Agykutatás: hipotalamusz és éhségérzet
Fontos kutatási területe annak az agyterületnek a tanulmányozása, ami az éhségérzetért felelős. A Telex Horváth Tamás agykutató interjúját szemlézi.
Horváth Tamás Széchenyi-díjas agykutató a legtöbbet idézett tudósok top 1 százalékába tartozik; ez az egyik legfontosabb mérőszáma a tudományos világban annak, hogy ki mennyire ismert és elismert. A rendszerváltás óta a Yale egyetemen dolgozik, ahol a hipotalamusszal foglalkozik, emellett az Állatorvostudományi Egyetemmel is van közös kutatása. Ő volt Veiszer Alinda vendége. Az interjút teljes egészében, havidíjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni.
Horváth Tamás a hipotalamuszban találta meg ezt a valamit, ami elmondása szerint egy olyan régió az agyban, ahol minden mindennel össze van kötve: amikor az ember a hipotalamusszal foglalkozik, akkor mindennel foglalkozik.
Fontos kutatási területe annak az agyterületnek a tanulmányozása, ami az éhségérzetért felelős. Ezek az idegsejtek az agyunk legmélyén találhatóak, érdekességük, hogy kívül vannak azon az úgynevezett vér-agy gáton, ami rengeteg kemikáliát nem enged be az agyba – így ezek a sejtek nagyon jó pozícióban vannak ahhoz, hogy információt hozzanak a perifériáról az agy számára. Nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy éhesek legyünk, nélkülük meghalnánk. Azt vizsgálta rajtuk, hogyan állnak kapcsolatban azokkal a sejtekkel, amelyek lenyomva tartják a jóllakottság érzését kontrolláló sejteket. „Amikor körbevesznek minket könnyen elérhető kalóriadús ételek, ez a drive negatív irányba tud fordulni, ebből különböző metabolikus betegségek következhetnek” – hangsúlyozta.
Ha nincs éhség, az potenciálisan növeli az életkilátásokat, de nem ilyen egyszerű a kérdés. Létezik egy úgynevezett kalóriarestrikciós életmód, ami azt jelenti, hogy mindig kevesebb kalóriát visznek be az emberek, mint előző nap – ezzel sokan akár éveken át állandó éhségben léteznek. A kutatók egereken kipróbálva ezt a módszert azt tapasztalták, hogy egyharmaduk tovább élt, egyharmadukon nem volt változás, egyharmaduk viszont kevesebbet élt. A kutató szerint ezt nem úgy kell értelmezni, hogy 33 százalék az esély az élethossz növelésére, hanem úgy, hogy 70 százalék, hogy nem lesz hosszabb életünk tőle, és 100 százalék, hogy szenvedni fogunk, és állandó stresszhelyzetben élünk. Az egyensúly a fontos inkább: legyél éhes, egyél és legyél jóllakott.
A mostani projektjükben az állatorvosi egyetemmel együttműködve olyan egereket állítottak elő, amikben az éhségért felelős agyi magcsoportok csökkentett működésűek. Már két éve azt vizsgálják, hogyan alakul a viselkedésük, az elhalálozási arányuk, szemlézi az interjút a Telex.
