 02., péntek - Melinda, Vivien.
hirdetés

A vezető panasz felismerése a helyesen felvett kórelőzményen és fizikális vizsgálaton alapul. A leggyakoribb három vezető panasz, mellyel felkeresik a reumatológiai betegek az orvosukat: a fájdalom, a funkcionális károsodás és a deformitás. Ezek közül a fájdalom messze a leggyakoribb. Nemritkán többfajta panasz egyszerre is előfordulhat; így a fájdalom funkcionális vagy strukturális károsodással is járhat együtt. Ilyen esetben fel kell tenni a kérdést a betegnek, hogy melyik a legfontosabb panasza.

Az egészségi állapotot veszélyeztető sérülések, megbetegedések leggyakoribb tünete a fájdalom. A fájdalom definícióját az IASP (International Association for the Study of Pain) még 1992-ben alábbiak szerint határozta meg: „A fájdalom aktuális vagy potenciális szöveti károsodással járó kellemetlen szenzoros és emocionális élmény”.

A mozgásszervi fájdalmak az egyik leggyakoribb panaszt jelentik világszerte, amivel a betegek orvoshoz fordulnak, és a várható élettartam növekedése a degeneratív ízületi megbetegedések gyakoriságának növekedéséhez vezet, megterhelve a betegeket és az egészségügyi rendszereket.

A közlemény röviden ismerteti a fájdalom okait és a fájdalomcsillapítás lehetőségeit. A rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők egy része a diagnózis felfedezésekor, illetve később nagyobb arányban jelez fájdalmat. A nemzetközi ajánlások alapján a hatékonyság, az adherencia növelhető kombinált készítmények adásával. A fájdalomcsillapítók mellékhatásai csökkenthetők a tramadol/paracetamol hatóanyagot tartalmazó tabletták használatával. Ezek egyéb indikációkban is biztonságosan alkalmazhatók. Hatástalanságuk esetén genetikai vizsgálatok elvégzése javasolt.

A diabeteses idegkárosodás egyik leggyakoribb manifesztációja a disztális szenzomotoros neuropathia, amely az alsó végtagok felől felfelé progrediál, fájdalommal, zsibbadással és érzetkieséssel jár. Ez a szövődmény a dia­beteses láb, valamint az amputáció egyik leggyakoribb rizikófaktora.