Túlnyomásos oxigénkamra agydaganat kezelésére?
Az egyik legrosszindulatúbb agyi daganatos betegség állapotának javítását igyekeznek amerikai agysebészek elérni azzal, hogy a beteget nagynyomású oxigénkamrába helyezik. Az új gyógymódot az eddig is alkalmazott műtét, a daganatellenes gyógyszerek és a besugárzás mellett próbálják fölhasználni a túlélési arány növelésére.
Nem a gondolkodást végző agysejtekből, hanem az agy támasztósejtjeiből nőnek ki a glioblasztómák, amelyek a leggyorsabban növekvő rosszindulatú daganatokat jelentik. Általában fiatal korban jelentkeznek és igen hamar súlyos tünetekhez vezetnek. Amerikai agysebészek már eddig is a létező kezelési módok egész sorával próbálkoztak. A műtéten kívül vannak gyógyszerek, melyek a sejtek rákos szaporodását gátolják, besugárzást is alkalmaznak, de a folyamatot megakadályozni, akár késleltetni igen nehéz.
"A rosszindulatú glioblasztóma a 35 év alatti daganatos halálozás második leggyakoribb oka, és az 54 éves életkor alattiak körében az ilyen betegségben bekövetkező elhalálozás negyedik okaként szerepel" - írja J. Paul Duic professzor a Neurology című szaklapban.
Kórélettani vizsgálatok tanúsága szerint ezek a daganatsejtek alacsony oxigéntartalmú közegben növekszenek fokozottan. Azt is bizonyították, hogy ilyen anyagcsereviszonyok között ezek a rákos sejtek ellenállóbbak a sugárkezeléssel és a gyógyszerek hatásával szemben. A kutatók arra gondoltak, hogy az eddigi beavatkozások mellett ezeket a betegeket túlnyomásos oxigénnel is kezelik. Japán kutatók már évekkel korábban tapasztalták, hogy az oxigén belégzése után a besugárzás és a gyógyszer javította az ilyen betegek túlélését.
Az amerikai munkacsoport a gyógyszerrel és besugárzással hat héten át használná a tiszta oxigént magas nyomással. Ezután egy hónapos kezelési szünet következik, majd havonta adnának gyógyszert. Az agysebészek azt remélik, hogy ezzel a kombinációval a betegek javulási esélyeit sikerül növelni.
Erre nagy szükség volna, mert a glioblasztómában szenvedők közül jelenleg csak minden negyedik él két évvel a diagnózis kiderülése után.
