2022. január. 21., péntek - Ágnes.

A mélyvénás thrombosis (DVT, deep venous thrombosis) és a pulmonalis embolia (PE) kezelésében egyre nagyobb teret kapnak a direkt orális alvadásgátló szerek (DOAC, direct oral anticoagulant) egyebek mellett kedvező vérzéses profiljuk és kényelmes alkalmazásuk miatt.

A non-valvularis pivarfibrilláció (AF, atrial fibrillation) mellett fennálló stroke-kockázat csökkentésének széles körben alkalmazott módszere a non-K-vitamin-antagonista orális alvadásgátló szerekkel (NOAC, non-vitamin K antagonist oral anticoagulant) végzett első vonalbeli antithromboticus terápia.

Klinikai vizsgálatok igazolták a direkt orális alvadásgátlók (DOAC, direct oral anticoagulant) hatásosságát és biztonságosságát pitvarfibrillációban (AF, atrial fibrillation).

A vénás thomboembolia (VTE) – ezen belül a mélyvénás thrombosis (DVT, deep vein thrombosis) és pulmonalis embolia (PE) a rosszindulatú daganatos betegségek gyakori szövődménye.

A pitvarfibrillációhoz (AF, atrial fibrillation) társuló ischaemiás stroke általában súlyosabb formában és következményekkel jelentkezik, és magasabb halálozási aránnyal jár együtt.

A pitvarfibrilláció (AF, atrial fibrillation) a krónikus szívritmuszavarok leggyakoribb formája, melynek fennállásakor ötszörösére emelkedik a stroke kockázata. A pitvarfibrillációval összefüggő stroke és thromboembolia prevenciójának javasolt módszere a thromboprofilaxis.

A vénás thromboembolia gyakori és nagy mortalitású kórkép, kezelésére általában antikoaguláns terápia javasolt, ahol egyre nagyobb teret hódítanak a direkt orális antikoagulánsok (DOAC). Járai Zoltán professzor a legújabb kutatási eredményeket foglalja össze, és rámutat arra, hogy retrospektív tanulmányok az apixaban biztonságossági előnyét mutatják a K-vitamin antagonista és az egyéb DOAC terápiával szemben.

A tartós antikoaguláns kezelés leggyakoribb javallatai közé tartozik a vénás thromboembolia (VTE) kezelése és másodlagos megelőzése. Járai Zoltán professzor a VTE ambuláns kezelési lehetőségeinek aktualitásairól ad átfogó képet. A kis kockázatú VTE-k esetében korai ambuláns kezelés akkor lehetséges, ha a vérzés, elsősorban a gasztrointesztinális vérzés kockázata kicsi, és a beteg ambuláns ellenőrzése megoldott.

A nem K-vitamin-antagonista orális alvadásgátlók (NOAC, non-vitamin K antagonist oral anticoagulant) paradigmaváltást hoztak a non-valvuláris pitvarfibrilláció (NVAF, non-valvular atrial fibrillation) kezelésében, mivel a K-vitamin-antagonistákkal (VKA, vitamin K antagonist oral anticoagulant) ellentétben nem teszik szükségessé az alvadási paraméterek rendszeres ellenőrzését, illetve alkalmazásuk kapcsán kevesebb gyógyszer-gyógyszer és gyógyszer-élelmiszer interakcióval kell számolnunk.

A pitvarfibrilláció többféle olyan szövődménnyel és komorbiditással társulhat, melyeknek jelentős anyagi vonatkozásai vannak.

Az orális alvadásgátlókat (OAC, oral anticoagulant) gyakran használják a thromboemboliás események prevenciója céljából pitvarfibrillációban vagy vénás thromboemboliában szenvedő betegek számára. Az alvadásgátlás klasszikus szere a K-vitamin-antagonista warfarin, ám az utóbbi években nem-K-vitamin-antagonista hatóanyagokkal (NOAC, non-vitamin K antagonist oral anticoagulant) is bővült a rendelkezésre álló gyógyszerek köre. Utóbbiak előnye, hogy hatásosságuk tekintetében hasonlóak vagy jobbak a warfarinnál, biztonságossági profiljuk szempontjából azonban felülmúlják azt.

Az apixaban kivételével a többi direkt alvadásgátló, standard dózisban emelte a major gasztrointesztinális vérzés kockázatát warfarinhoz képest. Az apixaban a rivaroxabannal és a dabigatrannal összehasonlítva is csökkentette a major gasztrointesztinális vérzéses szövődmények kockázatát.

Az ACS miatt kezelt pitvarfibrilláló betegek antitrombotikus kezelése jelentős kihívás elé állítja a kardiológusokat, mivel különböző támadáspontú szerek kombinációja szükséges a vérrögképződés megakadályozására – lehetőleg a vérzéses mellékhatások növelése nélkül. Dr. Aradi Dániel előadásából megismerheti a lehetséges kezelési stratégiákat a legújabb klinikai vizsgálatok tükrében.

A SARS-CoV-2 fertőzések kapcsán az idősek és a kardiovaszkuláris megbetegedésben szenvedők a leginkább veszélyeztetett betegcsoport. A vírusfertőzés megelőzésére és kezelésére alkalmazott eljárások érinthetik az ebben a betegcsoportban gyakran alkalmazott antikoaguláns kezelést. Komócsi András professzor ennek részleteiről beszél és hangsúlyozza, hogy a krónikus antikoaguláns kezelés elhagyása magas kockázatot jelent.

Az obezitás fokozódó gyakoriságú anyagcsere betegség, mely szerepet játszik számos kardiovaszkuláris betegség, köztük a pitvarfibrilláció patogenezisében. Dr. Nagy Gergely előadásából megismerheti a pitvarfibrilláló obez betegek antikoagulációjval kapcsolatos fontos tudnivalókat a legújabb vizsgálatok eredményeinek tükrében.