Politikai kultúraváltás előtt a Tisza-kormány egészségügyi programja
A Népszava egészségpolitikai podcastjének vendégei – Weltner János sebészfőorvos, Spányik András orvos-pszichoterapeuta és Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász – elemezték az új kormány első 100 napos egészségügyi vállalásait. Bár a szakértők üdvözlik a „bevállalós” programot, rámutattak a strukturális buktatókra és a szükséges szemléletváltásra.
A Tisza-kormány önálló minisztériumot, évi 500 milliárd forintos többletforrást, radikális várólista-csökkentést és transzparens minőségellenőrzést ígér. Kovácsy Zsombor szerint az első 100 napban nem a kész megvalósítás, hanem a hosszú távú folyamatok elindítása a legfontosabb, mivel a betegutak újraszervezése vagy az alapellátás megerősítése évekig tartó feladat.
A szakértők szerint vannak gyorsan elérhető sikerek, „alacsonyan csüngő gyümölcsök”, mint a dolgozói nyilatkozattétel lazítása, a beléptető kamerák leszerelése, vagy a higiéniai alapeszközök biztosítása a kórházakban, amelyek gyorsan javíthatják a közhangulatot.
A valódi nehézséget a mélyen gyökerező strukturális gondok jelentik. Weltner János kiemelte, hogy a szakrendeléseken sokszor már az előjegyzési időpont megszerzése is hónapokba telik, mivel az állami ellátórendszer finanszírozási plafonját egyszerűen kinőtte a betegek volumene. A beígért évi plusz 500 milliárd forint önmagában nem hoz rendszerszintű fordulatot; Kovácsy szerint a gyógyszertámogatási elmaradások rendezése és a teljesítményalapú ösztönzők beépítése az orvosi bérrendszerbe a pénz jelentős részét gyorsan felmésztheti.
A podcast résztvevői rávilágítottak egy komoly politikai ellentmondásra is: a kormányprogram egyszerre ígér hatékonyabb betegutakat, regionális központokat és azt, hogy nem zárnak be kórházakat. A szakértők szerint a kettő együtt kivitelezhetetlen, a racionalizálás intézményi bezárások (vagy profilváltások) nélkül megúszhatatlan. Weltner János ezt a második világháborús „arcvonal-rövidítés” metaforájával szemléltette: kevés emberrel és erőforrással csak szűkebb, koncentráltabb hálózatot lehet működtetni.
Spányik András korábbi sürgősségi tapasztalataival illusztrálta a széttagolt betegút-rendszer veszélyeit. Elmesélte, hogy az Uzsoki kórházba gyakran érkeztek szívinfarktusos betegek, akiket a megfelelő háttér, például a katéteres labor hiányában, újabb vizsgálatok után, egy másik centrumba, a Városmajori klinikára vagy a Honvédkórházba kellett továbbküldeni. Ez komoly időveszteséget, kockázatot és a mentőkapacitások felesleges lekötését jelentette.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a pénzhiány mellett súlyos bizalmi válság is sújtja az ágazatot. A szakdolgozók megtartásában a bér mellett a kiszámíthatóság és a döntések megértése a kulcs. Emellett a társadalmi attitűdnek is változnia kell: jelenleg a betegek transzparencia híján még mindig informális kapcsolatokkal próbálnak előrébb jutni. A következő hónapok döntik el, hogy a Tisza-kormány ígéreteiből valódi reform lesz-e, vagy a program elbukik a korábbi kormányok által elkerült politikai tabukon, foglalja össze a beszélgetést a Népszava.
