Tudomány
A Parkinson-kór világnapja
2010. április 11. 10:21
1997 óta április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját, ugyanis 1755-ben ezen a napon született James Parkinson angol orvos és természettudós, a kór klinikai tünetegyüttesének első leírója. Jelenleg ez világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, ami jól kezelhető.
A Parkinson-kór (paralysis agitans) az agy bizonyos területein – ma sem pontosan ismert okokból – bekövetkező idegsejt-elfajulás miatt kialakuló betegség. Sajátos tünetei fokozatosan jelennek meg: a végtagok apró és gyors remegése, halk beszéd, maszkszerű arc, járási nehézség, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közben egyensúlyzavar, depresszió. A betegek a diagnózis felállításakor még önellátóak, a kór előrehaladtával egyre inkább segítségre és felügyeletre szorulnak. A kórban világszerte legalább hatmillióan, Magyarországon 18–20 ezren szenvednek, s a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak. Az inkább férfiakat sújtó, csak kis százalékban genetikai eredetű betegség általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám egyre többen betegednek meg 40. életévük betöltése előtt.
A betegek agyában az életévek szaporodásával megfogyatkozik a dopamin, azaz a központi idegrendszer ingerületátvivő anyaga, ennek okát még nem sikerült megállapítani. A Parkinson-kór látványos kísérőjelenségét, az állandó végtagreszketést egyes idegsejtcsoportok túlzottá vált aktivitása okozza. Agysebészeti eljárással eddig elektródák, újabban speciálisan kezelt gének beültetésétől várják, hogy a reszketést vezénylő neuronokat megfékezzék.
A Parkinson-kór kifejlődésének féken tartása elsődlegesen a gyógyszeres kezelésre épül. A betegség oki gyógyszeres kezelésének akkor teremtődtek meg a feltételei, amikor 1966-ban vegyi úton is előállították a dopamin előanyagát, a levodopát. Ezt 1967-től forgalmazzák tabletta formában, így lehetővé vált, hogy a megcsappant mennyiségű ingerületátvivő anyagot pótolják. Az újabb gyógyszerek az idegsejtek dopamin-hatóhelyeit teszik érzékenyebbé. A korszerű terápiát nyújtó készítmények segítségével a betegek nemcsak a munkájukhoz tudnak visszatérni, hanem emberi méltóságukat is megőrizhetik. A gyógyszerek mellett a kezelés elengedhetetlen része a rendszeres fizikoterápia. A Parkinson-kórban szenvedők agysejtjeinek helyreállítására is áttörést hozhat az őssejtkutatás.
Ebben a betegségben szenvedett – de nem ez okozta halálát – II. János Pál pápa és a 2003-ban elhunyt Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó. A Parkinson-betegek közé tartozik minden idők egyik legnagyobb bokszolója, Muhammad Ali (lánya könyvet írt a betegek családja számára Fogom a kezed, hogy el ne ess címmel) és a világhírű amerikai filmszínész, Michael J. Fox is, aki 2000-ben alapítványt hozott létre a kór kutatásának finanszírozására.
MTI
