2020. szeptember. 22., kedd - Móric.

Epilepsziás roham a felnőtt lakosság kb. 10%-ánál fordul elő, míg jóval kisebb arányban, a lakosság kb. 0,5−1%-ában igazolható epilepsziabetegség. Az epilepsziás betegek 66−75%-a tartós remisszióban van. A generalizált formakörbe tartozó esetek több mint 80%-a remisszióba kerül az első antiepileptikum beállítását követően, míg a fokális felnőttkori epilepsziában lényegesen rosszabb a prognózis, itt műtéti megoldást is fel kell vetni.

A gyógyszeres terápia sikertelensége esetén, ha a beteg fokális epilepsziában szenved, el kell indítani az epilepszia sebészeti kivizsgálását.

A világjárvány alatt a Nemzetközi Epilepszia-ellenes Liga (ILAE) számos betegbiztonsági tanáccsal látta el a gondozó neurológusokat.

Regionális idő/aktivitás görbéket határoztak meg a gyógyszer-okozta tracer kiszorítás mértékének meghatározására.

Antiepileptikum indukálta pszichiátriai-viselkedési mellékhatások (PVM) leggyakrabban levetiracetám (LEV), topiramát, zonisamid és perampanel mellett jelentkeznek.

A fenfluramin alkalmazása hatásosan csökkenti a rohamgyakoriságot Dravet-szindróma esetén, közölte a PharmaOnline.

A legtöbb antiepileptikum a felnőttkori engedélyeztetést követően csak évekkel később kap gyermekkori engedélyeztetést. A gyermekkori vizsgálatok csak a felnőttkori vizsgálatok lezárulása után indulnak, ott is először a 6 év felettiek bevonására nyílik mód.

A korszerű, új antiepileptikum brivaracetam a másodlagosan generalizált tónusos-klónusos rohamok kontrolljában is hatékony szer.

Az epilepszia kezelése során kiemelt helyet foglal el az egyes antiepileptikumok farmakokinetikai tulajdonságainak ismerete.

A rovat támogatója