Point of Care labordiagnosztikai lehetőségek az alapellátásban

A modern családorvoslás egyik legfontosabb célja, hogy lakóhelyközeli, definitív ellátást nyújtsunk a páciensek számára – a prevenciótól kezdve az akut ellátáson, illetve a krónikus gondozáson át egészen az életvégi ellátásig. Ebben a rendszerben igazi kapuőr szerepet töltünk be. Ellentétben a kórházban dolgozó kollégákkal, nekünk, családorvosoknak gyakran egyedül, az intézményi diagnosztikai és konzultációs lehetőségek nélkül kell döntéseket hoznunk. Ahhoz, hogy döntéseink megalapozottak legyenek,ma már minőségi eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyek között kiemelt helyet foglalnak el a Point of Care laborkészülékek.A Point of Care, más néven betegágy melletti tesztek olyan vizsgálatok, amelyek laboratóriumon kívül végezhetők, de laboratóriumi pontosságot megközelítő, minőségbiztosított eredményeket nyújtanak. Ezek a tesztek jelentős mértékben hozzájárulnak a diagnózis felállításához és a betegek követéséhez (2). Ezáltal hatékonyabbá válik a betegségmenedzsment, javul a betegek és az orvosok elégedettsége, és összességében csökkennek az egészségügyi kiadások (1).

A POC-tesztek előretörése

A POC-készülékek egyre precízebbek, megbízhatóbbak, a mérhető paraméterek száma az idő előrehaladtával egyre csak növekszik. A módszer alkalmazásának helye is bővül az egészségügyi ellátáson belül. Nemzetközileg eltérőek a gyakorlatok, de egyértelműen látszik, hogy mindenhol terjed a készülékek használata az alapellátásban is. Németországban példáulegy nemrégiben készült felmérés szerint a családorvosok 90%-a rendszeresen használ Point of Care laborteszteket, valamint a skandináv államokban és az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában is rendkívül népszerűek az alapellátásban (3).

A családorvosi munka 3 fő területén használhatjuk ezek a teszteket:a diagnosztikában, a szűrésben és a gondozásban (1. ábra).

1. ábra. Leggyakrabban használatos Point of Care labortesztek a diagnosztikában, a krónikusbetegek gondozásában és a szűrési tevékenységben.

Leggyakrabban az alábbi konkrét esetekben használhatjuk ezeket a teszteket:

1. Kórházi beutalás szükségességének eldöntésére.Avércukor, a vizelet, a C-reaktív protein (CRP), D-dimer, INR, Hgb, Troponin I/T, NT-proBNP meghatározásában lehet segítségünkre.
2. Infekciók kezelése és antibiotikum-választás. Csak akkor adjunk antibiotikumot, ha az igazán szükséges, ezzel csökkentve az egyre nagyobb problémát jelentő antibiotikum-rezisztenciát.Ebben szerepe van a CRP-nek, a vizeletvizsgálatnak, illetve a fertőzéseket kimutató antigén- (Ag) és antitest-vizsgálatoknak. Ilyen a Strep-A (A csoportú StreptococcusAg-teszt), Influenza A-B, SARS-CoV2, EpsteinBarr-vírus (EBV), Clostridium és még számos teszt.
3. Vénás tromboembólia gyanúja esetén a D-dimer vizsgálat segíthet bennünket a betegség kizárásában (4).
4. Szűrhetjük a pácienseket daganatos betegségek (PSA, széklet iFOBt), diabétesz (vércukor, HbA1c) vagy szívelégtelenség fennállására (NT-proBNP) is (5).
5. A krónikus betegségekkel élők gondozása során a POC-tesztek jelentős segítséget nyújthatnak, például a K-vitamin-antagonistával kezelt betegek INR-értékének ellenőrzésében vagy a diabétesz gondozásában a HbA1c- és vércukorszint vizsgálatával. A POC-HbA1c-meghatározás bizonyítottan javítja az anyagcsere állapotát, növeli a beteg együttműködési hajlandóságát (adherencia), és csökkenti a szövődmények előfordulását, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a vércukor- és HbA1c-meghatározások kizárólag a gondozás és betegkövetés céljára alkalmazhatók, diagnózis felállítására nem alkalmasak (6). A szívelégtelen betegek gondozásában és követésében szintén fontos szerepet játszik az NT-proBNP mérése. A kardiovaszkuláris betegségek – amelyek vezető halálokok – szűrése és gondozása is családorvosi feladat. Ennek keretében a rizikócsoportba tartozó páciensek (például diabéteszesek, dohányzók, elhízottak, hipertóniás, diszlipidémiás vagy krónikus vesebetegek) azonosítása, szűrése és időben történő kezelése jelentős népegészségügyi előnyökkel járhat. Ebben szintén fontos szerepet töltenek be a POC-tesztek, mint például az NT-proBNP, Troponin, Hs-CRP, vércukor, HbA1c, lipidek, kreatinin és mikroalbumin mérése.

Azonnali eredmények a betegellátásban

A laborvizsgálatok egyik legfontosabb előnye, hogy a beteg ellátása során azonnali eredménytadnak, ezáltal jelentősen lerövidül a diagnózis felállításának ideje, és szinte azonnal megkezdhető az adekvát terápia, illetve csökken a diagnosztikus és terápiás bizonytalanság(7). Ezek eredményeképpen csökkenhet az SBO-ra járók és a fekvőbeteg-ellátó intézménybe utaltak száma. A készülékek, tesztek egyszerűek, könnyen kezelhetőek, nem szükséges laboratóriumi szakvégzettség a használatukhoz. Kicsik a mintatérfogatok, egyszerű, a beteg számára kevésbé megterhelő a mintavétel, továbbá nincs szükség mintaszállításra. Az analízis ideje többnyire nagyon rövid, a leghosszabb vizsgálat is maximum 15-20 perc. Ahol POC-teszteket használnak a praxisokban, ott jelentősen javul a betegelégedettség és az adherencia(8). Számos, a családorvosok kiégésével foglalkozó tanulmány megállapította, hogy azon praxisok orvosai és nővérei, ahol magasabb szakmai színvonalú munka zajlik, több eszközt használnak, sokkal kisebb a kiégés aránya(8). További előnyt jelent, hogy praxisközösségekben, ahol több praxis közösen használhat egy készüléket, a POC-tesztek alkalmazása különösen előnyös és gazdaságos. Emellett a csapatmunka elősegíti a hatékonyabb munkavégzést, ami hozzájárulhat a burnout csökkentéséhez.

Nehézségek és megoldások

A számtalan előny mellett természetesen nehézségek is felléphetnek a POC-tesztek használatával kapcsolatban, amelyek a mai napig akadályozzák a széles körű elterjedésüket. Igazán megbízható eredmények csak akkor keletkezhetnek, ha az eszközök és tesztek könnyen kezelhetőek, megbízhatóak, a szabványoknak megfelelnek. Az ilyen eszközök és tesztek drágák, egy-egy vizsgálat direkt bekerülési költsége nagyobb, mint a központi laboratóriumok esetén. Nehézségként gyakran említik a kollégák, hogy a tesztek elvégzése időigényes lehet. Azonban megfelelő motiváció és gyakorlat mellett ezek a tesztek hatékonyan beilleszthetők a napi munkafolyamatba. További kihívásként merülhet fel, hogy a vizsgálati folyamatoknak szabályozottnak és minőségbiztosítottnak kell lenniük, de ez egyben előnyt is jelent (2). A minőségbiztosítás magában foglalja, hogy a megfelelő eszközöket használó személyzet rendszeres oktatásban részesüljön, a vizsgálati folyamatokat pontosan dokumentálják, a kontrollvizsgálatokat rendszeresen elvégezzék, és az eredményeket szakszerűen rögzítsék. Ezek alapján az evidence based ajánlásoknak megfelelő döntések hozhatók. Fontos továbbá, hogy a minőségbiztosított POC-tesztelőhelyek csatlakozzanak a központi laboratóriumi rendszerhez, és a felügyelete alatt működjenek. Ez biztosítja, hogy a POC-módszerekkel nyert eredmények megbízhatóak legyenek, és hatékonyan támogassák a klinikai döntéshozatalt.Számos országban ezek a rendszerek már jól működnek, és Magyarországon is folyamatban vannak egyeztetések a szakmai szereplők és az egészségügyi vezetés között az említett rendszerek létrehozásával kapcsolatban. Ha megvalósul, óriási előrelépés lesz, a teszteredmények felkerülhetnek az EESZT-rendszerbe, és a háziorvosi indikátorrendszerben is elszámolhatóvá, illetve finanszírozottá válhatnának (2. ábra).

2.ábra. A Point of Care vizsgálatok előnyei és nehézségei

Összefoglalás

Ma már nem kérdés, hogy a magas színvonalú családorvoslás a jól működő egészségügy alapja. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, szükségünk van minőségi eszközhasználatra, és így a Point of Care laborvizsgálatokra is. Ehhez Magyarországon is jó úton haladunk, ma már számos praxis rendelkezik ilyen eszközökkel, és remélhetőleg hamarosan megvalósul a használatukhoz szükséges, megfelelő szakmai protokoll, finanszírozási és minőségbiztosítási rendszer is. Addig is érdemes– a gyártói utasításokat precízen betartva – a teszteket használni, gyakorlatot, tapasztalatot szerezni, beépíteni a napi rutinba, szem előtt tartva számos előnyét.

IRODALOM

1. Price CP.Point-of-Care Testing: ImpactonMedicalOutcomes. ClinLabMed 2001 Jun;21(2):285–303. DOI:10.1016/S0272-2712(18)30035-0.
2. Larkins MC, Thombare A. Point-of-Care Testing. [Updated 2023 May 29]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing 2024 Jan.
3. Matthes A, et al.Point-of-carelaboratory testing in primarycare: utilization, limitations and perspectives of generalpractitioners in Germany. BMC PrimCare 2023 Apr 11;24(1):96. DOI: 10.1186/s12875-023-02054-0.
4. Fitzmaurice DA, Geersing G-J, Armoiry X, Machin S, Kitchen S, Mackie I. ICSH guidancefor INR and D-dimer testing usingpoint of care testing in primarycare. Int J LabHematol 2023;45(3):276–281. DOI:10.1111/ijlh.14051.
5. Bayes-Genis A,etal. Practicalalgorithmsforearlydiagnosis ofheartfailure and heartstressusingNT-proBNP: A clinicalconsensusstatementfromtheHeartFailureAssociation of the ESC European Journal of HeartFailure.Eur J HeartFail 2023 Nov;25(11):1891–1898. DOI: 10.1002/ejhf.3036. Epub 2023 Sep 26.
6. Sacks DB, Kirkman MS, Little RR. Point-of-Care HbA1c inClinicalPractice: Caveats andConsiderationsforOptimalUse.Diabetes Care 2024 Jul 1;47(7):1104–1110. DOI: 10.2337/dci23-0040.
7. Cserni I, Havas A,Kovács E. Az alapellátásnak szüksége van a minőségbiztosított, finanszírozott betegközeli vizsgálatokra. Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 12. szám.
8. Begos D, etal. CanPoint-of-Care Testing OutsidetheHospitalImproveChronicDisease Management?PrevMedCommun Health, 2023;5:1–7. DOI:10.15761/PMCH.1000163