hirdetés
2020. július. 04., szombat - Ulrik.

Az Anti-Müller-hormon mint a petefészek korai öregedésének markere autoimmun pajzsmirigybetegségben

Az autoimmun pajzsmirigybetegség (AITD, autoimmune thyroid disease) a reproduktív korú nők gyakori endokrin megbetegedése. A prevalencia 5% és 15% között változik, azonban a betegség akár éveken át is rejtve maradhat, mivel fennállását nem kísérik a pajzsmirigyműködés rendellenességére utaló nyilvánvaló klinikai tünetek.

hirdetés

Több vizsgálat is foglalkozott az AITD és a meddőség összefüggéseivel, és a következtetés az volt, hogy meddő nők körében szignifikánsan nagyobb az AITD incidenciája – a háttérben álló patogenetikai mechanizmusokra vonatkozóan azonban egyelőre jórészt csak feltételezések léteznek.

Az anti-Müller-hormon (AMH) egy dimér szerkezetű glikoprotein, melyet kizárólag a praeantralis és kis antralis folliculusok termelnek. A kis antralis folliculusok száma közvetlen korrelációban áll a primordiális follicularis tartalék teljes nagyságával. A szérumban az AMH mérhető mennyiségben van jelen, és az antralis folliculusok számának az életkor előrehaladtával megfigyelhető megfogyatkozásához az AMH szérumszintjeinek csökkenése is társul. In vitro fertilizációval (IVF) kezelt betegeknél az AMH szérumszintjei a petefészkek kvantitatív rezervjét tükrözik, és a menopauza idején fennálló életkor indexének tekinthetők.

Az inhibin B egy másik hormon, melyet elsősorban az antralis folliculusok FSH-érzékeny granulosa-sejtjei termelnek. Az inhibin B szekréciójának csökkenése kapcsán az oocyták minőségének és a fertilitási potenciálnak a csökkenését figyelték meg. Ezen túlmenően emelkedett szinteket mértek autoimmun oophoritisben.

A mostani vizsgálatban az AMH, az inhibin B, a szteroidok és a gonadotropinok szérumszintjeit határozták meg AITD-ben szenvedő nőbetegeknél a petefészekrezerv állapotának felmérésére. Ezen kívül azt a hipotézist is tesztelni kívánták, hogy AITD-ben szenvedő premenopauzális nőknél az AMH-szérumszintek alacsonyabbak, mint az életkor szerint illesztett kontrollcsoportban.

 

Betegek és módszerek

Egy endokrinológiai szakrendelés betegei közül 85, AITD-ben szenvedő nőbeteget vontak be a vizsgálatba prospektív módon 2012 és 2013 között. A betegeknek az alábbi beválasztási kritériumoknak kellett megfelelniük: egy vagy több pajzsmirigyantitest szempontjából pozitivitás, euthyreosis, illetve thyreoiditisre utaló ultrahang-vizsgálati lelet. A betegek és az egészséges kontrollszemélyek (n = 82) mind fiatalabbak voltak 40 évesnél, és a két csoport megegyezett egymással a nőgyógyászati és kronológiai életkor, valamint a testtömegindex (BMI, body mass index) szempontjából. A nőgyógyászati kort úgy számították ki, hogy a kronológiai életkorból kivonták a menarche életkorát. Kizárási kritériumok: kóros pajzsmirigyfunkciós tesztek; kórelőzményben szereplő pajzsmirigy-működési zavar (szubklinikus diszfunkció, klinikai tünetekben megnyilvánuló hypothyreosis vagy hyperthyreosis, pajzsmirigyhormon-pótló terápia, pajzsmirigyműtét vagy radiojód-kezelés); terhesség; nemihormon-használat; bármilyen gyógyszer szedése az utóbbi 1 évben, mely befolyásolja a pajzsmirigy vagy a petefészkek működését; a pajzsmirigytől független krónikus betegség (pl. Cushing-szindróma, coeliakia, genetikai tünetegyüttesek, vesebetegség, májbetegség, szívbetegség, alultápláltság).

A következő paramétereket határozták meg: thyroidea-stimuláló hormon (TSH), szabad trijódtironin (fT3, free T3) és szabad tiroxin (fT4, free T4), anti-thyreoglobulin (anti-Tg) és anti-thyreoperoxidáz (anti-TPO).

A pajzsmirigy ultrahangvizsgálata során thyreoiditis jeleként értékelték, ha diffúz echoszegény vagy heterogén echostruktúra ábrázolódott, emellett esetenként echogazdag vonalak is látszottak.

A follicularis fázisban (3−5. napon) vett kora reggeli vérmintából meghatározták az AMH, inhibin B, gonadotropinok, ösztradiol, tesztoszteron, 17OH-progeszteron és dehidro-epiandroszteron-szulfát szintjét.

 

Eredmények

A betegeknél legalább egy pajzsmirigy-antitest szempontjából pozitivitást észleltek: anti-TG 51 betegnél (60%), anti-TPO 64 betegnél (75,3%) és mindkettő 30 betegnél (35%). A kontrollcsoportból két főt zártak ki anti-TPO-pozitivitás miatt. A kontrollszemélyek és a betegek menstruációs ciklusa egyaránt szabályos volt. A kontrollokhoz képest az AITD-csoportban szignifikánsan kevesebb terhesség és élveszülés fordult elő. A két csoportban hasonló volt a gonadotropinok, szexszteroidok, inhibin B és szabad pajzsmirigyhormonok szintje, míg az AITD-ben szenvedő nők TSH-szintje magasabbnak bizonyult. AITD-ben szignifikánsan alacsonyabbak voltak az AMH-szintek, mint a kontrollszemélyeknél. Az AMH-szintek pozitív korrelációt mutattak az inhibin B értékeivel. Ezen kívül további szignifikáns összefüggéseket nem észleltek e két hormon és az egyéb klinikai/laboratóriumi paraméterek között.

 

Következtetések

A mostani vizsgálat adatai további bizonyítékkal szolgálnak annak a hipotézisnek a megerősítésére, mely szerint AITD kapcsán a petefészkek korai öregedése következik be. Prospektív, véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatok szükségesen az adatok további igazolására, illetve az AMH mint a petefészekrezerv markere szerepének tisztázására specifikus populációkban (pl. AITD), továbbá a most közzétett eredmények biológiai jelentőségének elemzésére a női meddőség tükrében.

(Forrás: Saglam F, et al. Anti-Müllerian hormone as a marker of premature ovarian aging in autoimmune thyroid disease. Gynecol Endocrinol. 2015;31:165–168.)

 

Dr. S.I.
a szerző cikkei

hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

A koronavírus járvány miatt rengeteg cég kényszerült arra, hogy egyik napról a másikra álljon át home office munkavégzésre, ez azonban a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt felkészületlenül érte.

Ahogy egyre több országban enyhülnek a koronavírussal kapcsolatos korlátozások, úgy világszerte merül fel a demenciával élő idősekben, hogy félnek kimozdulni.