A bél mikroflórájának felborulása (diszbiózis) számos betegség okozója és következménye is lehet. A felnőttkorra jellemző mikroflóra-struktúra 2 éves életkorra alakul ki. Ezt a folyamatot az első 1000 napban érő ártalmak jelentős mértékben képesek károsítani, mint a terhesség, a szülés lefolyása és a csecsemő táplálása.

A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.

Az Eisberg idén először életre hívott Színes Tálak Kutatása fényt derített néhány meglepő trendre a napközbeni étkezéssel kapcsolatban.

Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia (EAACI) állásfoglalása az inhalációs allergén-étel keresztallergiát illetően is nyújt támpontokat a mindennapi klinikai gyakorlathoz.

A pollen-étel allergia szindróma a gyermekek negyedét-harmadát is érintheti, és az orális allergia szindrómán túl életveszélyes szisztémás tünetekkel is járhat.

Az ételek néhány típusánál, így a kagylóknál, halaknál, dióféléknél és mogyorónál igen magas a keresztreaktivitás aránya. A keresztreaktivitás nehezíti az allergiás kórképek diagnózisát és kezelését.

A legnépszerűbb szuperélelmiszerek listáját a fermentált élelmiszerek, az áfonya, különféle magvak, valamint a bab és más hüvelyesek vezetik.

Bár a probléma minden esetben összetett, a legújabb kutatások szerint a háttérben ADHD is állhat, amelyre ma már számos gyógymód létezik.

Fontos kutatási területe annak az agyterületnek a tanulmányozása, ami az éhségérzetért felelős. A Telex Horváth Tamás agykutató interjúját szemlézi.

Az elhízás krónikus, recidiváló betegség, ezért sikeres kezelése hosszú távú folyamat, amelynek legfőbb eleme a megfelelő diéta alkalmazása. A diéta során alapvető fontosságú a korábbi kalóriabevitel csökkentése.